Az Európai Unióra jellemző stagnáció ellenére a szlovák gazdaság 2005. I-IX. hónapban is dinamikus növekedést produkált: a bruttó hazai termék 5,5%-os bővülés mellett 1.055,7 Mrd. korona (27,3 Mrd.EUR) értéket képviselt, amely egy főre vetítve 5.075 EUR. Képződéséhez elsősorban a beruházások növekedésével összefüggésben az építőipar ( 14,4%), a kereskedelem ( 11,2%), a szállítmányozás és távközlés ( 11,8%), a mezőgazdaság ( 8,5%), valamint az ipar ( 6,8%, meghatározóan a gép- és járműipar, valamint az élelmiszer- és dohányipar) járult hozzá. A magánszektor részesedése 90,8%-kot tett ki.

 

A GDP növekedése 5,4%-os termelékenység-bővülés mellett valósult meg.

 

A gyorsabb növekedés az elmúlt évinél kedvezőbb fogyasztási szerkezettel párosult: a továbbra is meghatározó külpiaci kereslet bázisidőszakinál mérsékeltebb növekedése mellett ( 9,4%) azt a hazai kereslet-bővülésen belül a beruházások ( 11,4%, elsősorban gépek és közlekedési eszközök, valamint a nem lakás célú építkezések) és a lakossági fogyasztás ( 5,8%) involválták.

 

A lakossági fogyasztás - a fogyasztói árváltozással kifejezett alacsony mértékű, 2,5%-os infláció mellett - reálértéken 5,8%-kal bővült. A lakosság vásárlásait a bérkiáramlás növekedése ( 6,7%), valamint a fogyasztási célú hitelezés gyorsulása involválta, és csak kis mértékben járultak hozzá a megtakarítások.

 

Még 2004-ben a végfogyasztás növekedésének gátat szabtak a fogyasztói árak, a 2005. I-IX. havi mérsékelt, fogyasztói áremelkedéssel kifejezett, 2,5%-os infláció a fogyasztás bővüléséhez járult hozzá. A harmadik negyedévben már éreztette hatását a kőolaj világpiaci árának emelkedése. Az árak a legnagyobb ütemben ( 7,2%) az ún. szabályozott áras termékkörben - elsősorban a közműdíjak  - növekedtek (vízdíj, gáz, szemétszállítás, távfűtés,  áramszolgáltatás).

 

A folyó fizetési mérleg - meghatározóan a kereskedelmi mérleg növekvő hiányának következtében - tovább romlott, a bázisidőszaki 844 M.USD értékű passzívum 2,18 Mrd.USD-re növekedett (GDP arányos mutató: -6,3%). A szolgáltatási mérleg aktívuma elsősorban az idegenforgalmi bevételek növekedésének köszönhetően emelkedett.

 

Az elmúlt évhez képest jelentősen mérséklődött az FDI-beáramlás (míg 2004. I-IX. hóban 712,1 M.USD, 2005-ben mindössze 421,2 M.USD), melynek következtében az állomány alig növekedett (11,46 Mrd.USD-ről 12,72 Mrd.USD-re).

 

A nettó export 2005-ben gátolta a szlovák gazdaság

növekedését. 2005. január-szeptemberben Szlovákia külkereskedelmi áruforgalma az elmúlt év azonos időszakához képest 14,2%-kal 37,9 Mrd.EUR-ra bővült, a deficit a 2004. I-IX. havi 0,6 Mrd.EUR-ról 0,9 M.EUR-ra nőtt (a GDP -3,6%). A kiszállítások értéke 13,5%-kal 18,5 Mrd.EUR-ra bővült, míg a behozatal – a kivitelt meghaladó dinamika mellett ( 14,8%) – 19,4 Mrd.EUR értéket képviselt.

 

Az import-dinamikát egyrészt a magas kőolajárak által gerjesztett nyersanyag behozatal, a fogyasztási célú import bővülése, valamint kisebb mértékben a folyamatban lévő nagyberuházások involválták. Az erős korona – főképpen a dollárral szemben – enyhítette a kőolajár-emelkedés negatív hatását.

 

Export oldalon a növekedésben jelentős részarányt képviseltek a vegyipari és kohászati termékek (vas- és acéltermékek) de bővült a fa, valamint a tejtermékek, cukor, húsáruk, zöldség- és gyümölcsfélék, és gyógyszeripari termékek kiszállítása is. Az export meghatározó részét (mintegy 15%-át) képező személygépkocsi-kiszállítás mérséklődött. A személygépkocsi export csökkenésével párhuzamosan az ahhoz tartozó alkatrész-kivitel is csökkent.

