Megállapodások:
Oktatási együttműködés
Felsőszintű látogatások
A magyarországi turkológia képzés történetéből
A világ legtávolabbi múltra visszatekintő turkológiai központja az Eötvös Loránd Tudományegyetem hivatalosan 1870-ben alapított Török Tanszéke. A pesti egyetemen az 1850-es években Repiczky János privátdocensi minőségben tanította először a török nyelvet, később tanítványa, Vámbéry Ármin hosszas isztambuli tartózkodása és keleti utazásai után mestere nyomdokaiba lépett, és 1870-től az egyetem professzoraként folytatta a szakterület oktatását. E sokoldalú tudós a magyar-török rokonság meggyőződéses híve volt, nézetét többek között etimológiai vizsgálatokkal támasztotta alá.
Vámbéry nyugalmazása után Thúry Józsefet jelölték a tanszék élére, aki pár hétre rá hirtelen elhunyt. 1915-től Németh Gyula vette át a turkológia irányítását, akinek fél évszázadot átölelő tevékenysége meghatározóvá vált a magyar és a nemzetközi turkológia számára. Ő hívta meg az egyetemre az oszmán történelem és paleográfia szakértőjét, Fekete Lajost, akit 1937-ben Törökországban felkértek, hogy működjön közre az oszmán kori levéltár katalogizálásában.
Németh Gyula tanítványai Magyarországon és külföldön egyaránt öregbítették a nevével fémjelzett iskola hírét. Török tudósokat is találunk közöttük, így Hasan Eren professzort, aki éveket át töltötte be a Türk Dil Kurumu elnöki tisztjét, s haláláig a legfőbb nyelvész szaktekintélynek számított Törökországban, Şerif Baştav történész professzort és Hamit Züyber Koşayt, a sokoldalú kutatót és tudományszervezőt.
Németh tanítványa volt Halasi-Kun Tibor, aki az Ankarai Egyetemen a hungarológiai képzés alapjait megvető s szintén Németh-tanítvány Rásonyi-Nagy Lászlót követte a Magyar Tanszék élén, Eckmann János és Hazai György, továbbá Ligeti Lajos, aki elsősorban mongolistaként híres, turkológus képesítést is szerzett, s mestere nyugalmazása után a Belső-Ázsia Tanszék mellett a Török Filológia Tanszék irányítását is átvette.
Ligeti egyik legjelentősebb kutatási területe a magyar nyelvben meghonosodott török jövevényszavak voltak. A tanszék élén utódja Kakuk Zsuzsa professzor asszony lett, a Török Nyelvtudományi Társaság tiszteletbeli tagja. 1990-ben Vásáry István vette át Kakuk Zsuzsától a stafétabotot, azonban diplomáciai szolgálatának megkezdése miatt csak pár hétig töltötte be a vezető funkciót. Vásáryt Káldy-Nagy Gyula követte, majd 1993-tól Dávid Géza professzor az időközben visszatért Vásáryval vezeti a tanszéket.
A törökországi hungarológia képzés történetéből
Az Ankarai Egyetem Hungarológia Tanszékét 1935-ben rendelet hozta létre. A tanszék vezetője, az egyetem első külföldről szerződtetett professzora Rásonyi László, aki elkötelezett híve és szószólója volt a török-magyar kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztése ügyének. Rásonyi professzor 1942-ig fáradhatatlanul tanított, kutatott és megteremtette a tanszék képzési rendszerének máig alkalmazott alapjait.
Rásonyi volt a kezdeményezője és szervezője Bartók Béla 1936-os törökországi népzenegyújtő útjának előmozdítva ezzel a magyar-török népzenekutatást. Kezdeményezésére érkezett az országba Fekete Lajos, aki részt vett a török levéltári rendszer megszervezésében.
Halasi-Kun Tibor vette át Rásonyi helyét a tanszék élén, irányításával adták ki a magyar klasszikusok sorozatát, több, mint húsz kötetnyi gazdag anyagot.
Az ötvenes években, Halasi-Kun Tibor távozása után, a tanszék nehéz körülmények között működött, az intézet vezetője Şerif Baştav történész professzor lett. A professzor hosszabb németországi tartózkodása miatt előbb a hallgatók számát csökkentették, majd a tanszék működését szüneteltették a hatvanas évek elejéig, amikor Rásonyi professzor másodszor vette át annak irányítását. Rásonyit kiküldött nyelvtanárok segítették. Az egyetem lehetőséget adott a történész és könyvtár szakos hallgatóknak is, hogy felvegyék a hungarológiát, így ennek köszönhetően a hallgatók száma megsokszorozódott.
