Magyarország 2007. december 21-től a schengeni térség teljes jogú tagjává vált.

Az európai országokba történő beutazási feltételek változása Magyarország teljes jogú schengeni csatlakozását követően

Magyarország teljes jogú schengeni taggá válásával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol – tehát nem csak a korábbi kijelölt határátkelőhelyeken – átléphetik majd a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be.

Ez az ún. schengeni övezet 2007. december 21-től 24 tagot foglal majd magába:

- az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot (Ausztriát, Belgiumot, Csehországot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Svédországot),

- valamint Norvégiát és Izlandot.

Nem változnak a beutazás szabályai, és továbbra is fennmarad majd a határellenőrzés a schengeni övezeten kívüli öt EU-országba (Bulgáriába, Ciprusra, az Egyesült Királyságba, Írországba és Romániába), valamint a schengeni tagjelölt Svájcba történő be- és kiutazás esetén.

A határellenőrzés megszűnése csak az ún. „belső” határokra vonatkozik: ha kívülről utazunk be a schengeni övezet területére, (illetve a schengeni övezetet akarjuk kifelé elhagyni), akkor a határátlépésre továbbra is csak a kijelölt határátkelőhelyeken és a szokásos határellenőrzést követően kerülhet sor.

Magyarország határszakaszai közül a schengeni szerződés hatálybalépését követően:

- „belső” határnak minősül, és ezért megszűnik a határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszon,

- „külső” határnak minősül, és ezért változatlan marad a határellenőrzés rendje a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon.

A repülőtereken is lesznek ún. külső és belső határok, ezek megkülönböztetésére azonban csak 2008. március 29-étől kerül sor. A repülőtéri belső határ ugyanúgy működik, mint a szárazföldi, azaz, ha más schengeni országból érkezünk vagy oda utazunk, akkor csak a légi járatra való bejelentkezéskor (check-in) kerül sor az ellenőrzésre. Nem schengeni tagállamba való utazáskor - vagy onnét történő hazatéréskor - a hagyományosan megszokott ellenőrzésre kell számítani.

A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ez nem egy „beljebb tolt határt” jelent, az igazoltatásra nem folyamatosan és nem helyhez kötötten kerül sor.

A schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban, az Európai Unió Bizottságának előzetesen küldött értesítést követően, ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést.

(Ilyenre pl. nagy tömegeket vonzó nemzetközi rendezvények pl. sportesemények, konferenciák, stb. idején kerülhet sor.)

Utazás személyi igazolvánnyal (A személyi igazolvánnyal történő utazásról szóló tájékoztatás már a hatályos gyakorlatot tükrözi.)

A személyi igazolvánnyal való utazás joga nem schengeni vívmány, hanem uniós tagságunkból következő alapjog. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától ugyanis a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai (az EU tagállamok + Izland, Liechtenstein és Norvégia) területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált.

A személyi igazolvánnyal történő utazás joga az összes forgalomban lévő személyi igazolvány típussal, azaz

- az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel),

- az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel),

- a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve

- a 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolható.

Kétoldalú nemzetközi szerződés alapján személyi igazolvánnyal lehet utazni Horvátországba is. Svájc ugyan szintén nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de kétoldalú megállapodás alapján a magyar állampolgárok bármilyen típusú érvényes személyazonossági igazolvány birtokában beutazhatnak az országba, és ott 90 napot meg nem haladó időtartamig tartózkodhatnak.

Ugyanakkor a gyakorlatban inkább az új típusú, kártyaformájú személyi igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály.

A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre!