Összefoglaló a magyar – török gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok helyzetéről (2010. február)
A magyar-török gazdasági kapcsolatok szerződéses és intézményi feltételrendszere kiépült, országaink között gazdasági együttműködési, a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről, környezetvédelmi, állategészségügyi, polgári és kereskedelmi jogsegélyről, közúti fuvarozási és légügyi megállapodás van érvényben. A gazdasági, az energetikai, a műszaki-tudományos és a mezőgazdasági együttműködést az érintett szakmai szövetségek és vállalatok bevonásával működő vegyes bizottságok segítik.
A kétoldalú kereskedelmi áruforgalom kereteit a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodások szabályozzák. Az 1998-ban létrejött kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásunk helyébe uniós tagságunktól a Törökország és az Európai Unió között 2006-tól működő Vámunió feltételrendszere lépett. Ennek alapján az ipari és a feldolgozott mezőgazdasági termékek ipari hányada teljes körű vámmentességet élveznek. Egyes mezőgazdasági termékek piacra jutását az 1998-ban hozott, 2006-ban módosított társulási tanácsi határozat könnyíti. Törökország az EU-n kívüli országokból származó importra a közösségi külső vámtarifát (CCT) alkalmazza, ami az uniós exportőröknek súlyozottan 5% körüli vámelőnyt biztosít. A szolgáltatásokra és a közbeszerzésekre a Vámunió nem vonatkozik. Törökország Európai Uniós tagságáról 2005 októberében megkezdett tárgyalások az integrációs és harmonizációs folyamat révén a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok feltételeit tovább javítják.
Törökország kiemelt fontosságú külkereskedelmi partnerünk, az unión kívüli országok között nyolcadik, összességében a 22. exportpiacunk. A kétoldalú külkereskedelmi áruforgalom 2004-2008 között megháromszorozódott, megközelítette a 2 Mrd USD értéket. A kereskedelmi forgalom növekedése 2009-ben a globális válság következtében megtorpant. A Törökországba irányuló exportunk I-XI. havi értéke 778 millió USD, 41%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. ((A teljes évre vonatkozó török adatok szerint 23,4%-kal 986 millió USD-re csökkent a magyar kivitel.) Ezen belül a kivitel 75%-át jelentő gépek, gépi berendezések eladása 42%-kal, a 22%-os részesedésű feldogozott termékek kivitele 35%-kal csökkent. Az élelmiszerek és italok kivitele 61%-kal (12,4 M USD-re), a nyersanyagoké 26%-kal (8,2 M USD-re) esett vissza. Az energiahordozók (főleg kerozin) eladása 2,9 millió USD-ről 0,3 millió USD-re csökkent.
Behozatalunk 2009. I-XI. havi értéke (371 millió USD), 36%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a feldolgozott termékek részaránya 56,9%, a gépek és gépi berendezéseké 36,9%, az élelmiszerek, italok és dohányáruké 4,6%, a nyersanyagoké 0,9%.
A Törökországba irányuló magyar export növeléséhez a török gazdaság 2010-ben várható 4% körüli növekedése esetén piaci oldalról adottak a lehetőségek. Jelentős üzletkötésekre elsősorban a villamos energiatermelés és elosztás, a járműipari beszállítások, a környezetvédelem, az IT és az élelmiszergazdaság területén kínálkoznak újabb lehetőségek. Törökország tíz év alatt megvalósuló 50 Mrd euró értékű erőmű építési programjába a piacon több évtizedes hagyományokkal rendelkező magyar energetikai gépgyártó vállalatok eredményesen bekapcsolódhatnak. Törökország a nemzeti előírások és az uniós környezetvédelmi normák teljesítése érdekében egy évtized alatt 70,5 Mrd USD értékű környezetvédelmi beruházási programot valósít meg. A magyar vállalatok török kivitelezőkkel együttműködve vízművek és szennyvíztisztítók tervezése, SCADA rendszerek kialakítása, szennyvíztisztítási, szennyvíziszap kezelési technológiák átadása révén érhetnek el eredményeket.
A kölcsönös tőkebefektetések alapján elért pozíciók kiegyensúlyozottak. Török tőkével Magyarországon mintegy 300 török cég működik. A Török Központi Bank által regisztrált devizamozgás szerint 1980 - 2007. között összesen 70 millió USD török tőkét fektettek be Magyarországon, ebből 2,6 millió USD a bankszektorba, 40,5 millió USD a feldolgozóiparba, 9,1 millió USD az építőiparba, 4,9 millió USD a kereskedelembe irányult. Ezzel a török tőkeexport célországai sorában az uniós országok között a kilencedik, összességében a 12. helyen állunk.
A 2009-ben létrejött Gazdasági Vegyes Bizottság, az aktívan működő Magyar – Török Üzleti Tanács, a bővülő kamarai kapcsolatok további fórumokat teremtenek a vállalati együttműködésre. A magyar exportőrök számos, magas színvonalú törökországi szakmai vásáron, kiállításon vehetnek részt. (A törökországi kiállításokról a www.fairguide.org.tr honlapon találhatók részletes információk.)
A magyar vállalatok, szakmai szervezetek törökországi tevékenységéhez az Isztambuli Főkonzulátus szervezetében működő külgazdasági szakdiplomata nyújt segítséget. (istanbul@itd.hu)
Hasznos törökországi linkek: