Tájékoztatás a házasságkötési tanúsítvány kiállításáról, feltételeiről:

A házasságkötési tanúsítvány kiadását a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél kérheti.

A tanúsítvány kiadására az illetékes megyei/fővárosi közigazgatási hivatal az illetékes.

Amennyiben a magyar állampolgár állandó lakóhelye külföldön van – tehát nem minősül Magyarországon élő magyar állampolgárnak -, a tanúsítványt az illetékes magyar konzuli tisztviselő állítja ki. (Az állandó lakóhelyet dokumentummal szükséges igazolni).

A tanúsítvány nem minősül házasságkötési engedélynek, az adott személy házasságképességét tanúsítja a személyes joga, a magyar jog alapján. Ha a külföldi jog azt nem írja elő, a magyar állampolgár tanúsítvány nélkül is köthet házasságot külföldön, ez a tény a házasság érvényességét nem érinti. (Lengyelországban az illetékes szervek kérik a tanúsítvány kiállítását.)

A tanúsítvány kiállítása iránti kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár házasulónak az illetékes külföldi hatóság (különösen: közjegyző, anyakönyvvezető, a konzul) vagy az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt tett és hitelesített nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a tervezett házasságának legjobb tudomása szerint nincs törvényes akadálya. A nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha tartalmazza a születési családi és utónevet, az esetlegesen viselt előző házassági nevet, a születés helyet és időt, a nemet, a családi állapotot, a szülők születési családi és utónevét, továbbá a nyilatkozó lakóhelye és állampolgársága is megállapítható belőle. A tanúsítványban szereplő adatokat a kérelem benyújtásakor okirattal kell igazolni.

A tanúsítvány jellege:

A tanúsítvány a külföldi hatóságok felé igazolja, hogy a konkrét házasságnak a magyar jog szerint nincs törvényes akadálya. Ezért a házasságkötés anyagi jogi feltételeit mindkét házasságkötő fél tekintetében meg kell vizsgálni.

Az alaki feltételek vizsgálata:

Az eljáró konzuli tisztviselő a tanúsítvány kiadása előtt köteles hitelt érdemlően meggyőződni:

• A házasulandók állampolgárságáról és személyazonosságáról,
• A kérelmi űrlap kitöltéséhez alapul használt közokiratok (anyakönyvi kivonatok) és igazolványok valódiságáról, különösen a családi és utónevek, valamint a születési hely helyes írásmódjáról,
• A házasulandók családi állapotát igazoló okiratok meglétéről.
• Az illetékességéről. (A magyar népesség-nyilvántartásban aktívként szereplő személy esetén a konzul nem jogosult tanúsítvány kiadására, azt az érintett személynek az illetékes hazai hatóságtól kell kérnie.)

A családi állapot vizsgálata

„Nőtlen”, illetve „hajadon” esetében ezt a tényt közokirattal lehet igazolni, vagy a tanúsítvány adatfelvételi lapján tett büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal. (A legtöbb országban kiállítanak ún. nőtlenségi igazolást, esetenként az ott letelepedett külföldiek részére is.)

Az „elvált” családi állapotot a korábbi házasságot felbontó jogerős bírósági határozat, és a korábbi házassági kivonatban szereplő bejegyzés igazolja.

A külföldi bíróságok házasságot felbontó ítélete ugyan a nemzetközi magánjogi törvény alapján általában elismerhető, de a konzul közvetlenül a külföldi bírói ítéletre alapozva nem fogadhatja el a házasság felbontását. Ebben az esetben a házasság felbontásának hazai anyakönyvezéséről kell előbb intézkednie. Ha a külföldi bíróság által felbontott házasság sem került anyakönyvezésre, értelemszerűen azt is anyakönyveztetni kell.

„Özvegy” családi állapotot a házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házassági anyakönyvi kivonatban a házastárs halálát igazoló bejegyzés igazolja, esetleg jogerős holttá nyilvánító végzés.

Az anyagi jogi előfeltételek vizsgálata

A konzulnak mindkét házasulandó fél tekintetében vizsgálni kell, hogy a házasság megkötésének anyagi jogi feltételei a családjogi törvény alapján fennállnak, azaz az érvénytelenségi okok ne álljanak fenn. Az érvénytelenségi okok tekintetében fő szabályként a büntetőjogi felelősség alatt tett nyilatkozat az irányadó.

A kérelem előterjesztése

A kérelmet az 10. sz. iratminta szerinti „Adatfelvételi ív” és a 11. sz. iratminta szerinti „Nyilatkozat” kitöltésével lehet előterjeszteni. A mellékleteken a kérelmezők aláírását hitelesíteni kell. Az ügyirathoz csatolni kell mindazon okiratok fénymásolatát, amelyek az alaki és anyagi feltételek vizsgálatához szükségesek.

A tanúsítvány kiállítása

A tanúsítványt a 12. sz. iratminta szerint két példányban kell kiállítani. Az első példányt az ügyfélnek kell átadni, a második példányt az aktában kell elhelyezni. A tanúsítvány kiállításárért, ideértve az azzal kapcsolatos konzuli cselekményeket (fénymásolatok, aláírások hitelesítése, stb.), a konzuli díjakat fel kell számítani.

A tanúsítvány a kiállítás napjától számított hat hónapig érvényes

Maga a tanúsítvány kiállítása a konzulátuson 35 EUR, ehhez tevődnek hozzá az esetleges hitesítések költségei.