 

A gazdasági növekedés a lakosság zsebében is érződött. Az átlagkereset nominálértéken 9,4%-kal 16.527 koronára növekedett. A minimál bér összegét október 1-vel 6.500-ról 6.900 koronára növelték. A reálbér-kiáramlás a termelékenyégi mutatót meghaladó, 6,7%-os dinamikával bővült. Az egyes régiók tekintetében a legmagasabb volt a bruttó kereset a pozsonyi régióban, a legalacsonyabb pedig az eperjesiben.

 

Annak ellenére, hogy Szlovákiában 2004. III. negyedévétől folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak száma (2005. I-IX. hónapban 2%, elsősorban a magánvállalkozói szférában), a munkanélküliek aránya csak kis mértékben csökken. Mindez azzal magyarázható, hogy a nyugdíjkorhatár megemelésével növekedett a munkaképes lakosság aránya, továbbá az államigazgatási szektorban jelentős karcsúsításokra került sor. A Statisztikai Hivatal adatai alapján a munkanélküliség átlagosan 16,4%-os volt január-szeptember hóban. A legmagasabb mutatót a besztercebányai járásban, a legalacsonyabbat pedig a pozsonyi régióban regisztrálták.

 

Az ország devizatartalékai 17,3 Mrd. USD-re növekedtek. A jegybank a harmadik negyedév során nem változtatta a jegybanki alap kamatlábat (3%).

 

Szlovákia bruttó külső adósságállománya szeptember végére a bázisidőszaki 15,9 Mrd.EUR-ról 22 Mrd.EUR-ra emelkedett. Szeptember végén az egy főre jutó adósság-állomány az előző évi 2.947 EUR-ról 4.089 EUR -ra  nőtt.

 

Az állami költségvetés a háromnegyedévet 8,1 Mrd.Sk értékű deficittel zárta (GDP-arányos mutató -0,8%) 188,6 Mrd.Sk bevétel és 196,7 Mrd.Sk kiadás eredőjeként. A bevételek az éves terv 74,5%-át, a kiadások pedig az éves előirányzat 65,2%-át tették ki.

 

Szlovákia november 26-án – elsőként a visegrádi országok közül – 38,445 koronás középárfolyamon belépett az euró előszobájának számító ERM II rendszerbe. A kormány július 6-án jóváhagyta az euro bevezetésének nemzeti tervét, amely értelmében Szlovákia legkésőbb 2009. január 1-vel kíván az eurozónához csatlakozni.

 

Mutató                PM prognózisa                        EB prognózis

                            a 2006. évi

                            költségvetés

                           alapulvételével
 
GDP (%)                     5,4%                                  5,2% 
Fogyasztói

áremelkedéssel

mért infláció (%)          2,5%                                  2,9% 
Államháztartás

GDP-arányos

hiánya                        -2,9%                                    -
Munkanélküliségi

ráta (%)                      15,9%                                16,2%

Beruházások (%)           8,0%                                   -
Folyó fizetési

mérleg GDP-arányos

hiánya (%)                   -4,7%                                -4,9%

Nominálbér (%)              6,5%                                 6,1%

Reálbér (%)                    3,9%                                  -
 

 

A hagyományosan dinamikusan fejlődő, sokrétű és egyben sokszereplős magyar-szlovák gazdasági kapcsolatrendszert tovább erősítette a két ország egyidejű Uniós csatlakozása. 2005 folyamán a külkereskedelmi áruforgalom 30%-ot meghaladó dinamikával bővült, mintegy 20 ezer főre duzzadt a Magyarországon foglalkoztatott szlovák munkavállalók száma, és az FDI-beáramlás tekintetében is az ötödik helyre léptünk előre.

 

 

A feltétel-rendszer pozitív irányú változása a kereskedelmi kapcsolatok fejlődésében is megmutatkozott: az áruforgalom 2005-ben a tavalyi évet meghaladó dinamikával bővült, és a számunkra eddig hagyományosan kedvezőtlen egyensúlyi helyzet is megszűnt. I-X. hónapban kivitelünk 1.041 millió eurót ( 46,2%), behozatalunk pedig 965,3 millió eurót ( 22%) ért el, így a kétoldalú forgalom 33,4%-kal bővült, s összességében 2.006,4 millió euró értéket képviselt. A kiszállítások behozatalt maghaladó ütemű bővülésének köszönhetően a bázisidőszaki 78,7 millió eurós passzívummal szemben 75,8 millió eurós aktívumunk alakult ki.

 

A magyarországi exportszerkezet korábbi években végbement radikális átalakulása a kivitel pozitív irányú struktúra-változásában is megmutatkozott: a hazai kiszállítások bővülése alapvetően az export 81%-át adó feldolgozott termékek körében valósult meg.

