ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ ADATOK OROSZORSZÁGRÓL

Hivatalos megnevezés Oroszországi Föderáció

Oroszországi Föderáció= Oroszország

Államforma (köztársasági irányítási formájú) szövetségi állam

Főváros Moszkva (10,42 millió fő)

Terület 17 075 200 km2

Népesség 143, 8 millió fő (2006)

Nemzetiségi megoszlás orosz 81,5 %, tatár 3,8 %, ukrán 3 %, csuvas 1,2 %, baskír 0,9

%, belarusz 0,8 %, moldáv 0,7 %, egyéb 8,1 (2004-es

népszámlálási adatok alapján)

Vallási megoszlás orosz ortodox 55%, muzulmán 18%, protestáns 10%, katolikus

7%, zsidó 5%, egyéb 5%

Hivatalos nyelv orosz

Klíma arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus

Hivatalos pénznem Orosz rubel (RUB)

Oroszország az OF jogalanyiból: köztársaságokból, határterületekből, szövetségi jogú városokból, autonóm területből, autonóm körzetekből áll.

Az Alkotmány a köztársaság (az állam) legfőbb törvénye. A határterületnek, megyének, szövetségi jogú városnak, autonóm megyének, autonóm körzetnek saját alapszabálya és törvényhozása van.

A három hatalmi ág: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom.

Az államhatalmat Oroszországban az Oroszországi Föderáció elnöke, Szövetségi Parlamentje (alsóház és felsőház), az Oroszországi Föderáció Kormánya, az OF bíróságai gyakorolják.

Az OF régióiban az államhatalmat a regionális államhatalmi szervek gyakorolják. Oroszországban több párt rendszer van. Oroszország világi állam. Az egyházi szervezetek el vannak különítve az államtól.

Államfő: Dmitrij Anatoljevics Medvegyev

Miniszterelnök: Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin

Felsőházi elnök: Szergej Mihajlovics Mironov

Alsóházi elnök: Borisz Vjacseszlavovics Grizlov

Külügyminiszter: Szergej Viktorovics Lavrov

Jelentősebb városok Szentpétervár (4,58 millió fő), Novoszibirszk (1,39 millió fő), Jekatyerinburg (1,30 millió fő), Nyizsnyij Novgorod (1,28 millió fő), Szamara (1,14 millió fő), Omszk (1,13 millió fő), Kazány (1,11 millió fő), Cseljabinszk (1,09 millió fő), Rosztov (1,05 millió fő), Ufa (1,02 millió fő), Perm (0,99 millió fő), Volgográd (0,99 millió fő)

Az OF Alkotmánya az alábbi webcímen található:

http://www.constitution.ru/index.htm

Az Oroszországi Föderáció állami szimbólumai

http://www.constitution.ru/symbols/index.htm

Állami zászló

http://president.kremlin.ru/articles/state_insignia_01.shtml

Állami címer

http://president.kremlin.ru/articles/state_insignia_03.shtml

Állami himnusz

http://president.kremlin.ru/articles/state_insignia_02.shtml

Oroszország térképe

Oroszországi régiók

Aginszki Burjat AK
Adige közt.
Altaji Köztársaság
Altaji határterült
Amur megye
Arhangelszk megye
Asztrahany megye

Baskír Köztársaság
Belgorod megye
Brjanszk megye.
Burját Köztársaság

Vlagyimir megye.
Volgográd megye

Vologda megye
Voronyezs megye

Dagesztán Köztársaság.
Zsidó AK
Ivanov megye
Ingus Köztársaság
Irkutszk megye
Kabardin-Balkár Köztársaság

Kaliningrád megye

Kalmük Köztársaság

Kaluga megye
Kamcstka megye
Karacsáj-cserkesz Közt.
Karél Közt.
Kemerov megye.
Kirov megye.
Komi Közt.
Korják AK
Kosztroma megye
Krasznodári határterület
Krasznojárszki határterület
Kurganszk megye.
Kurszk megye.
Leningrád megye
Lipeck megye.
Magadán megye
Mari El Köztársaság.
Mordvin Köztársaság.
Moszkva
Moszkva megye
Murmanszk megye.
Nenec AK
Nyizsnyij Novgorod megye

Novgorod megye
Novoszibirszk megye
Omszk megye
Orenburg megye
Orlov megye
Penza megye.
Permi határterület
Tengermelléki határterület
Pszkov megye.
Rosztov megye.
Rjazány megye

Szamara megye
Szentpétervár
Szaratov megye
Jakutföld
Szahalin megye
Szverdlovszk megye.
Észak-Oszét Köztársaság
Szmolenszk megye
Sztavropol megye
Tajmür AK

