2011. december végén és a 2012 elején a svéd sajtó – a nemzetközi médiához hasonlóan – intenzíven, számos cikkben, interjúban, tudósításban elemezte Magyarország gazdasági és politikai eseményeit. A január elsején életbelépett Alaptörvény és az év utolsó heteiben elfogadott sarkalatos törvények kapcsán azonban sok pontatlanság, esetenként ferdítés, és a magyarországi belpolitikai helyzetet illetően egyoldalú prezentálás jelent meg.
A stockholmi Nagykövetség kísérletet tett ezek kiigazítására, a nagykövet levélben intézett választ a valótlanságok és torzítások korrigálása érdekében, és kérte a magyar álláspont megjelenítését- cikkben, illetve olvasói levélben.
A Svenska Dagbladet napilap 2012. január 25-ei számában jelent meg Szentiványi Gábor nagykövet levele, amelyet ezúton teszünk hozzáférhetővé magyar és svéd nyelven az érdeklődők számára.
A Szerkesztőnek/ Svenska Dagbladet2012. január 10.
Az elmúlt napokban több cikk is foglalkozott az Önök lapjában a magyarországi helyzettel, kiemelten az új magyar Alaptörvénnyel (alkotmány).
A leírtakhoz kiegészítésül szeretném az alábbiakat hozzáfűzni:
A kelet-közép európai országok 1989-es teljes függetlenségének visszanyerése óta egyedül Magyarország nem rendelkezett új alkotmánnyal, így a mostani jogi aktus 20 éves mulasztást pótol. Az Alaptörvény elfogadását társadalmi és nemzetközi konzultáció előzte meg, utóbbi keretében kikérték az Európa Tanács ún. Velencei Bizottságának véleményét is.
Tény, hogy az Alaptörvény előszava tartalmaz utalásokat a magyar történelemre: az ezer éves magyar Korona a folyamatos államiság jelképe, a kereszténység pedig azért kerül említésre – hasonlóan számos más európai országhoz -, mert fontos szerepet játszott a nemzet történelmének alakításában. Mindez azonban nem jelent változást a szabad vallásgyakorlás vagy nem gyakorlás választhatóságában, az állam és egyház különvált működésében és különösen nem a különböző egyházak, hitközségek (katolikus, református, evangélikus, zsidó, stb.) szabad működésében.
Az ország elnevezése valóban „Magyarország”, de az államforma köztársaság, és az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom kizárólagos birtoklására
A múltra való utalás mellett az új alaptörvény konkrét, előremutató elemeket is tartalmaz: ilyen pl. az európai alapvető jogok chartájának teljes beépítése vagy az állam pénzügyi-költségvetési felelősségének (adósságfék) a rögzítése, amely éppen most válik az Európai Unió fontos követelményévé.
Az Alaptörvény államalkotó tényezőként ismeri el a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbséget, és biztosítja parlamenti (politikai) képviseletüket, a már évtizedek óta működő kisebbségi önkormányzataik mellett. Ugyancsak biztosítja kulturális identitásukat és anyanyelvük használatát egyénenként vagy közösségben. A Magyarország határain kívül élő magyarok számára hasonló jogokat látna szívesen, sorsukért egyben bizonyos felelősséget is vállalva.
Bár a törvényhozók a „házasság intézményét férfi és nő kapcsolataként írják le (hasonlóan néhány más EU tagállamhoz), e szabályozás nem érinti az azonos nemű párok eddig is működő regisztrált kapcsolatát, amely a házassághoz nagymértékben hasonló jogokat biztosít. Szintén nincs szó a jelenleg érvényben levő abortusz törvény módosításáról.
Az alaptörvény biztosítja az egészséges környezethez való jogot és tiltja szennyező hulladék behozatalát elhelyezés céljából.
Magyarországon, nem szokatlanul, jelenleg igen élénk politikai vita folyik a parlamentben, a sajtóban és néha az utcán is. Nem csoda, hogy az alkotmány és az év végén elfogadott ún. sarkalatos törvények európai figyelmet is kiváltottak. A politikai indíttatású, sokszor sommás és felületes előítéletek elutasítása mellett Magyarország kész az esetlegesen megfogalmazott jogos európai uniós kritikák figyelembe vételére, és adott esetben a meghozott jogszabályok korrigálására, ahogy tette ezt az egy évvel ezelőtt elfogadott átfogó média törvény esetében is. Amit nehezen emésztünk meg, az a demokratikus szándékaink megkérdőjelezése, a kettős mérce alkalmazása, illetve a felszínes előítéleteken alapuló véleményalkotás, amire január első hetében számos példát láthattunk.
Szentiványi Gábor, stockholmi magyar nagykövet
Olvasói levél/Az új magyar Alaptörvény2012. január 25.
Január elején az önök lapjában két cikk is foglalkozott a magyarországi helyzettel Teresa Küchler tollából („Magyarország törvényei aggodalommal töltik el a külvilágot 2012-01-03 és „AZ IMF és az EU nemet mond a nyomás alatt álló Magyarországnak” 2011-01-07), amelynek több állításával is vitába szállnék.
A demokratikusan megválasztott parlamenti többség legálisan végzi törvényhozói munkáját, közte az új alkotmány elfogadását. Ez kimondja, hogy az államforma köztársaság és az állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. Szó sincs „tekintélyelvű”, egy-párti ország létrehozásáról.
A „katolikus, nacionalista retorika” kitétel sem állja meg a helyét. Az alkotmány bevezetője a kereszténységről beszél, mint ami hatással volt az ország történelmének alakulására. Nem változott az állam és egyház különvált működése és a vallásszabadság sem.
Továbbra is lehetséges az azonos neműek regisztrált párkapcsolata és nem változott az abortusztörvény sem.
Az egy éve elfogadott médiatörvényt az Európai Bizottság javaslatai szerint már korában módosítottuk.
A konstruktív külföldi kritikákat a kormány kész megvizsgálni, és a jogilag indokolt, de nem ideológiai indíttatású változtatásokat megfontolni.
Szentiványi GáborMagyarország svédországi nagykövete