A török gazdaság helyzete

A török gazdaság 2002-2008. között átlagosan évi 5,9%-kal növekedett, amelyből 2,3%-ot a magángazdaság, 3,6%-ot az állami szektor eredményezett. 2008-ra az egy főre jutó GDP háromszorosára (10.440 USD-re) emelkedett, Ez idő alatt 44 Mrd USD értékű állami vagyont privatizáltak és közel 80 Mrd USD FDI érkezett az országba. Törökország a világ 16. Európa 6. legnagyobb gazdaságává vált.

A nemzetközi válság a török gazdaságot is súlyosan érintette, az export piacok beszűkülése és a belföldi kereslet visszaesése miatt az ország mély termelési válságon ment keresztül, 2009-ben a GDP 4,7%-kal csökkent.  A török pénzügyi rendszer stabil maradt, a 2001-es pénzügyi összeomlást követően végrehajtott reformok és a követelmények szigorú érvényesítésének köszönhetően, megerősödve vészelte át a nemzetközi pénzügyi válságot. Az infláció felére csökkent, a fogyasztói árak az év során 6,5%-kal nőttek, a termelői árak 5,9%-kal emelkedtek. (A megelőző öt évben átlagosan 12,5%-os volt az éves infláció.) A központi költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya 2009-ben az előző évi 1,8%-ról 5,5%-ra növekedett. A nemzeti valuta (TRY) az év során a dollárhoz képest 17,5%-ot, az euróhoz viszonyítva 11,9%-ot veszített értékéből. Az ország GDP-hez viszonyított külső adóssága 47,3%. Javult az ország hitelképességének megítélése, hitelkockázati besorolását a legnagyobb nemzetközi hitelminősítő intézetek fokozatosan javították.

A török gazdaság a központi intézkedésekkel is motivált belföldi keresletnek köszönhetően hamar kilábalt a válságból és már tavaly októberben fellendülésnek indult. A növekedés üteme nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, a GDP 2010. első negyedében 11,7%-kal, a másodikban 10,3%-kal emelkedett. (Törökország Kína mellett a G20 ország-csoportban az első, világviszonylatban Szingapúr és Thaiföld után jelenleg a harmadik legdinamikusabban növekvő gazdaság.) Augusztusban az ipari termelés 15,8%-kal, az ipari kapacitások kihasználtsága 5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az import növekedési üteme tartósan meghaladja a kivitelét, 2010 augusztusában az import/export mutató (55,4%), 6%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az EU részesedése a török kivitelből 45,8%, legfontosabb piacaik: Németország, Nagy-Britannia, Irak és Oroszország. Az importból az EU részesedése 38,6%, legfontosabb szállítóik: Oroszország, Kína, Németország és USA.

Magyar-török gazdasági kapcsolatok

A magyar-török gazdasági kapcsolatok szerződéses és intézményi feltételrendszere kiépült, országaink között gazdasági együttműködési, a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről, környezetvédelmi, állategészségügyi, polgári és kereskedelmi jogsegélyről, közúti fuvarozási és légügyi megállapodás van érvényben. A gazdasági, az energetikai, a műszaki-tudományos és a mezőgazdasági együttműködést az érintett szakmai szövetségek és vállalatok bevonásával működő tárcaközi bizottságok segítik.

A Törökország és az Európai Unió között 1996-tól működő vámunió feltételrendszere alapján az ipari és a feldolgozott mezőgazdasági termékeink teljes körű vámmentességet élveznek. Egyes mezőgazdasági termékek piacra jutását az 1998-ban hozott, 2006-ban módosított Társulási Tanácsi határozat könnyíti. A szolgáltatásokra és a közbeszerzésekre a vámunió nem vonatkozik. Törökország Európai Uniós tagságáról 2005 októberében megkezdődtek a tárgyalások, ami az integrációs és harmonizációs folyamat révén a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok feltételeit tovább javítja. Törökország 2007-ben 497 millió euró, 2008-ban 538 millió euró, 2009-ben 566 millió euró uniós pénzügyi segítségben részesül az intézményi kapacitás, a regionális és határokon átnyúló együttműködés, a vidékfejlesztés és a humán erőforrások fejlesztésére, ami további együttműködési lehetőségeket kínál a friss integrációs tapasztalatokkal rendelkező országok intézményei, vállalatai számára.

