Az Európai Bizottság Közleménye: Párbeszéd az EU és a tagjelölt országok civil társadalmai között
Az Unió korábbi bővítéseinek tanulságaként vonható le, hogy a polgárok nem voltak kellőképpen tájékoztatva és felkészítve az eseményekre, inkább csak „elszenvedték” az integrációs folyamatot, ahelyett, hogy aktívabban részt vettek volna az őket is érintő döntésekben. Európa jövőbeni kötelezettségeire való tekintettel meg kell erősíteni a civil társadalommal folytatandó párbeszédet, azaz azt, amit harmadik pillérnek nevezünk.
Törökország esetében különös jelentősége van egy, a kölcsönös megértést javító párbeszéd kialakításának és folytatásának mindkét oldalon. Törökország csatlakozási folyamata – többek között a török társadalom eltérő értékei, az ország kiterjedése, földrajzi fekvése miatt – a tagállamokat is megosztó aggályokat vet fel; a török közvéleményben pedig az integrációs folyamat kapcsán kialakult szkepticizmus igazolja a dialógus szükségességét.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a párbeszéd fő célja mind az EU, mind a tagjelölt országok esetében a közvélemény behatóbb tájékoztatása a jövőbeni csatlakozás lehetőségeiről és az általa felvetett kihívásokról. A civil társadalommal való párbeszéd keretein belül:- meg kell erősíteni a tagállamok és a tagjelölt országok közötti kapcsolatokat és a tapasztalatcserét a civil társadalom valamennyi szektorában;- az Európai Unión belül mélyíteni kell a tagjelölt országokkal kapcsolatos ismereteket és ezen országok megértését, különös tekintettel kultúrájukra és történelmükre, hogy világossá váljanak a jövőbeni bővítésekben rejlő lehetőségek és kihívások;- a tagjelölt országokban mélyíteni kell az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket és az EU megértését, különös tekintettel az EU alapját képező értékekre, az EU működésére és politikáira.
Ahhoz, hogy a társadalom összes érdekcsoportja kifejezhesse véleményét, a civil társadalom fogalmát a lehető legtágabban kell értelmeznünk. Ennek megfelelően magában foglalja a munkerőpiaci szereplőket, azaz a szociális partnereket (a szakszervezeteket és a munkaadók szövetségeit); a társadalmi és gazdasági szereplőket képviselő szervezeteket (például a fogyasztói egyesületeket); a nem kormányzati szervezeteket, és az olyan helyi közösségi szervezeteket, amelyeken keresztül az állampolgárok a lakóhelyi illetve községi életben részt vesznek (például az ifjúsági vagy családi egyesületeket); a vallási közösségeket és a médiát.
Az Európai Bizottság stratégiai keretet határoz meg a már létező tevékenységek erősítésére, valamint a jelenlegi folyamatot erősítő és elmélyítő új intézkedések bevezetésére:
a.) A már meglévő, a civil társadalommal folytatott párbeszéd keretébe tartozó bilaterális tevékenységeket – így a kölcsönös csereprogramokat, mobilitási programokat, ösztöndíjakat, a médiafejlesztést, az NGO-k fejlesztéséhez nyújtott pénzügyi támogatásokat, a szakmai szervezetek közötti cseréket és az iskolák közötti kapcsolatokat, kulturális és parlamenti kapcsolatokat – folytatni kell, sőt intenzívebbé és változatosabbá kell tenni.
Az Európai Unió és Törökország közötti társadalmi párbeszéd keretében a 2001 óta működő „Civil társadalom fejlesztési program”, az előcsatlakozási pénzügyi támogatási program, és számos, a kultúra, az oktatás és a kutatás terén folytatott közösségi program kínál lehetőséget arra, hogy több uniós polgár ismerhesse meg Törökországot, a török társadalom pedig megismerhesse az EU-t.
b.) Az új programok kidolgozása, új tevékenységek meghonosítása elsősorban a civil társadalom szereplőire vár. A jövőbeni intézkedéseket illetően a Bizottság javaslatot tesz az alábbiak megvalósítására:
- Hosszú távú partnerség kialakítása az NGO-k, a szociális partnerek és a szakmai szervezetek között, amely számíthat a közösségi finanszírozásokra;- Szoros kapcsolat létrehozása a nők jogainak védelmével és az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezetek között;- Az EU-Törökország Vállalkozási Tanács létrehozása a kereskedelem és a befektetések további fejlesztése érdekében;- Új partnerségi kapcsolatok kialakítása a helyi közösségek között: a testvérvárosi megállapodások támogatása mellett létre kell hozni az „Európai polgárok” programját;- Diákcsere; egyetemi hallgatókat és szakembereket érintő csereprogramok fejlesztése; közös, független egyetemi intézmények létrehozása;- Kulturális cserekapcsolatok; EU-Törökország művészeti díj létrehozása;- Erőteljesebb részvétel a közösségi programokban a kultúra és média területén;- A nyelvi képzés színvonalának javítása; nyelvtanulási, tolmácsolási és fordítási tevékenységek ösztönzése;- Nyilvános – főként élő adásban közvetített – viták előmozdítása; internetes platformok létrehozása;- A Törökországra vonatkozó, folyamatos információs és kommunikációs tevékenységek megerősítése az EU-ban; közös produkciók készítése;- Tapasztalatcsere és az újságírók figyelmének felkeltése a téma iránt – kölcsönös látogatások és szemináriumok szervezése;- Az egyházak és a vallások közötti párbeszéd.
Az Európai Bizottság Közleményének teljes szövege magyar nyelven: