Gazdasági kapcsolatok, a fejlesztés perspektívái, a forradalmat követően

Az általános világgazdasági trendnek megfelelően kétoldalú kereskedelmünk volumene 2009-ben az előző évi 70-ről 53,7 millió USD-re csökkent, majd 2010-ben már lényegesen nőtt, összesen 67,3 millió USD-re. Erős pozitív szaldónkat (62,1 M USD export – 5,2 M USD import) ellensúlyozta az évi körülbelül 60 ezer fős magyar kiutazó turizmus (2011-ben erős visszaesés következett be). Tunézia hazánk harmadik legjelentősebb gazdasági partnerévé lépett elő a térségben.

A tunéziai kereskedelmi tárcától február 1-én beszerzett adatok alapján Tunéziába irányuló exportunk volumene 2011-ben 121,6 millió TND – kb. 63 millió euró (81,337 millió USD), az import 25,1 millió TND – kb. 13 millió euró (16,787 millió USD) volt. (A tunéziai fél általában a harmadik államból bekerülő termékeket is jegyzi, ezzel együtt a mutató meghaladja az utolsó konszolidált év, 2008 adatait, amikor Tunéziai adatok szerint az országba irányuló magyar export volumene 107 millió 413 TND – kb. 58,38 millió eurós szintet ért el)
 
2010 márciusában, Tuniszban tartotta meg alakuló ülését a Magyar-Tunéziai Gazdasági Vegyes Bizottság: ígéretesek a rendezvény margóján létrejött közvetlen üzleti kontaktusok. A GVB margóján a tunéziai agrártárca felé a magyar részről három prioritást határoztak meg a 2010-12-es időszakra: vízgazdálkodás – geotermia; halászat, haltenyésztés, kutatási és oktatási együttműködés; valamint zöldborsó- és vetőmagtermesztés és az ezekhez kapcsolódó vegyesvállalati együttműködés.

Várjuk a tunéziai fél válaszát a 2010 júliusában átadott „A tunéziai – magyar édesvízi haltenyésztési együttműködési projekt” című, valamint a „Vízi erőforrások fenntartható gazdálkodása és hasznosítása” című együttműködési javaslatainkra. A 2010. márciusi GVB eredményeként konkrét együttműködési javaslatok születtek a vízi erőforrások hasznosításával, haltenyésztéssel és öntözéssel (beleértve a geotermikus erőforrások felhasználását is), ill. a vonatkozó kutatásokkal kapcsolatban.

Folyamatban van a kis- és középvállalkozások kétoldalú támogatásának elősegítését szolgáló együttműködési megállapodás szövegezése: a Nemzetgazdasági Minisztérium 2010. szeptember 15-én adta át a tunéziai félnek válasz-tervezetét. Eközben magyar álláspont kialakítására vár a tunéziai Ipari és Technológiai Minisztérium által a Nemzeti Energetikai Ügynökségnek 2010 áprilisában továbbított magyar-tunéziai energetikai együttműködési megállapodás.

Célunk a magyar export további dinamizálása, bekapcsolódás uniós fejlesztési projektekbe, az export szerkezetének diverzifikálása, új területekre való kiterjesztése (ebben mindkét fél érdekelt). A mezőgazdaság területén továbbra is az agáripari termékek, minősített vetőmagok exportjában, a mezőgazdasági know-how továbbadásában (beleértve a biotechnológiát), az édesvízi haltenyésztés/halászat meghonosításában mutatkoznak kedvező perspektívák. A környezetvédelmet és fenntartható fejlődést tekintve lehetőség mutatkozik együttműködés kiépítésére a környezeti szennyezések felszámolása/katasztrófa-elhárítás, az ivóvíz minőségének javítása, a vízkutatás, szennyvíztisztítás, az alternatív energiaforrások alkalmazása, völgyzáró gátak tervezése területén.

