2011-ben az első féléves élénkülés után a szlovák GDP elérte a 69,0 Mrd eurót, ami az előző évhez viszonyítva folyó áron 5%-os, míg reáláron 3,3%-os növekedést jelent a 2010. évi 4,2%-kal szemben.

A növekedés motorját továbbra is az export adta, míg a hazai fogyasztás 2,4%-kal csökkent, de csökkent a hazai kereslet minden eleme. A legnagyobb hozzáadott értéket, 32%-ot, továbbra is az ipar biztosította, de jelentős, több mint 16%-os részarányt képvisel a kereskedelem, közlekedés és raktározás, szálloda és éttermi szolgáltatások, ugyanúgy, mint a közszféra 15%-kal.

Az ipari termelésen belül az új autóipari kapacitások nagymértékben hozzájárultak a szlovák gazdaság átlagon felüli növekedéséhez. Ezzel összhangban az autóipar komoly növekedést könyvelhetett el, míg az elektrotechnikai ipar továbbra is recesszióban van, s az építőiparnak sem sikerült elrugaszkodni a mélypontról.

 

Az előző évben a tervezett 4,9%-kal szemben 4,6%-ra sikerült csökkenteni az államháztartás GDP-arányos hiányát, ami 3,5%-pontos csökkentést jelent az előző évhez viszonyítva.

A külkereskedelmi mérleg jelentős aktívumának köszönhetően, aminek döntő része az áruforgalomból származik, 2011-ben a folyó fizetési mérleg az előző évi 1.637 M eurós hiánnyal szemben 38 M eurós többlettel zárt.

 

A munkanélküliség 2011-ben kis mértékben, 0,9%-ponttal 13,5%-ra csökkent, de a negyedik negyedévben már ismét jelentős, 13, 1%-ról 14%-ra történő növekedés tapasztalható.

Az elmúlt évben jelentős mértékben felgyorsult az infláció, a 2010. évi 1% után 2011-ben már 3,9%-ot ért el.

Az átlagbérek 2,2%-kal 786 euróra emelkedtek, ami 1,6%-os nettó reálbér növekedést jelent.

 

2011-ben a szlovák export jelentős mértékben, majdnem 17%-kal 56,4 Mrd euróra emelkedett, míg az import ennél alacsonyabb ütemben, 13%-kal 54 Mrd euróra nőtt, aminek köszönhetően a szlovák áruforgalmi aktívum az előző évi háromszorosára emelkedett.

Az EU országokba irányuló export (részarány 85%) 17,3%-kal, míg az OECD országok esetén 18%-kal emelkedett. Az export legnagyobb mértékben a fő kereskedelmi partnereknél, Németország (24%), Csehország (22%), Ausztria (21%), Olaszország (4,8%) és FÁK (7,8%) emelkedett.
Az import 65%-át képező EU-val 13%-kal, míg az OECD országokkal 11%-kal emelkedett. A legfontosabb partnereket illetően a német import 18%-kal, az orosz 32%-kal, a cseh 17%-kal, a kínai 11%-kal, a lengyel 13%-kal, a magyar 7%-kal emelkedett.

Legnagyobb passzívum Oroszországgal (3,4 Mrd EUR),a Koreai Köztársasággal (3,3 Mrd EUR) és Kínával alakult ki. A legnagyobb aktívumot jelentő relációk: Ausztria (2,7 Mrd EUR), Németország (2,6 Mrd EUR), Csehország (2,3 Mrd EUR).

A működő-tőke bevonás területén a SARIO 2011-ben az előző évi 20 projekttel szemben 26 projekt keretén belül, a 2010. évi 123 M euróval szemben 517 M euró értékű befektetést realizált, ami 2600, illetve a teljes felfutás után 4400 új munkahelyet jelent. Az ügynökség szerint a befektetők mintegy egyharmada részesült befektetési támogatásban.

A Szlovák Nemzeti Tanács 2011. december 7-én elfogadta az ország 2012. évi költségvetését, ami az alábbi makrogazdasági feltételekből indul ki:

                                                    2011  2012
GDP növekedés (%)                       3,33     1,7
Infláció (%)                                     3,7     2,6
Reálbér emelkedés (%)                       0     0,8
Munkanélküliség (%)                       13,6   13,7
GDP arányos költségvetési hiány (%) 4,9     4,6

 

A költségvetés sarokszámai: az állami költségvetés bevételi oldala 13,6 Mrd EUR, kiadási oldala 17,2 Mrd EUR, míg az államháztartás bevételei 23,85 Mrd eurót, kiadásai pedig 27, 17 Mrd eurót tesznek ki.

 

2012. évre a jelenlegi adatok alapján a Pénzügyminisztérium 2,3%-os, a Nemzeti Bank 2,1%-os, míg a kereskedelemi bankok 1,3%-os GDP növekedést prognosztizálnak.

 

A 2012. évi GDP arányos államháztartási hiány tervezet az előző évi szinttel, 4,6%-kal számol, amit 2013-ra 3,0% alá kívánnak csökkenteni. A 2013. évi stabilizáció érdekében a 2012. április 4-én beiktatásra került új kormánynak a gazdaság további teljesítményének függvényében 1,17-1,85 Mrd eurós, majd a 2014-2016 közötti években további 2-2,5 Mrd eurós megtakarítást kell biztosítani.

 

A munkanélküliség esetében a decemberi növekedés után a gazdasági növekedés lassulása miatt további romlás várható, s 2012-ben nem kizárt, hogy 14% fölé emelkedik. A válság óta különösen rossz a helyzet a mezőgazdaságban és az építőiparban, ahol már a szezonális munkák sem hoznak javulást.

A 2010. évi 1% után 2011-ben jelentősen megnőtt 3,9%-os infláció 2012-ben a gazdasági növekedés lassulásával összhangban már alacsonyabb, 2,6% körüli szinten várható.

 

 

A magyar-szlovák üzleti kapcsolatok legfontosabb jellemzője, hogy a természetes partnerségből adódóan rendkívül széles skálán mozognak: energetikai és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és együttműködés, áru- és szolgáltatás-kereskedelem, kétoldalú tőkekapcsolatok, regionális együttműködés, különös tekintettel a fejlesztési tervek összekapcsolására és közös EU pályázatokra, idegenforgalom, munkaerő csere, vállalatközi együttműködés.

Az üzleti kapcsolatok egyik specifikuma, hogy meghatározó és egyre növekvő a kis- és közép-vállalatok száma és részaránya.

Az előző évek tendenciájával összhangban 2011-ben a termékforgalmat tekintve Szlovákia Németország, Oroszország és Ausztria után  4,3 Mrd eurós magyar exporttal és 3,6 Mrd eurós magyar importtal, a mintegy 20%-os növekedéssel 7,9 Mrd eurós forgalom mellett Magyarország negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere.

A magyar exportban Szlovákia Németország után, Romániával és Ausztriával nagyságrendileg azonos szinten Magyarország negyedik legfontosabb export piaca.

2011-ben a Szlovákiába irányuló magyar export ismét az átlagon felül tovább emelkedett.  A legnagyobb növekedés (27%) a magyar export 32%-át kitevő feldolgozott termékeknél következett be, míg a forgalom 39%-át kitevő gépeknél és berendezéseknél az előző évben elért abszolút értékben rendkívül magas szinten maradt.

Az előző évekhez viszonyítva jelentős mértékben, majdnem 30%-kal emelkedett az exportban egyre magasabb, több mint 10%-os részarányt képviselő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele.

 

A magyar-szlovák tőkekapcsolatok jellemzője, hogy a többi relációtól eltérően kétoldalúak. Igaz, hogy a Szlovákiába irányuló magyar tőkeexport nagyságrendekkel nagyobb, mint a szlovák, ami azonban össz-volumenében is alacsonyabb. A kölcsönös érdeklődést azonban jól mutatja, hogy a szlovák tőkekivitelben Magyarország az ötödik legnagyobb partnere Szlovákiának, míg a tőkebehozatalban hatodik.

 

A külföldi közvetlen tőkebefektetések szlovákiai állománya 2010. évben  37,632 Mrd euró volt.

Az első helyen Hollandia (9,77 Mrd EUR), a második helyen Ausztria (6,0 Mrd EUR), harmadik helyen Németország (4,53 Mrd EUR) áll.  Olaszország és Csehország után a hatodik helyen Magyarország van, 1.869,7 M euróval.

2001-től 2010-ig a magyar tőkekihelyezés elsődleges célpontja Szlovákia volt. 2011-ben a magyar vállalkozások tőkekihelyezését tekintve Horvátország után 1,5 Mrd euróval még mindig Szlovákia a második legfontosabb célország, nagyságrendileg megelőzve az őt követő országokat.

A szlovák közvetlen tőkebefektetések külföldi állománya 2010. évben 2,494 Mrd euró volt, aminek meghatározó többségét a vállalkozói szféra (2,466 Mrd EUR) adta. Első helyen Csehország (868 M EUR), második helyen Ciprus (290,0 M EUR), harmadik helyen Hollandia (226, 1 M EUR) áll. Magyarország Ausztria után az ötödik helyet foglalja el 180,8 M euróval.

Egyre jelentősebb érdeklődés tapasztalható szlovák részről a saját, illetve közös tulajdonú vállalatok alapítása területén, különös tekintettel a szlovák cégek balkáni terjeszkedésre és a versenyképes magyar vállalkozási, s ezen belül adózási feltételekre.