A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői

A szlovén gazdaság helyzete

Az kicsi és exportorientált szlovén gazdaság a 2009-es recessziót követően 2010-ben növekedésnek indult, ez a kedvező folyamat 2011-ben megakadt és ismét negatív tartományba esett vissza, melyhez a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok és az eurózóna nehéz gazdasági helyzete jelentősen hozzájárult.

A kedvezőtlen külföldi és hazai gazdasági folyamatok miatt 2011 végére Szlovénia hivatalosan is visszacsúszott a recesszióba, miután gazdasága reálértéken 2,8%-kal esett vissza 2011. utolsó negyedévében, melynek hatására 2011-ben a teljes évre vonatkozóan a GDP értéke -0,2% volt. A gazdasági recesszió a belső és a külső kereslet alakulásának együttes eredményeként következett be.

2011-ben átlagosan 110 692 főt regisztrált munkanélküliként a szlovén Foglalkoztatási Hivatal, ami 10,1%-os emelkedés 2010-hez képest. A regisztrált munkanélküliségi ráta 2011 decemberében 12,1% volt. (férfiaknál 11,6%, míg nőknél 12,7 % ez az arány). A legtöbb munkahely az építőiparban szűnt meg. A Muravidéken továbbra is jóval az országos átlag fölötti a regisztrált munkanélküliek aránya, 2011 decemberében elérte a 18%-ot.

Szlovénia exportja 2011-ben 12%-kal (20,48 Mrd EUR) növekedett az előző évhez képest. Az import emelkedése 11% volt (22,16 Mrd EUR) a 2010-es évhez képest. Szlovénia külkereskedelmi mérlege 2011-ben 1,68 Mrd EUR deficitet mutatott, ami 40 M EUR-val több, mint 2010-ban. Az export 92,42%-ban fedezi az importot, míg 2010-ben ez az arány 92,9% volt.

Az EU tagországokba irányuló export 14,83 Mrd EUR-t tesz ki. A következő országokba irányul a legnagyobb export Szlovéniából: Németország 4,39 Mrd EUR (2010: 3,61 Mrd EUR), Olaszország 2,47 Mrd EUR, Ausztria 1,70 Mrd EUR (2010: 1,49 Mrd EUR), Franciaország 1,40 Mrd EUR (2010: 1,47 Mrd EUR), Horvátország 1,37 Mrd EUR (2010: 1,22 Mrd EUR).

A szlovén import 2011-ben 22,16 Mrd EUR volt, ami 11%-os növekedést jelent az előző évhez képest (19,88 Mrd). Az EU tagállamok részaránya az importból 78% volt. Szlovéniába legtöbbet exportáló országok: Németország 4,17 Mrd EUR, Olaszország 4,05 Mrd EUR, Ausztria 2,59 Mrd EUR, Franciaország 1,05 Mrd EUR, Magyarország továbbra is az ötödik helyet foglalja el 949 M EUR-val. Az összes áru csoportnál növekedés tapasztalható a 2010-es évhez képest.

Magyar - szlovén gazdasági kapcsolatok

A kétoldalú árucsere összértéke 2011-ben 1,57 Mrd EUR volt, és 16 %-kal növekedett az előző évhez képest a szlovén Statisztikai Hivatal adatai szerint. A magyar kivitel 949 M EUR volt 2011-ben, 18%-kal több mint 2010-ben. Importunk 14%-kal növekedett az előző évhez képest, összesen 619,7 M EUR volt. A 329,3 M EUR áruforgalmi aktívum révén exportunk értéke 53%-kal haladja meg az importét. A magyar áruexport-többlet folyamatosan tartós jellegű.

A magyar-szlovén áruforgalom újra magára talált a válság kezdete óta, lendületes fejlődésnek indult. A 2011-ben mért 16%-os növekedéssel (1,57 Mrd EUR) túlléptük a válság előtti 2008-as szintet, amely rekord értéknek számított (1,5 Mrd EUR).