Az üzleti élet szereplőinek közvetlen kapcsolatai
Khaled Benjemaa, a hazánkkal a múlt század hatvanas éveitől szoros gazdasági kapcsolatban álló Benjemaa család jelenlegi feje, tb. konzulunk és üzleti partnerei megindították a korábban a család aktív háttérmunkájával működő, az elmúlt évtizedben elhalt tunéziai-magyar kereskedelmi kamara reaktiválását. A csoport a tunéziai kereskedelmi kamara keretein belül működött, a reaktiválás „családi örökség”, a kezdeményezést tb. konzulunk nemrég hirtelen elhunyt nagybátyja (volt miniszter, az egykori Ikarus és más üzletek tunéziai tárgyalópartnere) indította útjára.

A kamara célja a magyar reláció „újrafelfedezése” lenne, igaz a gazdasági szálak még a Ben Ali klán ellenszelében sem szakadtak meg. A kamara tevékenysége során sokat jelent a korábbi években Magyarország felé dinamikus kapcsolatokkal rendelkező, ma is aktív, vagy újra aktív tevékenységet folytató vállalkozások, üzletemberek megjelenése a Benjamaa család vezetésével. A szerveződés hivatalos újjáalakulását megkönnyíti, hogy a jogi háttér a 2011 szeptemberében elfogadott törvénycsomagok hatására lényegesen egyszerűsödött, könnyebbé vált.

A BKIK 2011-ben megalakult Észak-Afrikai (Maghreb) tagozatának itteni partnerei, tunéziai exportőrök szervezete, együttműködésben a vállalkozók szövetségével és más tunéziai partnerszervezetekkel jelezték, tunéziai részről – válaszul a magyar tervezetre – kidolgozták a két ország Üzleti Tanácsának működésére vonatkozó saját, kisebb módosításokat tartalmazó verziójukat, álláspontjuk szerint a megállapodás aláírására 2012 márciusában, Budapesten sor kerülhet. A tunéziai üzletemberek kifejtették: stratégiájuk egyik alapja, hogy hazánkat a tervezett tunéziai gazdasági megjelenés regionális központjává (külkereskedelmi központtá) fejlesszék. A bilaterális kapcsolatok tekintetében tunéziai részről vegyes vállalkozások létrehozására (off-shore alap, ez a forma helyben továbbra is támogatást élvez), harmadik piacokon való együttes megjelenésre koncentrálnának.  Tunéziai részről megerősítést nyert, hogy a technológia-transzfer, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a mezőgazdaság technológiájának fejlesztése, az informatika, a tunéziai ipari parkok magyar partnerek iránti igénye továbbra prioritást élvez. 

Külképviseletünk a gyarapodó számban jelentkező potenciális tunéziai partnerek felé folyamatosan közvetíti magyar cégek ajánlatait az agrárium, agráripar, megújuló energiaforrások, informatika stb. területéről, támogatja a magyar és tunéziai üzleti élet szereplőinek kapcsolatfelvételét.

Fejleszthetők a magyar-tunéziai gazdasági kapcsolatok
2012. november 7.