Második, hét évig tartó ankarai tartózkodása alatt Rásonyi professzor fellendítette a Török Történelmi Társaság és a MTA kapcsolatát, olyan szaktekintélyeket hívott az országba, mint Molnár József építészt, aki a magyarországi török kori emlékek gyűjtőjeként vált ismert tudóssá, vagy a belső-ázsiai kutatásokkal foglalkozó Erdélyi István régészt.
Rásonyi utódaként Hasan Eren és Şerif Baştav egymást váltva irányították a hungarológia tanszéket egészen 1982-ig. Ezt követően két germanista, előbb Gürsel Aytac, majd Yüksel Baypinar vette át a posztot. Baypinar működése alatt az oktatás gyakorlatibbá vált, nagyobb hangsúly került az élő magyar nyelv oktatására. A tanszéket ma Hicran Yusufoglu vezeti.
*
2008 októberében, az Ankarában megrendezett Nemzetközi Turkológiai Kongresszuson a Török Köztársaság elnöke, a török miniszterelnök jelenlétében – munkássága elismeréseként – átadta a Török Köztársaság legmagasabb kitüntetését Róna-Tas András akadémikusnak, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusának, az Altajisztika Tanszék alapítójának.
Kulturális együttműködés
- 2008. július 3-5. között dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter meghívására Magyarországra látogatott Ertugrul Günay török kulturális és idegenforgalmi miniszter. A két miniszter megbeszélést folytatott a kulturális kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2010. projektben való közös együttműködés lehetőségeiről.
- 2008. november 12-16. között dr. Hiller István miniszter Törökországba látogatott. Ertugrul Günay török kulturális és idegenforgalmi miniszterrel Ankarában aláírta a 2008-2011-es évekre szóló Magyar-török Oktatási, Tudományos és Kulturális Együttműködési Programot, megbeszélést folytatott Hüseyin Celik közoktatási miniszterrel, Kadir Topbassal, Isztambul főpolgármesterével, és Kocaeliben (Izmit) ünnepélyes keretek között török partnerével átadta a Thököly Házat. Dr. Hiller István „Pro Cultura Hungarica” kitüntetést adományozott Ali Kabulnak, a Tekirdagi Rákóczi Múzeum munkatársának, a magyar kultúra terjesztése terén végzett kimagasló tevékenységének elismeréseként.
Történelmi emlékhelyek
Törökországban három magyar nemzeti emlékhely létesült: Rodostóban (Tekirdağ) a Rákóczi Múzeum, Kütahyában a Kossuth Múzeum, s a 2008-ban Kocaeliben (Izmit) elkészült a Thököly Múzeum.
Jelenleg is folyik a rodostói Rákóczi Múzeum felújítása, modernizálása, s előkészítés alatt áll a negyedik magyar emlékhely, az Osmaniye városában létesítendő Bartók Béla állandó kiállítás.
A Bartók törökországi népdalgyűjtésének egyik helyszínét adó dél-kelet törökországi város 2004-ben díszpolgárává fogadta Bartók Bélát és emlékének adózva állandó múzeum létrehozását kezdeményezte. A felújított Rákóczi Múzeum és az új Bartók Kiállítás magas szintű megnyitása 2009 szeptemberében várható.
2007 augusztásában Tekirdağban felavatásra került Ibrahim Müteferrika szobra, melyet Köpe Csaba csíkszeredai faragóművész készített cserefából. A magyar származású Ibrahim Müteferrika, a török könyvnyomtatás atyja, 1674-ben született Kolozsvárott, s 1718-tól török tolmácsa és titkára volt II. Rákóczi Ferencnek.
A korábban létesült emlékhelyek körében említendő a Szigetváron felállított Nagy Szulejmán síremléke, Rákóczi szobrának felállítása Rodostóban, Bartók Béla mellszobrának felavatása Ankarában, Kossuth Lajos szobrának emelése Kütahyában és Kmetty György szobrának felavatása Isztambulban.
Török támogatással valósult meg a Gül Baba Türbe és környékének helyreállítása a kilencvenes évek végén. A török fél elkészítette és Szigetváron a Szulejmán szobor mellett felállította Zrínyi Miklós szobrát.
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002 októberében tett hivatalos látogatása során felavatta Ankarában a Kossuth Lajos utcát (az utcában található a magyar nagykövetség épülete), valamint a Kossuth emléktáblát.
Szigetváron Magyar-Török Barátság Park, Trabzonban Török-Magyar Barátság Park létesült.
.Az 1848/49-es szabadságharc emigránsai közül többen az isztambuli Feriköyi Protestáns Temetőben vannak eltemetve.
