A magyar-román kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, a két állam együttműködése a közép-európai régióban a jószomszédi kapcsolatok sikertörténetévé vált. A politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és katonai-biztonsági kapcsolatokat 150-nél több szerződés, egyezmény, és megállapodás szabályozza.
Románia Kormányának és a Magyar Köztársaság Kormányának együttes ülései a kapcsolatok motorjává váltak. Legutóbb a 2008. október 21-én tartott szegedi kormányülésen született 10 együttműködési dokumentum arról, hogy a két kormány napirendjén szereplő témákat minél gyakorlatiasabban oldják meg, lefedve a két ország állampolgárai konkrét érdeklődésére érdemes területeket, mint például a Románia és Magyarország közötti közúti, vasúti, és vízi infrastruktúra korszerű összekapcsolása, a határ menti régiók közös fejlesztése, és az uniós pénzalapok együttes, Románia Schengen-térséghez való csatlakozása érdekében is való lehívása, vagy az energiabiztonság, valamint a Nabucco-projekt kérdése. Még sokrétűbb a konzuli együttműködés, és különösen megnőtt a fontossága a környezetvédelmi kooperációnak.
A külügyminiszterek rendszeres találkozóikon folyamatosan erősítik a politikai és gazdasági együttműködést, valamint áttekintik a két ország nemzeti kisebbségeinek jogvédelmét. „A megbeszéléseken, amelyek folytatódni fognak, még egyszer nyilvánvalóvá vált a Románia és Magyarország közötti kapcsolat kiváló volta, mind a klasszikusnak nevezhető kétoldalú kapcsolatok, mind pedig az EU keretén belüli együttműködés terén”, nyilatkozta Lazăr Comănescu külügyminiszter. „Nem utolsó sorban beszéltünk a kapcsolatok további fejlesztésében valóságos hidat képező romániai magyar és magyarországi román kisebbség szerepéről, amely tekintetben az RMDSZ stabilizációs tényező”, nyilatkozta Göncz Kinga miniszter 2008. szeptember 9-i bukaresti hivatalos látogatása alkalmával.
A felső szintű kapcsolatok jelentős állomása volt, hogy Sólyom László és Traian Basescu elnökök 2008. október 23-án, a magyar nemzeti ünnep alkalmából együtt vettek részt Csíkszeredán az 1956-os magyarországi forradalom magyar és román áldozatai emlékére szervezett ünnepségen.

 

 

A katonai és biztonságpolitikai kapcsolatok összetettek úgy a kétoldali kapcsolatok, mint a NATO keretén belül. Rendszeresen sor kerül a védelmi minisztériumok és a hadseregek vezetői, valamint a kapcsolatok középszintjén lévő szakemberek közötti találkozókra. Ezen együttműködésekben a felek egymás katonai-biztonsági-katasztrófavédelmi képességeinek kiegészítését célozzák.
Sikersen működik a Román-Magyar Közös Békefenntartói Zászlóalj és a katasztrófaelhárítás céljából létrehozott Tisza Román-Magyar Vegyes Zászlóalj.

 

 

 

Magyarország elégedetten nyugtázza, hogy mind az európai politika, mind pedig a nemzetközi, de legfőképpen a régióbeli fejlemények terén Romániának és Magyarországnak egymáshoz közel álló, sőt, sokszor azonos álláspontjaik vannak. Románia és Magyarország továbbra is aktívan részt vesz az európai szomszédsági politika előmozdításában és megerősítésében, beleértve Kelet-Európát, a Fekete-tenger régióját, és a Nyugat-Balkán európai kilátásainak és stabilitásának megerősítése érdekében való együttműködést is.

 

 

 

A romániai magyar közösségnek a magyar-román együttműködésben játszott kiemelkedő szerepe miatt külön is érdekelt a Magyar Köztársaság az itt élő magyarság helyzetének javításában, és támogatja az önkormányzatiság és más jogok biztosítására irányuló, törvényes és demokratikus törekvéseit. A romániai magyarok és a magyarországi románok jelentősen hozzájárulnak a kapcsolatok fejlesztéséhez. Különösen fontos a kormányzásban részt vevő RMDSZ e téren kifejtett tevékenysége, ami – mivel a Szövetség a romániai magyar közösség legfontosabb közképviseleti és érdekvédelmi szervezete – nemcsak a kétoldalú kapcsolatok, hanem az EU keretén belüli együttműködés szempontjából is meghatározó.
Fontos téma a magyarországi román közösség helyzetének további javítása. Konstruktív megközelítés jellemzi azokat a problémákat, amelyekkel a magyarországi románok szembesülnek: az akkreditált oktatási intézmények által kibocsátott diplomák kölcsönös elismerése, a román orotodox templomok renoválása, a Szegedi Egyetem Román Nyelv és Irodalom Tanszékének a Romániában szervezett pályázatokhoz való hozzáférése, a magyarországi román származású diákok ösztöndíjai számának növelése a Romániában szervezett nyári egyetemeken való részvétel tekintetében, a Tanszék könyvállományának bővítése, a politikai képviselet bővítése, valamint az etno-business jelenségének kiküszöbölése.

 

 

 

A Magyar Köztársaság elnöke hivatalos állami látogatásra hívta meg Románia elnökét, Traian Basescut, a látogatásra várhatóan 2009 elején kerül sor.
A felső szintű megbeszélések során újra nyilvánvalóvá válhat, hogy a Románia és a Magyar Köztársaság közötti kapcsolat egyre bizalomtelibb és eredményesebb mind a klasszikus kétoldalú kapcsolatok, mind pedig az EU keretén belüli együttműködés terén.
A felek kiemelik azon témákat, amelyek terén újabb jelentős előrelépéseket szeretnének elérni, közösen: az infrastruktúra fejlesztése, a környezetvédelem, együttműködés az energiabiztonság és a klímaváltozással kapcsolatos teendők területein.
Egyes olyan ügyek EU-szinten való előmozdítása, mint amilyen például a közösségi mezőgazdasági politika, az energetikapolitika és a kisebbségpolitika, a figyelem középpontjában marad.
Az európai pénzalapok lehívása mindkét ország számára lehetőséget teremt a gazdasági, társadalmi fejlődés gyorsítására. Ezen alapok felhasználása csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha a két kormány szorosan együttműködik, és erre mindkét fél részről készség tapasztalható. Politikáink összehangolására több konkrét lépés is történt, és ezt a folyamatot szeretnénk hatékonyabbá tenni a következőkben.
Románia célul tűzte ki a Schengen-térséghez való 2011-es csatlakozást, amikor Magyarország fogja betölteni az EU elnökségének tisztségét. Ezen a téren is szoros együttműködésre lehet számítani.