Jelentős mértékben fejleszthetőnek ítélte a magyar-tunéziai gazdasági kapcsolatokat Alaya Bettaieb, a tunéziai nemzetközi gazdasági együttműködést és a külföldi beruházásokat felügyelő minisztérium államtitkára szerdán Budapesten egy szakmai tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón.
Az államtitkár - aki egyben a Magyar-Tunéziai Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság társelnöke is - felhívta a figyelmet arra, hogy Tunéziában mintegy 3200 külföldi vállalat működik és ebből csak kettő a magyar. Ezért mint mondta, szinte minden területen lehetőség van a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére.
Kiemelte, hogy jó lehetőséget lát a magyar cégek közreműködésére a tunéziai gazdaság fejlesztésében, az agrárium, az energetika, a közlekedés, továbbá a szolgáltatási szektorok területén. Hozzátette: a tunéziai gazdaság az országban lezajlott forradalmat követően átláthatóbb lett.
Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára, egyben a Magyar-Tunéziai Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság magyar társelnöke elmondta: Magyarország többek között a technológia-fejlesztésben, a mezőgazdaság területén, a gyógyszeriparban és a telekommunikációban tudna leginkább közreműködni az észak-afrikai ország gazdaság fejlesztésében.
Megemlítette a mezőgazdaságot, az édesvízi halászatot, a vízgazdálkodást, valamint a környezetvédelmet is, amely területeken Magyarország építő módon járulhatna hozzá a tunéziai gazdaság fellendítéséhez a kölcsönös előnyök alapján.
A sajtótájékoztatón írták alá a két országban a magyar és a tunéziai üzletembereket tömörítő szervezetek együttműködési megállapodását. A Tunéziai-Magyar Üzleti Tanács tevékenységének alapjait rögzítő megállapodást tunéziai részről Zoubeir Chaieb elnök, magyar részről pedig Balogh Sándor elnök látta el kézjegyével.
Az Africa Summit VII. - a MAGHREB reneszánsza elnevezésű gazdasági fórumot és üzletember találkozót a Magyar-Tunéziai Kormányközi Gazdasági Vegyes-bizottság szerdai budapesti ülésének egyik programjaként szervezték meg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál.
A gazdasági fórum megrendezése szorosan kapcsolódik a magyar kormány külgazdasági politikájának alapvető célkitűzéseihez, a magyar vállalatok üzleti pozícióinak erősítéséhez.
A Vidékfejlesztési Minisztériumban zajló GVB ülés sikeresen zárult, a lehetséges együttműködési területeket jegyzőkönyv rögzíti. Tunéziában demokratizálódó folyamat zajlik, Magyarországra, mint követendő példára tekintenek. A tunéziai fél hangsúlyozta, hogy szeretnék a magyar tapasztalatokat megismerni, hiszen az arab tavaszt követően kiemelt feladatként kezelik a gazdaság talpraállítását. A felek megállapodtak abban, hogy 2013-ban, egy ad hoc munkacsoport találkozó kapcsán megvizsgálják a jegyzőkönyvbe foglaltak megvalósulását.

VII. AFRICA SUMMIT-„ A MAGHREB RENESZÁNSZA”
NEMZETKÖZI GAZDASÁGI FÓRUM
Budapest, 2012. november 7.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara MAGHREB Szakmai Osztály, a Magyar-Tunéziai Üzleti Tanács, a Magyar-Marokkói Üzleti Tanács és az Afrikai Magyar Egyesület közös szervezésében 2012. november 7-én, a Magyar-Tunéziai Kormányközi Gazdasági Vegyes-bizottság budapesti ülésének egyik programjaként gazdasági fórumra és üzletember találkozóra került sor.

A találkozón részt vett és felszólalt Alaya Bettaieb, a tunéziai befektetési és nemzetközi gazdasági együttműködést felügyelő minisztérium államtitkára, a Magyar-Tunéziai Gazdasági Vegyes-bizottság tunéziai társelnöke, és Balogh Sándort, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkáéra, a vegyes-bizottság magyar társelnöke..

A nemzetközi gazdasági fórum megrendezése szorosan illeszkedik a magyar kormány külgazdasági politikájának alapvető célkitűzéseihez, a magyar vállalatok üzleti pozícióinak az Európán kívüli országokban történő megerősítéséhez
A kereskedelemfejlesztés és a gazdaságösztönzés szempontjából a gazdasági fórum legfontosabb célja a Maghreb - térségben az elmúlt néhány évben lezajlott történelmi jelentőségű társadalmi változások gazdasági életre gyakorolt hatásának vizsgálata. Kiemelt jelentőséget kap a magyar és a térségbeli mikró-, kis- és középvállalatok gazdasági-, kereskedelmi és partnerkapcsolatainak elősegítése, a kapcsolatok fejlesztése, az üzleti lehetőségek megismertetése.

A rendezvény első részében a térségben tevékenykedő jelentős cégek vezetői tartottak előadásokat az üzleti és befektetési lehetőségekről, a partnerkapcsolatok kialakításának feltételeiről, a Maghreb-térség országai gazdasági életének jogi kereteiről, a külföldiek vállalat-alapításának feltételeiről valamint a banki, pénzügyi, adózási előírásokról és a vámrendszerekről.
A rendezvény második részében üzletember-találkozókra, konkrét üzleti tárgyalásokra került sor. Ez lehetőséget nyújtott a jelenlévő vállalatok képviselői közötti közvetlen tárgyalásokra, az elhangzott előadások részleteinek megtárgyalására, a partnerkapcsolatok megalapozására, ill. a meglévő kapcsolatok továbbfejlesztésére.