Kulturális-történeti források kutatása
Kulturális együttműködésünk fontos fejezete kezdődött, amikor a két ország köztársasági elnökének megegyezése alapján lehetővé vált, hogy magyar szakemberek a helyszínen restaurálják az isztambuli Topkapi Múzeumban őrzött Anjou-kori magyar zenei kódexet, az Antifonálét. A restaurálás két szakaszban történt, a magyar szakemberek 1998-ban és 1999-ben több hónapig dolgoztak Isztambulban. 2000 őszén a rendbe hozott kódex bekötése is megtörtént. A műről hasonmás kiadás készült, amely 1999 végén jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. A restaurált kódexet 2002 februárjában helyezték el ünnepélyes keretek között a Topkapi Palotamúzeumban.
Az elmúlt években a Magyar-török Baráti Társaság hiánypótló kétnyelvű kötetet jelentetett meg Rákóczi Ferencről, Kossuth Lajosról, Thököly Imréről és nem régiben Zrínyi Ilonáról. A történelemből ismert tény, hogy Thököly Imre 1701-ben menekült Izmitbe, ahol feleségével, Zrínyi Ilonával utolsó éveit töltötte. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen és a fejedelem kísérete a Márvány-tenger melletti Rodóstóban talált menedéket. Kossuth Lajost szűkebb környezetével együtt Kütahyába internálták, s 1850. július 4. és 1851. május 8. között élt a városban
Kulturális, művészeti kapcsolatok
A sokszínű és sokrétű magyar-török kulturális kapcsolataink közeli múltbeli eseményeiből csupán ízelítőt adunk; az eseményekről, rendezvényekről a Hírek menüpontban is érdemes tájékozódni.
A „Hittek Törökországban” c. kiállítást 2006-ban mutatták be először, Ender Arat volt budapesti nagykövet kezdeményezésére, majd 2009. áprilisban nemzetközi fórumon, a Civilizációk Szövetségének 2. isztambuli fórumán láthatta a közönség. A kiállítás azoknak a népeknek, így a magyaroknak, állít emléket, akik fiai török földön – az Oszmán Birodalomban, később pedig a Török Köztársaságban – leltek otthonra.
2007 óta kiemelt figyelmet kap az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pécsi és isztambuli közös programjainak előkészítése. 2007-ben megkezdődött a magyar-török kormányszintű egyeztetés, 2008-ban pedig a magyar, török és német parlamenti elnökök indították el a parlamentek közötti kulturális fővárosokról szóló együttműködést, ezidáig két találkozóval: 2008 októberében Magyarország, 2009 májusában Törökország látta vendégül a parlamentek elnökeit és kíséretüket.
A házelnöki találkozók margóján Yunus Aydın, a török Nemzeti Paloták főigazgatója irányításával két nagysikerű, magyar vonatkozású kiállítást kelt életre: a "Magyarok nyomai Törökországban" című kiállítás Pécsett tavaly októberben a házelnökök I. találkozójának keretében nyílt meg. A másik, idén májusban, Isztambulban megnyitott kiállítás, „Fejezetek a török-magyar kapcsolatok történetéből” címmel 2009. július 5-ig a Dolmabahce Palota galériájában tekinthető meg.
Engin Bermek professzor, a Török Tudományos Akadémia elnöke 2008. május 8-án mutatta be a nagyszámú szakmai érdeklődőnek İsmail Parlatır, az Ankarai Egyetem professzora, Hazai György professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, valamint Barbara Kellner-Heinkele, a Berlini Szabad Egyetem professzora közös munkáját, „A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában található török kéziratok katalógusa” című, törökül most megjelent kiadványt. A bemutatott mű angol nyelvű változatát az MTA korábban már megjelentette, a török kiadására a két akadémia együttműködésében került sor.
Évről évre megjelennek magyar filmek Törökország nagyvárosi és vidéki filmfesztiváljain. 2007-ben Magyarország volt az Ucan Süpürge elnevezésű nőjogi szervezet nagyszabású, női rendezőket felvonultató filmfesztiválján. Az eseményen Gyarmathy Lívia és az azóta elhunyt Macskássy Kati részt vett. Jelentős megjelenéseink közé tartozik az isztambuli Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, a karsi Gurulófesztiválon, az ankarai Nemzetközi Filmfesztiválon vagy az antalyai filmfesztiválon való részvétel. A győri Mediawave Alapítvány és az Ankarai Filmművészeti Egyesület szervezésében, magyar filmesek, fotósok, muzsikusok és táncosok nagy sikerrel vettek részt 2007 novemberében a kelet-törökországi Karsban a Passport Control 4 Nemzetközi Film és Fotó Műhelyen.