• a beruházás-védelemről szóló egyezmény (1993),
• a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (1994),
• Szerződés a Magyarország és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről (1995. 03.19.) 
• a belügyi szervek együttműködéséről szóló megállapodás (1995),
• a katasztrófák esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény (1997), 
• jegyzőkönyv a két ország külügyminisztériumainak együttműködéséről (1998), 
• a környezet- és természetvédelmi egyezmény (1999), 
• a kölcsönös foglalkoztatáspolitikai egyezmény (1999), 
• a diplomák és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény (2000),
• a tudományos és technológiai együttműködési egyezmény (2002),
• kulturális és oktatási egyezmény (2003),
• Megállapodás az országainkban élő magyar, illetve szlovák kisebbségek kölcsönös kulturális és oktatási támogatásáról (2004. február 13.)
• Ipoly-hidak újjáépítésére vonatkozó szándéknyilatkozat (2005. október 28.)
• A magyar-szlovák államhatáron átvezető turistaútvonalakon történő határátlépésről szóló megállapodás (2006. július 8.)
• A szervezett bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban való együttműködésről, a rendőri szervek közös kapcsolattartási szolgálati helyének létesítéséről, valamint a belügyminisztériumok közötti együttműködésről szóló megállapodások (2006. október 2.)
  

• 1993. január 1-én felvettük a diplomáciai kapcsolatokat az akkor megalakult önálló Szlovák Köztársasággal;
• 1995. március 19-én aláírtuk a két ország kapcsolatait átfogóan szabályozó „alapszerződést”, amit a magyar parlament a legrövidebb időn belül, az SzK Nemzeti Tanácsa több mint egy év múlva hagyott jóvá;
• 1998. október 24-én – elhúzódó tárgyalások után – aláírásra került az alapszerződés teljesítését ellenőrző mechanizmusra vonatkozó megállapodás: 11 kormányközi vegyes bizottság alakult, s a 2004. év végén ez a mechanizmus kibővült az önkormányzatok határon átnyúló együttműködését segíteni hivatott 12. vegyes bizottsággal is;
• kölcsönös megállapodás alapján bővítettük egymás országaiban a diplomáciai jelenlétet: 2000. augusztus 18-án főkonzulátust nyitottunk Kassán; a szlovák fél 2001. szeptember 1-jén nyitotta meg főkonzulátusát Békéscsabán;
• 2000-2001-ben újjáépült az Esztergom és Párkány közötti Mária-Valéria híd;
• sikerült bővíteni a határátkelők számát (turistakapu a somoskői várnál) és javult az országaink közlekedési infrastruktúrája közötti összeköttetés is (autópálya kapcsolat Budapest és Pozsony között, a Komárom-Rév-Komárom közötti felújított közúti Duna-híd átadása);
• az elmúlt években látványos fejlődést mutat a határon átívelő együttműködés, a több mint 600 km hosszan húzódó szlovák-magyar határ teljes egészét lefedve kilenc eurorégió jött létre;
• 2001-2003 között a kedvezménytörvény ügye némileg visszavetette a kétoldalú kapcsolatokat, de 2003. december 12-én a külügyminiszterek aláírták azt a kompromisszumos megállapodást, amelynek köszönhetően, a jegyzékváltást követően 2004. február 13-tól életbe lépett az országainkban élő magyar, illetve szlovák kisebbségek kölcsönös kulturális és oktatási támogatását lehetővé tevő mechanizmus; 2004. június elején a szlovákiai Pázmány Péter Alapítvány közvetítésével beindult a kedvezmény törvény alapján járó oktatási-nevelési támogatás folyósítása.
• A 2006. június 17-én tartott előrehozott parlamenti választásokat követően létrejött szlovák kormánykoalíció egyik pártja, a Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének többszöri magyarellenes kijelentései, illetve az ennek  nyomán kialakult szlovákiai magyarellenes megnyilvánulások és a rá adott magyarországi válaszreakciók miatt feszültség alakult ki a magyar-szlovák viszonyban. Az ennek feloldására tett erőfeszítéseink során a szlovák félnek kifejtettük: a magyar-szlovák kapcsolatok minőségének és az együttműködés lehetőségének megítélésekor alapvető szempont az európai értékek és a magyar kisebbség helyzetének, jogai érvényesülésének alakulása.
  Az új szlovák kormánnyal is a jószomszédi kapcsolatok eddig elért színvonalának megőrzésére és fejlesztésére törekszünk. Érdekeltek vagyunk abban, hogy közösen kidolgozzuk a hosszú távra szóló, értékalapú, konkrét projektekben megtestesülő együttműködés programját, amely elvezetne a két nép közötti megbékéléshez, államaink összehangolt fejlesztéséhez, a két országban élő magyar és szlovák kisebbség helyzetének további javításához.

Magyar-szlovák parlamenti kapcsolatok

A magyar-szlovák parlamentközi kapcsolatok alapvetően jók, kiegyensúlyozottak, jóllehet az alacsonyabb szintű (bizottsági) együttműködésben változatlanul jelentős tartalékok vannak. A jelenlegi parlamenti ciklusban a kétoldalú parlamenti kapcsolatok alakulására, a munkalátogatások számának utóbbi időkben tapasztalható csökkenésére kimutatható hatást gyakorolt a parlamentek nagyfokú leterheltsége, a kormánypártok mindkét oldalon tapasztalható minimális mandátumtöbbsége, az EU és a NATO különböző szervezeteinek munkájában való részvétellel járó többlet leterheltség, kötöttség. A parlamenti üléseken a kormánytöbbség folyamatos biztosításának érdekében a bizottságok – főleg a kormányoldal képviselői miatt – nem szívesen utaztak, csak a kötelező, illetve kiemelt jelentőségű, vagy többoldalú rendezvényeken vettek részt. Ennek következtében a bizottsági szintű munkakapcsolatok megtorpantak, illetve részben visszaestek. Míg 2004-ben három szlovák parlamenti bizottság budapesti munkalátogatására került sor, addig 2005-ben csak a védelmi bizottság látogatott Budapestre, illetve a magyar parlament környezetvédelmi bizottságának delegációja tett tavaly novemberben viszontlátogatást Pozsonyban.
Bugár Béla, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke nem hivatalos keretek között egy alkalommal, 2005. április 30-án, a Pető és Szécsénykovácsi között építendő Ipoly-híd alapkőletételénél találkozott Szili Katalin házelnökkel.

• 2006. november 16-17: Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök egyetemi vitafóruma Besztercebányán és Pilisszentkereszten.
• 2006. július 11: Ján Kubis szlovák külügyminiszter bemutatkozó látogatása Budapesten.
• 2002. november 26: Medgyessy Péter és Mikulás Dzurinda kormányfők találkozója Budapesten.
• 2002. december: Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnökének és Pavol Hrusovsky, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének megbeszélése Budapesten.
• 2006. november 16-17: Sólyom László és Ivan Gasparovic köztársasági elnökök egyetemi vitafóruma Besztercebányán és Pilisszentkereszten.
• 2006. július 11: Ján Kubis szlovák külügyminiszter bemutatkozó látogatása Budapesten.
• 2002. november 26: Medgyessy Péter és Mikulás Dzurinda kormányfők találkozója Budapesten.
• 2002. december: Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnökének és Pavol Hrusovsky, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének megbeszélése Budapesten.