A 2008 őszétől tapasztalható nemzetközi recesszió magyar-portugál kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, a két ország bilaterális áruforgalmában meghatározó szerepet játszó multinacionális termelő vállalatokat sem kímélte. A magyar export 2009-ben (306,6  M euró) 20,8%-kal, a teljes kétoldalú forgalom 20,5 %-kal (408,5 M euró), a magyar külkereskedelmi aktívum (204,7  M euró) nagysága pedig 21,4 %-kal maradt el az előző évitől. A magyar import 19,6%-kal csökkent.

 

Kivitelünk áruszerkezetében a jelentős hozzáadott értéket képviselő gépek és berendezések (260,5 M euró, 85 %-os részarány), illetve a feldolgozott termékek (36,6 M euró, 12,0 %) dominálnak. Bár a korábbi években elindult tendencia folytatásaként valamelyest növekedett a termékskála diverzifikációja, bővült a kis- és középvállalatok száma, a gépek és berendezések exportjának (elektronikai, autóipari cikkek, alkatrészek) döntő többségét továbbra is négy nagy multinacionális vállalat - Audi, Digital Disc, Nokia és Philips – adja.

 

Behozatalunk 2009-ben 19,6%-kal csökkent a 2008. évihez képest, értéke 101,9 M eurót tett ki. Áruszerkezetén belül - az exporthoz hasonlóan - a gépek és berendezések (55,2 M euró, 54,1%-os részarány) és a feldolgozott termékek (36,2 M euró, 35,5%) dominálnak. A behozatal területén a kis- és középvállalatok lényegesen nagyobb szerepet játszanak, mint a kivitelben, a cikkskála diverzifikáltabb és a szállítói koncentráció alacsonyabb.

 

Külkereskedelmi áruforgalmunk egyenlege 204,7 M euró volt 2009-ban, s ezzel Portugália a 17. helyet foglalta el a legnagyobb külkereskedelmi többletet termelő partnereink között, Magyarország európai külkereskedelmi partnerei sorában pedig a 24.

 

2010 első negyedévének adatai azt mutatják, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom csökkenése megállt.

 

A „régi” EU tagok közül jelenleg Portugália rendelkezik a legkevesebb tőkebefektetéssel Magyarországon. A hazánkban realizált portugál tőkebefektetések állománya 200-300 millió euróra becsülhető. A Magyarországon letelepedett és tevékenységet folytató portugál vegyes vállalatok fő tevékenységi területei: telekommunikáció, élelmiszeripar, parafa-feldolgozás, borászat, autóértékesítés, nyomdaipar, autópálya- és metróépítés, vasúti rekonstrukció, alternatív energia, műanyagipar, továbbá banki és pénzügyi szolgáltatások, gazdasági tanácsadás.

 

Portugáliában mindössze néhány kisvállalatban van magyar érdekeltség a szakipari kivitelezések, az építőipar, a vendéglátóipar, az idegenforgalom, különféle szolgáltatások és a kereskedelem területén. Az egyetlen kivétel a budapesti székhelyű és kisebbségi magyar részvénycsomaggal rendelkező Euromedic International orvosi diagnosztikai multinacionális nagyvállalat, amely Portugáliában is jelentős hálózatot működtet.

 

A válság ellenére 2009-ben több portugál vállalat is részt vett magyarországi szakkiállításokon, új, a bilaterális kereskedelmi kapcsolatokban addig legfeljebb marginális szerepet játszó ágazatok árubemutatóin, mint például a megújuló energiatermelés. 2009. tavaszán a portugál utazási irodák aktív részvételével zajlott le a budapesti Turizmus kiállítás. 2009-ben Budapesten, 2010-ben Lisszabonban került sor nagy érdeklődés és magas szintű részvétel mellett portugál-magyar „workshop”-ra az e-kormányzat kérdéseiről.

 

A TAP légitársaság 2007 óta általában a hét minden napján közlekedő budapesti járatainak is köszönhetően jelentős a két ország közötti idegenforgalom. A Magyarországról Portugáliába utazó turisták száma 35-45 ezerre tehető, Portugáliából Magyarországra mintegy 20-25 ezren látogatnak el évente. A magyarok mintegy 60.000 vendégéjszakát töltöttek Portugáliában, a portugálok 40 ezerszer aludtak magyar kereskedelmi szálláshelyeken. A portugál turisták a magyarországi magánházakban további 10-15 ezer vendégéjszakáért fizettek.

Portugália és Magyarország között a beruházás védelmi egyezmény 1997. óta, a kettős adózást elkerülő egyezmény pedig 1999. óta van érvényben.