 

A szlovák szállítások az exportunkénál jóval alacsonyabb, 22%-os dinamikával bővültek. A növekedés elsősorban az energiahordozók, és az agrártermékek körében volt megfigyelhető. Mindezen tendenciák következtében romlott a behozatal árustruktúrája, a magas hozzáadott értéket képviselő termékek részaránya mérséklődött.

 

 

A magyar vállalatok legfontosabb befektetési célországa Románia mellett Szlovákia. 2004-ben – a MOL kisbefektetői részvényvásárlásának köszönhetően – Magyarország volt a legjelentősebb beruházó Szlovákiában. Az Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint a 2005. szeptember végi FDI állomány vonatkozásában 908 millió dollár értékű befektetéssel Hollandia, Németország, Ausztria és Olaszország után Magyarország 7,1%-os részesedéssel az 5. helyen áll.

 

A hazai cégek szerződés-állománya 1,8-2,0 Mrd.USD-ra tehető, amelynek meghatározó hányadát az alábbi nagybefektetések adják: MOL Rt., OTP Rt., DANUBIUS Rt., SYNERGON-csoport, SOLE Rt., Szabolcsgabona Rt., TRIGRÁNIT Rt., és INTERFRUCT Kft, LAPKOM Kft.

 

Az utóbbi időszakban fokozódott a hazai kis- és közepes vállalkozások szlovákiai cégalapítási tevékenysége, amelyek egyre inkább a középkategóriájú vállalkozásokat helyezik előtérbe. Míg a csatlakozást megelőzően elsősorban a szolgáltatóiparban jelentek meg, az utóbbi hónapokban előtérbe kerültek a hosszabb távú együttműködésre lehetőséget nyújtó szektorok, úgymint pl. a feldolgozóipar, a turizmus, a környezetvédelem, illetve a beszállítói ágazat.

 

Szlovákiát, amely az utóbbi időben a régió egyik legjelentősebb tőkeimportáló országává vált, tőkehiány jellemzi. A szlovák működőtőke-kihelyezés (2005. szeptember végi állomány 636,4 M.USD) a GDP mindössze 1,9%-ának felel meg. Alapvetően a SLOVINTEGRA és SLOVCHEMA – MOL közötti részvény-pakett csere következtében Magyarország Csehország, Anglia, Ukrajna és Írország után 5,3%-os részesedéssel a szlovák befektetők 5. legjelentősebb célországa. A Szlovák Nemzeti Bank nyilvántartása szerint a magyarországi tőkekihelyezés értéke szeptember 30-án 34,0 M.USD volt.

 

 

A csatlakozást követően szlovák részről jelentősen leegyszerűsödött a tagországi, így a magyar személyek munkavállalása is. Uniós munkaerő alkalmazása esetén – ún. információs kártya kitöltése mellett – a munkaadót terheli az illetékes Munkaügyi Hivatalnál való bejelentési kötelezettség. Kivételt képeznek a kiküldött munkások, abban az esetben, ha egy hónapnál rövidebb időt töltenek Szlovákiában. Az ő esetükben nincsen bejelentési kötelezettség sem.

 

A szlovák Munkaügyi Minisztérium előzetes adatai szerint 200-300 főre becsülhető a Szlovákiában munkát vállaló magyar állampolgárok száma, amely adat a magyar cégek szlovákiai képviselőit is tartalmazza.

 

A liberális szlovák idegenrendészeti szabályozás kedvez a külföldi állampolgárságú magánvállalkozóknak. Az EGT-tagország állampolgára, ha Szlovákiában tartósan kíván tartózkodni, ezt csak a lakhely szerint illetékes rendőrségen köteles bejelenteni. A bejelentéshez csupán az érvényes úti okmányára és a szállásigazolásra (bérleti szerződés, vagy ingatlan-tulajdon) van szükség. Mást a hatóságok nem vizsgálnak, így többek között – a hazai szabályozástól eltérően - nem szükséges jövedelem, illetve a megélhetési fedezet igazolása sem. Elsősorban a hazainál egyes területeken kedvezőbb adózás miatt a magyar magánvállalkozók érdeklődése jelentősen fokozódott a szlovákiai érdekeltségek kialakítása iránt.

 

A magyar-szlovák határmentén letelepedett multinacionális vállalatok érdeklődése 2005-ben is élénk volt a határ túloldalán élő szlovákiai – elsősorban magyar - munkaerő iránt. A magyar Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2005. június végén 11.649 fő volt a Magyarországon foglalkoztatott regisztrált szlovák munkavállalók száma, ugyanakkor az illegális munkavállalókkal számuk mintegy 20.000 főre tehető.