A szlovén Nemzeti Bank adatai szerint 2010 végén a magyar tőkekivitel (stock) Szlovéniába 55,2 M EUR volt, amely 8%-os növekedést mutat az előző évhez képest (2009-ben 50,8 M EUR volt). Jelentősebb magyar befektetők a MOL Zrt., Magyar Alumínium Zrt., Allianz Hungaria Kft. A befektetések szerény volumenének oka továbbra is a külföldi tőkével szembeni visszafogott szlovén magatartás. Szlovén részről pedig főként a nyugat-balkáni országokba fektetnek be.

A MOL csoport 2011 májusában megvásárolta a TUŠ Holding csoporttól a TUŠ Oil benzinkutakat (19 benzinkút). A MOL Slovenija 1996 óta van jelen a szlovén piacon kőolajtermékeinek kis- és nagykereskedelmi tevékenységével. Ezzel az akvizícióval az a MOL csoport növelte kiskereskedelmi piacrészesedését Szlovéniában. Ezek után a MOL 37 kiskereskedelmi állomást működtet Szlovéniában. A MOL csoport szándéka, hogy tovább növelje piaci részesedést a szlovén üzemanyagpiacon a következő néhány évben.

Gazdasági kapcsolataink legjelentősebb beruházása a TriGránit által építendő Ljubljanai Központ (az EMONIKA projekt). A jelenleg mintegy 250-280 M EUR értékűnek becsült, bevásárló központot, pályaudvari rekonstrukciót, és irodatornyot magába foglaló beruházás munkálatai egyelőre még nem kezdődtek meg. A tervek szerint a projekt 2012 őszén indul.
A magyar-szlovén határmenti együttműködésben szintén jelentős szerepet tölt be a turizmus és ez egyben egy olyan szektor, amelyben további együttműködési lehetőségek rejlenek (pld közös turisztikai termékek kifejlesztése). A Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Területi Együttműködési Program keretében kerül megvalósításra a „Pannon Gasztronómiai Élmények” elnevezésű projekt, mely célul tűzte ki, hogy bemutassa a szlovén-magyar határtérség gazdag gasztronómiai kínálatát, összefogja a térség vendéglátó helyeit és elősegítse a helyi termelők szerepének erősödését..A projektben a magyar oldalt a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. mellett a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Zalai Borút Egyesület képviseli, míg szlovén részről a Muraszombati Területi Kézműves és Vállalkozói Kamara, a Moravske Toplice-i Turisztikai Információs Központ, illetve a Muravidéki Finomságok Promóciója és Védelme Egyesület vesz részt.
A szlovén kormány kiemelt prioritásként kezeli a vasútfejlesztést. Az V. európai közlekedési folyosóhoz tartozó Pragersko-Hódos-Boba vasútvonal szlovén oldalán a Hódos-Pragersko vasútvonal fejlesztése és villamosítása várhatóan 2015-re fejeződik be.

A magyarországi szlovén kisebbség kezdeményezte a két határmenti települést, Kétvölgyet és Felsőszölnököt összekötő út megépítését. Az út alapkövét a 2007. október 17-i magyar-szlovén együttes kormányülésen rakták le. Az út megépítése azonban nem kezdődött meg a szükséges források hiánya miatt. A magyar fél több felső szintű találkozón is ígéretet tett az út megépítésére.

2010-ben 34%-kal növekedett magyar áru forgalma a koperi kikötőn (Luka Koper) keresztül, elérte a 1,4 M tonnát, a konténeres forgalom pedig elérte a 100.000 TEU-t. A magyarországi szójakereskedelem 60%-a koperi kikötőn keresztül bonyolódik le. 2010-ben jelentős növekedés jelentkezett a szén rakományoknál, gyümölcsöknél, autóknál, vashulladékoknál és egyéb általános szállítmányoknál, amely Magyarországra irányult.