Tambov megye.
Tatár Köztársaság

Tver megye
Tomszk megye.
Tula megye.
Tuva Köztársaság
Tyumeny megye.
Udmurt Köztársaság.
Uljanov megye
Uszty-Ordinszk AK
Habarovszki határterület
Hakasz Köztársaság
Hanti-Manysi AK
Cseljabinszk megye.
Csecsen Köztársaság
Csita megye
Csuvas Köztársaság.
Csukotkai AK
Evenk AK

Jamal-Nyenyec AK
Jaroszlav megye

http://map.rin.ru/

A Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció kétoldalú együttműködése

Diplomáciai kapcsolatok

Magyarország és a Szovjetunió 1934-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. A kapcsolatok a II. Világháború időszakában, 1941-ben megszakadtak, felújításukra 1945. szeptember 25-én került sor. 1948. március 2-ig követi, majd nagyköveti szintű misszió működött Budapesten, illetve Moszkvában. 1978-ban magyar főkonzulátus kezdte meg tevékenységét Leningrádban/Szentpéterváron. Szovjet részről 1981-ben nyitották meg főkonzulátusukat Debrecenben.

Moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteink 1990 óta:

Györke Sándor: 1990-1992

Dr. Nanovfszky György: 1992-1998

Dr. Keskeny Ernő: 1998-2002

Kontra Ferenc 2002-2005

Székely Árpád Gyula 2005-2008

Szentpétervári főkonzulunk:

Rátkai Ferenc: 2004-2008

Szűcs Szergej: 2008-

(Szovjetunió) Oroszország budapesti nagykövetei 1990 óta:

Iván Aboimov: 1990-1997

Féliksz Bogdanov: 1997-2000

Valerij Muszatov: 2000-2006

Igor Szavolszkij: 2006-

Debreceni főkonzul:

Szergej Borozgyin 2004-2008

Alekszandr Guszev 2008-

A Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció, illetve annak jogelődje, az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság 1991. december 6-án kötött alapszerződést, amely megteremtette az új típusú, a felek egyenlőségén, a kölcsönös érdekeken és előnyökön alapuló, ideológiától mentes államközi kapcsolatrendszer alapjait és kereteit.

Az alapszerződés bázisán kezdetét vette a kétoldalú együttműködés intézményesített kereteinek kiépítése, a kormány- és tárcaközi megállapodások új rendszerének fokozatos kidolgozása.

Magas szintű kapcsolatok alakulása 1990 után

1991. december: Antall József miniszterelnök látogatása Moszkvában;
1992. november: Borisz Jelcin elnök viszontlátogatása Budapesten;
1993. június: Göncz Árpád köztársasági elnök körútja az oroszországi finnugor köztársaságokban;
1993. szeptember: Jeszenszky Géza külügyminiszter látogatása Moszkvában;
1994. február: Andrej Kozirjev külügyminiszter látogatása Budapesten;
1994. március: Viktor Csernomirgyin kormányfő látogatása Budapesten;
1994. december: Borisz Jelcin elnök látogatása Budapesten az EBEÉ csúcsértekezlet alkalmából;
1995. március: Horn Gyula miniszterelnök látogatása Moszkvában;
1995. május: Göncz Árpád államfő részvétele a II. világháború befejezése 50. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeken;
1995. június: Vlagyimir Sumejko, a törvényhozás felsőházának (Szövetségi Tanács) elnökének látogatása Budapesten;
1996. március: Kovács László külügyminiszter látogatása Moszkvában;
1996. június: Gennagyij Szeleznyov, a törvényhozás alsóházának (Állami Duma) elnökének részvétele az európai parlamenti elnökök budapesti találkozóján;
1996. november: Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke moszkvai látogatás;
1998. február: Jevgenyij Primakov külügyminiszter látogatása Budapesten;
1999. november: Martonyi János külügyminiszter látogatása Moszkvában;
2001. január: Igor Ivanov külügyminiszter látogatása Budapesten;
2001. február: a kétoldalú kormányközi gazdasági-kereskedelmi vegyes bizottság VI. ülése Moszkvában;
2001. május: Martonyi János és Igor Ivanov külügyminiszteri konzultációi a NATO budapesti külügyminiszteri találkozója keretében;
2001. október: Gennagyij Szeleznyov, az Állami Duma elnöke budapesti programja;
2002. február: Martonyi János külügyminiszter látogatása Moszkvában;
2002. május: Vlagyimir Putyin elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök találkozója a NATO római csúcstalálkozója keretében;
2002. szeptember: Kovács László külügyminiszter látogatása Moszkvában;
2002. november: a kétoldalú kormányközi gazdasági-kereskedelmi vegyes bizottság VII. ülése Budapesten;
2002. december: Medgyessy Péter miniszterelnök hivatalos látogatása Moszkvában;
2003. március: Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke moszkvai látogatása;
2003. május: Medgyessy Péter miniszterelnök részvétele a szentpétervári ünnepségeken és rövid eszmecseréje Vlagyimir Putyin elnökkel az orosz-EU csúcstalálkozó keretében;
2003. július: Igor Ivanov külügyminiszter látogatása Budapesten;
2003. szeptember: Mihail Kaszjanov miniszterelnök hivatalos látogatása Budapesten;
2003. november: Medgyessy Péter miniszterelnök és Vlagyimir Putyin tárgyalásai Szentpéterváron;
2004. november: Szergej Mironov, az Oroszországi Föderáció Föderációs Tanácsa elnökének látogatása Budapesten;
2005. február: Somogyi Ferenc külügyminiszter moszkvai látogatása;
2005. február: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkalátogatása Moszkvában.
2005. szeptember: Mihail Fradkov kormányfő budapesti látogatása.

