A norvég-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételére 1920. február 12-én került sor. Ekkor hazánk koppenhágai követét Norvégiában is akkreditálták, Budapesten pedig a berlini norvég követ látta el Norvégia képviseletét. A második világháborút követően, a két ország diplomáciai képviseletei 1947-48-ban kezdték újra tevékenységüket. Diplomáciai kapcsolataink 1965. február 27-én emelkedtek nagyköveti szintre. Jelenleg a magyar állampolgárok érdekeinek képviseletét Oslo-i nagykövetségünkön kívül két tiszteletbeli konzul is végzi Sarpsborgban, illetve Stavangerben.

A magyar-norvég kapcsolatok hagyományosan jók, problémamentesek és kiegyensúlyozottak. A politikai kapcsolatokat feszültségek nem terhelik, a két ország vezetői között rendszeresek a felső szintű látogatások. A stratégiai kül- és biztonságpolitikai kérdésekről folyamatos a politikai és szakmai konzultáció, s ezeket illetően a magyar és a norvég álláspont többnyire egybeesik vagy egymáshoz közel áll. Az EU-csatlakozásunk óta eltelt időszakban gazdasági, kereskedelmi és turisztikai kapcsolataink kedvező irányba mozdultak el, együttműködésünk újabb témákkal bővült. Bár Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, az Unió országaival azonos értékrendet valló állam, és az EGT megállapodáson keresztül szorosan kapcsolódik annak működéséhez. Norvégia a NATO alapító tagja, ami szintén fontos érték-, és érdekközösséget jelent a két ország kapcsolatában. Norvégia tekintélyes szerepet vállal a globális klímaváltozás hatásainak csökkentéséről folyó nemzetközi tárgyalásokon és más környezetvédelmi együttműködésekben, s ebben szintén fontos partnere az EU tagállamainak.

A magyarországi demokratikus átalakulást követően a magyar-norvég kapcsolatok is jelentősen átalakultak és fejlődésnek indultak. A két ország vezetői között rendszeressé váló találkozások közül kiemelkedik Göncz Árpád köztársasági elnök 1999-ben Osloban, illetve V. Harald norvég király és Sonja királyné 2002 októberében tett hivatalos látogatása hazánkban.

Norvégia a legmagasabb szinten képviseltette magát az 1956-os forradalom 50. évfordulójának ünnepségein. A budapesti rendezvényeken V. Harald király vett részt, az oslói megemlékezésen pedig Sonja királyné jelenlétében Thorbjørn Jagland, a Storting (Parlament) elnöke mondott ünnepi beszédet.

Jørgen Kosmonak, a Storting elnökének 2003. márciusi budapesti látogatását Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke 2004. májusban viszonozta. A parlamenti elnökök 2006. október 11-i budapesti találkozójára utazó norvég delegációt Carl I. Haugen, a Storting alelnöke vezette. Az ő meghívására érkezett 2007. áprilisban Osloba Mandur Lászlónak, az Országgyűlés alelnökének vezetésével parlamenti delegáció.

Kjell M. Bondevik, norvégi miniszterelnök Orbán Viktor miniszterelnök vendégeként 2002. februárban járt munkalátogatáson Magyarországon. Ezt követően 2007. október 3-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök látogatott a norvég fővárosba, ahol hivatalos tárgyalásokat folytatott partnerével, Jens Stoltenberg miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnököt fogadta Thorbjørn Jagland, a Storting elnöke is.

2009 kiemelkedő kétoldalú eseménye volt a trónörökös pár magánlátogatása. Haakon herceg és Mette-Marit hercegnő szeptemberben a Telenor magyarországi leányvállalata új székházának avatójára érkezett hazánkba. A hercegi párt fogadta Sólyom László köztársasági elnök. A trónörökös kíséretében érkező Elisabeth Walaas külügyi államtitkár, valamint Øyvind Slåke, a kereskedelmi és ipari minisztérium államtitkára a látogatás alkalmából kétoldalú megbeszélést folytatott magyar partnerével, Szabó Vilmos külügyi, illetve Burány Sándor nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkárral.

A magyar-norvég kapcsolatok építésében mérföldkő volt az EGT és a Norvég Finanszírozás Mechanizmusról a 2004-ben aláírt megállapodás, amelynek célja a beruházási és fejlesztési projektek támogatása az Európai Gazdasági Térség (European Economic Area) országainak társadalmi és gazdasági kohéziójának megteremtése, az EU-hoz újonnan csatlakozott országok felzárkóztatása érdekében. Az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program keretében a 2004-2009 közötti időszakban Norvégia, Izland és Lichtenstein, összesen bruttó 135,1 millió euróval (60.8 millió euró az EGT, illetve 74,3 millió a Norvég Alapból) járultak hozzá a magyarországi fejlesztési programok megvalósításához.

A norvég program fő támogatási területei ebben az időszakban a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, az európai örökség megőrzése, a humán-erőforrás fejlesztés és oktatás, az egészségügy, a gyermek- és ifjúságvédelem, a regionális fejlesztés és a határon átnyúló együttműködés, a tudományos kutatás, illetve a bel- és igazságügyi együttműködés voltak.

A 2009 végén megszületett és 2010 július 28-án aláírt új megállapodás értelmében a következő támogatási időszakban Magyarország 153,3 millió euró támogatást kap. A támogatás célterületei között a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni fellépés, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a „zöld iparágakhoz” kapcsolódó kutatás és fejlesztés, a kulturális örökség védelme, a megfelelő munkakörülmények és az érdekegyeztetés javítása, valamint a civil társadalom szerepelnek. A finanszírozási mechanizmus beváltotta a hozzáfűzött reményeket, elősegítette a magyar-norvég gazdasági, tudományos és társadalmi kapcsolatok élénkülését. Utóbbiban, a norvég fél kezdeményezésére, a támogatási mechanizmuson belül elkülönített Civil Alap szerepe külön figyelemre méltó.