Előzmények a török-EU civil társadalmi párbeszédről

A civil társadalmi párbeszéd első hallásra új fogalomnak tűnik, annak ellenére, hogy a civil szféra bekapcsolása az EU és Törökország között a politikai, gazdasági, szakmai, kulturális és oktatási tevékenységekbe nem új kezdeményezés.

A csatlakozási partnerség Törökország csatlakozási előkészületeinek rövid távú prioritásai között rögzíti a törökországi civil társadalom és európai partnerei közötti nyílt kommunikáció és együttműködés megkönnyítését és bátorítását.

Az Európai Bizottság 2004. októberében elkészített ajánlásában olyan hárompillérű stratégia alkalmazását javasolta a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások során, amely elsősorban a törökországi reformfolyamat megerősítését és támogatását célzó szorosabb együttműködésre, másodsorban az ország csatlakozásával kapcsolatos sajátos kihívások figyelembevételével folytatott tárgyalásokra, végül az Unió és Törökország állampolgárai közötti politikai és kulturális párbeszédre épül, melyben fontos szerepe van a civil társadalomnak.

A Bizottság ajánlásán túlmutatóan a 2004. decemberi Európai Tanács meghatározta, hogy a csatlakozási tárgyalások folytatásával egyidejűleg az Unió minden tagjelölt országgal intenzív politikai és kulturális párbeszédet kezdeményez, és a kölcsönös megértés elérése céljából a dialógusba a civil társadalmat is bevonja.

Az Európai Bizottság 2005. májusi közleménye foglalja össze, hogy hogyan tehető működőképessé a tagállamok és a tagjelölt országok, köztük Törökország civil társadalmai között a hivatkozott stratégia párbeszéden alapuló harmadik pillére.