· 2006. február 28-március 1. Vlagyimir Putyin elnök hivatalos látogatása Budapesten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Sólyom László köztársasági elnök meghívására. A látogatáshoz kapcsolódóan került sor a Sárospataki Református Kollégiumból a második világháború következtében a Szovjetunióba elszármazott könyvek visszaadására.

· 2006. szeptember 18. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozója Vlagyimir Putyin elnökkel Szocsiban

· 2006. október 23. Szergej Mironov a Szövetségi Tanács (felsőház) elnökének találkozója Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Budapesten az 1956-os ünnepségek margóján.

2007. március 22. Gyurcsány Ferenc munkalátogatást tett Moszkvában, melynek során találkozóra került sor Vlagyimir Putyin elnökkel és Mihail Fradkov miniszterelnökkel
2007. július 19. Gyurcsány Ferenc hivatalos látogatást tett Szaranszkban (Finnugor Fesztivál), melynek során találkozott V. Putyin elnökkel és Tarja Halonen finn köztársasági elnökkel
2007. december 7. Kormányközi Konzultáció Budapesten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Viktor Zubkov kormányfő részvételével

2008. február 25-én Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök-helyettes, a Gazprom Igazgatótanácsának elnöke munkalátogatást tett Budapesten, melynek során találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.

· 2008. február 28-án Gyurcsány Ferenc munkalátogatást tett Moszkvában, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin elnök jelenlétében aláírásra került a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló magyar-orosz kormányközi megállapodás, amely magában foglalja egy hozzávetőlegesen 1 milliárd m³ kapacitású gáztározó létrehozásának tervét is Magyarország területén.

Fontosabb kétoldalú kormányközi egyezmények, megállapodások

Szerződés a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Köztársaság közötti baráti kapcsolatokról és együttműködésről (Alapszerződés - aláírás 1991-ben, kihirdetve 1997 májusában)

Egyezmény a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről

Egyezmény a vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról

Egyezmény a szociális ellátás területén való együttműködésről

Konzuli egyezmény (2001) - ratifikációs okmányok cseréje 2002 decemberében

Egyezmény a szerzői jogok kölcsönös védelméről

Megállapodás az iskolai végzettséget, valamint tudományos fokozatot tanúsító okiratok egyenértékének kölcsönös elismeréséről

Beruházás-védelmi megállapodás

Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről, valamint sírjaik jogi helyzetéről

Egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és vagyonadók területén

Megállapodás a bűnözés, különösen a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről

Megállapodás az együttműködésről rendkívüli helyzetekben és természeti katasztrófák következményeinek elhárítása során

Űrkutatási együttműködési megállapodás

Közúti közlekedési együttműködési megállapodás

Légi közlekedési együttműködési megállapodás

Környezetvédelmi együttműködési megállapodás

Idegenforgalmi együttműködési megállapodás

Kormányközi megállapodás a haditechnikai együttműködésről

Megállapodás a fegyverzet, haditechnikai eszközök és azok tartalék alkatrészeinek a volt Szovjetunió licencei alapján a Magyar Köztársaságban történő gyártásának rendjéről

Gazdasági együttműködési megállapodás

Új magyar főkonzulátus létesítése Jekatyerinburgban.

Gazdasági kapcsolatok

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok egyezményes-jogi keretei rendezettek. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a gazdasági együttműködésről 2005-ben megállapodás került aláírásra, valamint 2006-ban a két fél Memorandumot írt alá a két ország közötti gazdasági együttműködés középtávra szóló fő irányairól.

