Az elmúlt években több egyezményt kötöttünk. Így kereskedelmi és a kettős adózás elkerüléséről szóló megállapodást (1992), idegenforgalmi megállapodást (1993), a szervezett bűnözés elleni együttműködésről szóló belügyi megállapodást (1998), írtunk alá. EU-csatlakozásunk következtében a kereskedelmi megállapodást felmondtuk, az új gazdasági együttműködési megállapodást 2004. július 22-én írták alá Budapesten. Gyakorlatilag elvben aláírásra készen áll, jelenleg a tunéziai fél végső jóváhagyására vár a katasztrófák esetén kölcsönösen nyújtandó segítségről szóló megállapodás (a belügyi tárca megszűnése szükségessé tette az egyezmény már egyeztetett szövegének módosítását).
A 2000. december 31-én lejárt oktatási-kulturális munkaterv megújítása, illetve annak aláírása évek óta napirenden van. A munkaterv hiányának egyik konkrét következménye, hogy a tunéziai fél 2005-től nem fogad magyar ösztöndíjasokat intenzív arab nyelvtanfolyamokra.
A kétoldalú politikai kapcsolatok alakulása a Jázminos forradalmat követően
Tunézia az EU Közép-Európai államait, az innen érkező segítő jellegű tapasztalat-átadást lényegesen hitelesebbnek tekinti a korábbi meghatározó partnerek irányából érkező tanácsoknál. Magyarország a továbbiakban is támogatásáról biztosítja a tunéziai átmenetet uniós és bilaterális keretekben egyaránt – hazánk fokozott jelenléte az Arab Tavasz államaiban, és általában a régióban dinamizálódott, ezt a dinamikát tartóssá kell tenni a térségben (politikai, biztonságpolitikai és gazdasági érdekeink egyaránt ezt kívánják meg). Magyarország számára külpolitikai prioritás az észak-afrikai arab régió, az Arab Tavasz államai, az arab világ felé megindított nyitási politika folytatása, ebben Tunéziának megkülönböztetett figyelmet szentel.
Hazánk elkötelezettsége változatlan az átmeneti időszakban szerzett magyar tapasztalatok átadása mellett, kiegészítve a gazdasági szálak erősítésével. Elhatározott szándékunk, hogy a jövőben is kiemelt figyelmet szentelünk Tunéziának, ahol a demokratikus átalakulásnak a régióban a legjobbak az esélyei.
A tunéziai relációban tudatosítanunk kell, hogy a Földközi-tenger déli partvidékének folyamatai, a Szomszédságpolitika déli dimenziója a magyar külpolitika egyik prioritását képezik, ugyancsak tudatosítanunk kell, hogy a magyar külpolitika aktivitása az arab világ, az észak-afrikai arab régió államai felé tovább dinamizálódik, jelenlétünk folyamatos. Biztosítani szükséges a tunéziai partnereket arról, hogy hazánk támogatja: Tunézia az elnök- és a parlamenti választásokat követően minél előbb kapja meg az előrehaladott státuszt az EU-tól.
2011. február 14-16-án a fent leírtak jegyében tett munkalátogatást tett Tunéziában dr. Hóvári János helyettes államtitkár. Partnerén, Radhouane Nouisser külügyi államtitkár-ideiglenes külügyminiszteren kívül találkozott Elyes Jouini-vel, a Miniszterelnöki Hivatal politikai reformok ügyében illetékes (akkori) miniszterével, és megbeszélést folytatott Abdelhamid Triki-vel, a Tervezési és Nemzetközi Együttműködési, Néjib Kharafi-val, a Regionális Fejlesztési Minisztérium államtitkárával. E tárgyalások során magyar részről felajánlottuk, hogy workshop-ot szervezünk tunéziai politikusoknak a kelet-közép-európai átmenet politikai, gazdasági és társadalmi tanulságairól (előzetes időpontja május 28.).
Március 3-án és 4-én, Georgieva biztos asszony kíséretében Tunéziába látogatott Győri Enikő EU-államtitkár. Általános politikai kérdésekről és a humanitárius szükséghelyzetről tárgyalt Muldi Kéfi külügyminiszterrel, és ellátogatott a tunéziai-líbiai határ térségébe is.
Dr. Martonyi János külügyminiszter úr 2011. április 27-én, a rendezvény díszvendégeként részt vett a „Forum International de Réalités” által szervezett, „A tunéziai forradalom, a demokratikus átmenet kihívásai, a civil szféra szerepe” című nemzetközi konferencián. Beszédében a magyar külügyminiszter hangsúlyosan szólt a Földközi-tenger déli partvidékének, a Szomszédságpolitika déli dimenziójának helyéről a magyar külpolitikában, a magyar EU-elnökség aktivitásáról e téren. A felszólalás külön kitért a sikeres magyar politikai átmenet társadalomlélektani alapelemeire és a gazdasági átmenet néhány kérdésére.
Külügyminisztériumunk képviseltette magát a 2011. szeptember 27-én Tuniszban megrendezett EU-Tunézia Taske-Force rendezvényen, 2011 novemberében az ICDT részéről Dr. Gyarmati István folytatott tárgyalásokat a demokratikus átmenetet segítő, a civil társadalom megerősítését célzó projektekről.
Tunézia a nemzetközi szervezetekben a forradalmat követően erőteljesebben igazodik a közös arab álláspontokhoz. Ez nem akadálya annak, hogy a korábbi években országaink között kiépült kölcsönös támogatási rendszer tovább működjön, célunk ennek az együttműködésnek a szinten tartása.
Magyar szerepvállalás lehetőségei politikai síkon változatlanok (a jelzett együttműködésre tunéziai részről igény mutatkozik): tapasztalatok megosztása az alkotmányozás, a jogállam kiépítésének folyamatában; a politikai és gazdasági struktúrák demokratikus átalakítása, az e folyamathoz nyújtandó támogatás; támogatás a gazdaság/befektetések jogi környezetének átalakításában. A tunéziai partnerek igénylik a támogatást a civil szféra megerősítéséhez (International Centre for Democratic Transition jelen van); számítanak az államigazgatásban dolgozó tunéziai szakemberek számára nyújtandó továbbképzési programok, felajánlására; hazánktól Tunézia jelen helyzetében támogatást kérnek az uniós keretek között az átmenet támogatására beígért csomagok realizálásának felgyorsításához.
Kultúr-diplomácia és társadalmi diplomácia területén feladatunk az évek óta napirenden szereplő Kulturális-tudományos együttműködési munkaterv aláírása. Eredményként könyvelhetjük el, hogy külképviseletünk a Liszt-évhez kapcsoltan nagy sikerű koncertet szervezett a szűkös anyagi lehetőségek mellett, a tunéziai tömegtájékoztatási eszközök által közvetített pozitív Magyarország-képet sikerült fenntartani.