Állampolgársági ügyek
Az állampolgársági ügyeket a magyar állampolgárság megszerzésére, az állampolgárság fennállásának igazolására, és az állampolgárság megszüntetésére irányuló kérelmek alkotják. A magyar állampolgárságról szóló, 1993. október 1-jén hatályba lépett 1993. évi LV. törvényt módosította a 2001. évi XXXII. törvény, amely 2001. július 1-jén lépett hatályba. A végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletet a 103/2001 (VI. 21.) Korm. rendelet módosította, szintén 2001. július 1-jei hatállyal.
Alapelvek
A magyar állampolgárok köre
Magyar állampolgárok mindazok a személyek, akik a korábbi jogszabályok alapján megszerezték az állampolgárságot, és azt nem vesztették el, avagy a hatályos törvény alapján lettek, lesznek magyar állampolgárok, mindaddig, amíg állampolgárságuk meg nem szűnik. (A hatályos állampolgársági törvény szerint a házasságkötés nem érinti a nők állampolgárságát. Ha egy külföldi állampolgár nő például 1955-ben magyar állampolgár férfival kötött házasságot, a házasságkötés tényével automatikusan magyar állampolgárságot szerzett. Az így elnyert magyar állampolgárságot nem vesztette el azzal, hogy a későbbi törvény ezt az állampolgárság szerzési jogcímet nem ismerte el. Ugyanakkor, ha valaki egy, a kettős állampolgárság kiküszöbölését célzó kétoldalú egyezmény alapján veszítette el a magyar állampolgárságát, nem nyerte vissza azáltal, hogy az egyezmény hatálya megszűnt. Többes állampolgárok
A magyar jog általában elfogadja a többes (kettős) állampolgárság létezését. A magyar állampolgársággal is rendelkező többes állampolgárt azonban a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. E rendelkezés nem érinti a többes állampolgárok diplomáciai és konzuli védelmére vonatkozó nemzetközi jogi normák, szokások alkalmazását.
A magyar állampolgárság keletkezése
Magyar állampolgár gyermeke a törvény erejénél fogva, automatikusan magyar állampolgár lesz (ún. vérségi elv). A magyar állampolgárság keletkezése független a születési helytől. Akár az apa, akár az anya után „örökölhető” a magyar állampolgárság. A családi jogállás születést követően történt rendezése (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat; utólagos házasságkötés; apaság, anyaság bírósági megállapítása) nyomán a születésig visszahatóan kell a gyermeket magyar állampolgárnak tekinteni.
Kisegítő elvként alkalmazza az ún. területi elvet az állampolgársági törvény: magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon élő hontalan Magyarországon született gyermekét, valamint a Magyarországon talált, ismeretlen szülőktől származó gyermeket. Ez utóbbiak megdönthető vélelmek. A magyar állampolgárság megszerzése
A magyar állampolgárság megszerzése (visszaszerzése) honosítással, visszahonosítással és nyilatkozattal történhet.
A magyar állampolgárság megszűnése
A magyar állampolgárság lemondással vagy az állampolgárság visszavonásával szűnik meg.
A magyar állampolgárság igazolása
A magyar állampolgárság igazolható
Állampolgársági bizonyítványban – a magyar állampolgárság fennállásának tanúsításán túl – igazolható még az a tény is, hogy az abban megnevezett személy nem magyar állampolgár vagy magyar állampolgárságát elvesztette. Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított egy évig érvényes.
Az állampolgársági eljárás
Az állampolgársági eljárással kapcsolatos kérelmeket – a kérelmező lakóhelyétől függően – külföldön az illetékes konzulnál, Magyarországon a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél kell benyújtani. Állampolgársági kérelemnek minősül:
A Belügyminisztérium szervei nem vesznek át állampolgársági kérelmet. Az Igazgatóság ügyfélszolgálati irodája felvilágosítást ad, illetve hiánypótlásként benyújtott okmányokat vesz át. Az Igazgatóság ügyfélszolgálatának címe: Budapest XI., Budafoki út 60., telefonszáma: 463-9102.
Minden állampolgársági kérelemhez mellékelni kell a kérelmező eredeti születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát (és névviselését) igazoló eredeti okiratokat. Az idegen nyelvű okmányokat hiteles magyar fordítással együtt kell csatolni. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik Magyarországon anyakönyvezett anyakönyvi eseményéről anyakönyvi kivonattal, ezt - az anyakönyvi esemény helyének és idejének ismeretében - a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (BM BÁH) Állampolgársági Igazgatósága beszerzi. A kérelemhez mellékelt eredeti anyakönyvi okmányokat az Állampolgársági Igazgatóság az eljárás végén a kérelmezőnek visszaadja. Az állampolgársági kérelmeket személyesen kell benyújtani. A kérelmező lakóhelye szerint illetékes konzul ellenőrzi a kérelmező személyazonosságát és hitelesíti aláírását. A külföldön élő kérelmező a lakóhelye joga szerint erre feljogosított hatósággal is igazoltathatja személyazonosságát és hitelesíttetheti aláírását. A kérelmet az illetékes konzulhoz kell eljuttatni, aki igazolja, hogy a hitelesítés arra feljogosított személytől származik. Az eljárás díjköteles! (Lásd a hitelesítéssel és felülhitelesítéssel kapcsolatos tájékoztatónkat.) A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy állampolgársági kérelmét törvényes képviselője nyújthatja be, de a korlátozottan cselekvőképes személyt – a 14. életévét betöltött gyermeket – is meg kell hallgatni, azaz neki is alá kell írnia a kérelmet. Az állampolgársági törvény módosítása a Belügyminisztérium részére minden ügytípusra ügyintézési határidőt állapít meg.
Egyes rendelkezések, jogintézmények
I. Állampolgárság-szerzés(A magyar állampolgárság megszerzése születéssel, a magyar állampolgárság megszerzése házasságkötéssel, a magyar állampolgárság megszerzése családjogi ténnyel, honosítás, visszahonosítás, lakosságcsere, Magyarország területén való születés.)
II. Az állampolgárság elvesztése (Elbocsátás, lemondás, hatósági határozat, megfosztás, visszavonás, törvényesítés, apai elismerés, apaság bírói megállapítása, házasságkötés, távollét, békeszerződések, lakosságcsere, a német nemzetiségűek kitelepítése, kétoldalú egyezmények.) Formanyomtatványok kitöltésekor felmerülő kérdésekkel a Magyar Nagykövetség Konzuli Osztályához forduljanak.