Első, Tuniszban rezideáló nagykövetünket 1986-ban akkreditáltuk. 2001-ben került sor Khaled Ben Dzsemaa üzletember, dzserbai tiszteletbeli konzulunk hivatalos beiktatására.

1990. január 1-jétől ügyvivő vezetésével állandó tunéziai képviselet működik Budapesten. Tunézia továbbra is bécsi nagykövetét akkreditálja Magyarországra.

 

 

A diplomáciai kapcsolatokat a Tunéziai Köztársasággal 1956. augusztus 30-án vettük fel.

 

 

A Jázminos forradalom, a mai belpolitikai helyzet
A Jázminos forradalomhoz vezető válságjelek már 2008-tól észlelhetők voltak. A Gafsa-i bányavidéken, a reménytelen gazdasági helyzet, továbbá az élelmiszer-árak drasztikus növekedésének hatására 2007 végétől elégedetlenség alakult ki, amely 2008 nyarán nyílt zavargásokba torkollt – a hatalom kénytelen volt a hadsereg egységeit is bevetni. A nyugtalanság átterjedt az ország déli és egyéb, az algériai határhoz közeli, elmaradottabb, régióira is.

A 2010 decemberében már a rezsim végső összeomlását okozta egy fiatal diplomás munkanélküli tiltakozó öngyilkossága Sidi Bousid városában. A népesség legszélesebb rétegei fordultak szembe a Ben Ali rezsimmel. Az elnöki klán egyre nyíltabb, a gazdaságot mélybe rántó, a helyi tőkét megnyomorító korrupciója hatására végleg felbomlott az a konszenzus, amely a nemzeti tőkével megkötött, ebbe a „közmegegyezésbe” a középosztály szélesebb rétegeit is bevonó alku alapján működött. Az országban heves tüntetések, a belbiztonsági erőkkel való összecsapások indultak be. A tüntető tömegek az elnök és klánja távozását követelték. Január 14-én Ben Ali és családja a hadsereg nyomására távozott az országból (Ben Ali végső bukásában kulcsszerepet játszott a szárazföldi erők vk. főnöke Ammar tábornok – a közelmúltban a hadsereg vezérkari főnökévé nevezték ki). Ghannouchi miniszterelnök vezetésével átmeneti kormány alakult (melyből a társadalmi nyomás hatására fokozatosan távoztak a bukott rezsim időszakában szerepet vállalt miniszterek).

Február 27-én lemondott az ideiglenes kormányfő, Mohamed Ghannouchi, utódja Béji Caid el-Sebssi lett. Miközben a hatalom több, szélsőséges iszlám alapon álló formáció bejegyzését megtagadta, március 1-jén legalizálták a legjelentősebb, eddig betiltott, mérsékeltnek számító iszlamista mozgalmat, az En-Nahdát (Újjászületés). Március 9-én feloszlatták a volt állampártot.

A jelzett célkitűzések megvalósításában meghatározó szerepet játszik az Iyadh Ben Achour által vezetett „Főbizottság a forradalom célkitűzéseinek, a politikai reform és a demokratikus átmenet megvalósítására”. A választások előkészítése érzékelhetően felgyorsult, sikeresnek minősíthető.