Fontosabb egyezmények
A kapcsolatok rövid története
A Magyar Köztársaság 1992. január 15-én ismerte el a Szlovén Köztársaságot és létesített vele egyidejűleg diplomáciai kapcsolatot. 1992 júniusában nyílt meg Szlovénia budapesti nagykövetsége, Magyarország ljubljanai képviselete pedig 1992 júliusában. Szentgotthárdon 1998. november 18-án kezdte meg működését Szlovénia főkonzulátusa.
Országaink viszonya az elmúlt években a hagyományos jó szomszédság jegyében fejlődött. Rendszeresek a legfőbb közjogi méltóságok találkozói, akárcsak a két parlament közötti kapcsolatok.
A kapcsolatok egyezményes háttere rendezett. Az együttműködést alapszerződés, a nemzeti kisebbségekről szóló egyezmény és a kétoldalú kapcsolatok csaknem valamennyi területét átfogó több mint 60 államközi egyezmény, illetve tárcaközi megállapodás szabályozza.
A szlovéniai magyarok száma a hivatalos statisztikai adatok szerint kb. 6200 fő. Szlovénia azon kevés államok egyike, amely alkotmányában kitüntetett jogokat biztosít az őshonos nemzeti közösségeknek (magyar, olasz). A magyarországi szlovének száma mintegy 3500 fő.
Kisebbségi együttműködés
A magyar – szlovén kisebbségi kapcsolatok alapvetően rendezettek. Összességében megállapítható: a két kisebbség léte nem konfliktusforrás, hanem a két ország közötti együttműködést erősítő tényező. A két ország kisebbségjogi felfogása hasonló: mindkettő biztosítja a kollektív jogokat a kisebbségek önazonosságának megőrzése érdekében. A kisebbségek jogait a szlovén alkotmányba is belefoglalták és a magyar (valamint az olasz) kisebbséget államalkotó tényezőnek tekintik. Mindkét államban törvények szavatolják a kisebbségek jogait, identitásuk megőrzését fejlett intézményrendszer segíti elő.
A kisebbségpolitikai együttműködés kereteit a két kormány között 1992-ben kötött – idővel áttekintésre szoruló - megállapodás szabályozza, melynek végrehajtását Kisebbségi Vegyes Bizottság (KVB) felügyeli. A Bizottság munkája nem volt mindig folyamatos, utoljára 2009 novemberében ülésezett, a magyarországi választások és kormányváltás miatt 2010-ben nem került sor vegyes bizottsági ülésre. A jelenlegi tervek szerint 2011 első félévében lesz a következő vegyes bizottsági ülés.
Az ellenzéki SNS párt és a média egy részéről 2009 második felétől egyre inkább érzékelhető a magyarországi szlovén kisebbség helyzetével kapcsolatos türelmetlen fellépés, olykor csúsztatásoktól sem mentes bíráló álláspont. Ennek egyik vezéralakja, Srečko Prijatelj, az SNS parlamenti képviselője volt, akit a szlovén rendőrség vesztegetés és más büntettek gyanújával 2010 februárjában letartóztatott és eljárást kezdeményezett ellene. A képviselő letartóztatása óta a Parlamentben érzékelhetően kevésbé vehemens a magyarországi gyakorlatot bíráló képviselők hangvétele.
Az elmúlt évben a két ország közötti kisebbségpolitikai kapcsolatokat – a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan – általában a kooperációra és a két kisebbség helyzetében még meglévő nyitott kérdések rendezésére irányuló törekvés jellemezte. Szlovénia továbbra is példamutatóan finanszírozza a magyar kisebbség intézményeit.
A szlovén kormány átfogó gazdaságfejlesztési tervet dolgozott ki és fogadott el a Muravidék fellendítésére. Az elkészült autópálya összeköttetés a két ország között és a schengeni határrezsim bevezetése új lehetőségeket kínál a határ mindkét oldalán, az ott élő kisebbségiek számára is. Hónapok óta visszatérő téma a kétoldalú találkozókon a magyar köztelevízió szlovén nyelvű műsora (Utrinki) finanszírozásának felére csökkentése. A szlovén fél számára megnyugtató megoldást az eredeti támogatási összeg folyósítása jelentene, amire az MTV jelenlegi anyagi helyzetében a magyar televízió vezetői nem tudnak ígéretet tenni. Továbbra is várat magára a Felsőszölnököt és Kétvölgyet összekötő közút megépítése, jóllehet az alapkövet a két miniszterelnök már 2007-ben lerakta, és a 2009-es közös kormányülés konkrétan is kötelezettséget vállalt az út mihamarabbi megépítésére.
A Muravidéki magyarok jogos igénye ugyanakkor, hogy a lendvai kétnyelvű középiskolában valóban biztosítva legyen a két nyelven való oktatás, s az iskola vezetője mind a két nyelvet megfelelő szinten beszélje. A magyar kisebbség vezetői bizakodnak abban, hogy a kétnyelvű középiskola új vezetése kész megnyugtatóan rendezni a problémákat.
Általánosabb összefüggésben aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy a Muravidéki magyarok létszáma folyamatosan csökken. Az asszimilációs és elvándorlási folyamatok következményeképpen a legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai szerint a magukat magyarnak vallók létszáma már csak 6200, ami 25%-kal kevesebb, mint tíz évvel korábban volt, és harmada az 1960 – 1980 közötti évekének. A muravidéki magyar kisebbség érzékenységét sértette, hogy a nemzeti ünnepekről szóló törvény értelmében hivatalos ünnepnappá nyilvánították augusztus 17-ét, a Muravidék Szlovéniához történt hozzácsatolásának napját.
A Muravidéken élő magyar közösség fennmaradása és helyben maradása az itt lakó nemzeti közösség eminens érdeke. Identitásuk megőrzését, pozícióik javítását, a kisebbségi létből fakadó hátrányok kiegyenlítését térségfejlesztési programokkal, nemzetpolitikai és diplomáciai eszközökkel a jövőben is segíteni kívánja a magyar kormány.