A külkereskedelmi áruforgalom 2007.-ben 9.453,6 millió USD (export: 2.970,9 millió USD + 49 %, import: 6.482,7 millió USD, + 5 %) volt. A hiány a 2006. évi közel 4,2 milliárd USD összegű negatív rekordról 2007.-ben 3,5 milliárd USD összegre csökkent, ezzel 2000. óta először javult jelentős mértékben a szaldó.

A magyar-orosz áruforgalom 2002. óta csaknem 3,5-szeresére nőtt.

2006-ban a forgalom növekedése kimagasló dinamikával folytatódott: a magyar kivitel kiugró mértékben, 71%-kal emelkedett az előző évhez képest és csaknem 2 Mrd USD-t tett ki, a behozatal 6,18 Mrd USD (+27%) volt. Az áruforgalom meghaladta a 8 Mrd USD-t (8,18 Mrd).

2007-ben áruforgalmunk már 9,5 Mrd USD-t (+16%) tett ki. A magyar export elérte a 3 Mrd USD-t (+50%), importunk értéke pedig 6,5 Mrd USD-t tett ki (+5%).

2008. első nyolc hónapjában a forgalomnövekedés folytatódott

Oroszország

Határparitásos érték millió USA dollárban

Index

Megoszlás

2007. I - VIII

2008. I - VIII

2008./2007.

2008.

Export

Import

Export

Import

Export

Import

Export

Import

Összesen - Termék

1 782,3

4 089,8

2 661,9

7 002,2

149,3%

171,2%

100,0%

100,0%

Élelmiszer, ital, dohány

139,6

0,6

171,4

1,4

122,8%

249,1%

6,4%

0,0%

Nyersanyagok

9,9

162,2

9,3

215,0

93,9%

132,6%

0,3%

3,1%

Energiahordozók

19,0

3 695,3

9,6

6 478,9

50,4%

175,3%

0,4%

92,5%

Feldolgozott termékek

622,5

195,0

880,2

252,7

141,4%

129,6%

33,1%

3,6%

Gép, szállítóeszköz

991,4

36,8

1 591,5

54,2

160,5%

147,3%

59,8%

0,8%

2008. első nyolc havi exportunk változatlan, mintegy 50%-os dinamikával növekedett.

A gépek és szállítóeszközök (híradástechnika, közúti járművek, irodagépek, ipari gépek, villamos készülékek, speciális szakipari gépek) a kivitel 60%-át tették ki. A gépipari termékcsoport növekedése 60%-os volt.

A feldolgozott termékek (főleg gyógyszerek, gyógyászati termékek, továbbá papíripari termékek, műanyag alapanyagok, fém-, textil-, gumi- fa-, parafa- és vegyipari termékek) kivitelünk 33%-át tették ki, 41%-os növekedés mellett.

Az élelmiszer, ital, dohány termékcsoport (zöldség, gyümölcs, élő állat, állati takarmány, gabona- és húskészítmények, stb.) exportunk 6,4%-át képviselte, dinamikája 23%-os volt.

2008. első nyolc havi importunk 71%-os növekedést mutatott.

A behozatal döntő részét (92,5%-át) az energiahordozók (kőolaj, földgáz) tették ki, a növekedés 75,3%-os volt.

3,6%-ot képviseltek a feldolgozott termékek (műtrágya, szerves és szervetlen vegyi termékek, vas és acél, színesfém, parafa- és fatermékek, gumigyártmányok, stb.). A termékcsoport növekedése 30%-os volt.

3% körüli a nyersanyagok (gumi, fém, fa és parafa, cellulóz) részesedése, 33%-os növekedés mellett.

Magyarország külkereskedelmi áruforgalma Oroszországgal 2007.-ben

	Határparitásos érték millió dollárban (millió USD)				Változás %		Megoszlás %
	Magyar export		Magyar import		Export	Import	Export	Import
	2006	2007	2006	2007	07/06	07/06	2007.	2007.

Összesen	1997,9	2970,9	6179,2	6482,7	149	105	100	100
Élelmiszerek, italok, dohány	256,2	238,7	0,5	4,2	93	820	8,0	0,1
Nyersanyagok	8,0	12,7	182,3	243,4	159	134	0,4	3,8
Energia-hordozók	10,5	23,8	5703,4	5841,4	227	102	0,8	90,1
Feldolg. termékek	796,6	975,3	216,9	291,9	122	135	32,8	4,5
Gépek és szállítóeszközök	926,5	1720,4	76,1	101,7	186	134	57,9	1,6