Törökország kiemelt fontosságú külgazdasági partnerünk, a kétoldalú külkereskedelmi áruforgalom 2002 óta megháromszorozódott.  A Törökországba irányuló magyar kivitel értéke 1.078 millió USD volt 2009-ben, 20%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az onnan származó behozatal 404 millió USD, 24%-kal kevesebb a korábbinál. Törökország az export piacaink sorában a 21. míg a török kivitel szempontjából a magyar piac a 34. helyen áll. A magyar exportban 51%-os részesedéssel az elektronikai gépek és berendezés dominálnak, a kazánok és energetikai berendezések részaránya 11%, a a közúti járműveké 8%.  műanyagoké 7%, a gyógyszereké 4%. Az agrár- és feldolgozott mezőgazdasági termékek exportja 35 millió USD körül alakult. A Törökországból származó importunk zömét feldolgozott termékek, vas és acéláruk, közúti járművek, vegyi áruk, textil- és bőripari termékek, valamint elektromos háztartási berendezések adják.

A kétoldalú árucsere forgalom a török gazdaság fellendüléssel párhuzamosan kiemelkedő ütemben bővül. Török adatok szerint a Magyarországról származó török import 2010. I-VIII. havi értéke (849 millió USD) 55%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, részesedésünk a teljes török importból 0,8%-ra emelkedett. A Magyarországra irányuló török export 5,5%-kal, 280 millió USD-ra emelkedett.

A kölcsönös tőkebefektetések alapján elért pozíciók kiegyensúlyozottak, a török tőkekivitel 0,54%-a irányult Magyarországra, a magyar tőkekivitel 0,7%-a törökországi befektetésekben hasznosult. A Török Központi Bank (CBRT) adatai szerint 2001 - 2008. között 75 millió USD török tőke áramlott Magyarországra. Magyarország ezzel a török tőkeexport célországai sorában az EU tagországok között a 11. helyen állunk. Az MNB adatai szerint a törökök magyarországi közvetlen tőkebefektetéseinek 2009. III. negyedévi állománya 55,7 millió euró. A Magyarországon megvalósult török befektetések közül a Celebi Holding (a Ferihegyi repülőtér földi kiszolgálását végző Budapest Ground Handling megvásárlása és fejlesztése 39 millió euró), az Egeseramic budapesti központjának tervezett bővítése (5 millió USD), Sevket Kantas cég befektetése (5 millió euróért megvette a diósdi MGM gyáregységét), valamint a Halkbank magyarországi Volksbankban lévő 2 millió USD részesedése emelhető ki. További jelentősebb török befektetések a szállodaipar, a logisztika, a gépkocsi-alkatrészgyártás, az építőanyag gyártás és a textilipar területén és a kereskedelemben valósultak meg. 300-ra tehető kisebb török befektetés az  értékesítési, vendéglátási szolgáltatások területén működik. Magyar tőkével 34 vállalkozás jött létre Törökországban, ezek az egészségiparban (generikus gyógyszerek, sebészeti implantátumok forgalmazása), valamint a szolgáltatások (panziók, éttermek, informatika, menedzserképzés) területén működik.
A gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, jelentős üzletkötésekre elsősorban a villamos energiatermelés és elosztás, a földgáz- és kőolajszállítás, a járműipar, környezetvédelem, a távközlés és informatika, a biztonságtechnika, valamint az állattenyésztés területén kínálkoznak újabb lehetőségek. A 2009-ben megalakult Gazdasági Vegyes Bizottság és Ipari Együttműködési Albizottság, a Magyar – Török Üzleti Tanács, a bővülő kamarai kapcsolatok további fórumokat teremtenek a vállalati együttműködésre. A magyar vállalatok, szakmai szervezetek törökországi tevékenységéhez az Isztambuli Főkonzulátus szervezetében működő külgazdasági szakdiplomata nyújt segítséget. (itdistanbul@mail.koc.net, istanbul@itd.hu)