Norvégia legfontosabb gazdasági jellemzői
 
Az ENSZ 2009-es felmérésének mutatói szerint Norvégiában a legjobb élni. Az északi országot a világ egyik leggazdagabb államának tartják, és ugyancsak a világranglisták élén áll az életszínvonal, a várható élettartam, az általános egészségi állapot és a lakásviszonyok tekintetében is. Gazdasága rendkívül fejlett, nyitott és export-orientált. A kimagasló anyagi jólét részben a bőségesen fellelhető természeti kincsekkel magyarázható, részben pedig annak tulajdonítható, hogy a legnagyobb piacok közelsége folytán Norvégia is részese lehetett a Nyugat-Európában végbemenő iparosodásnak. Norvégia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, de mint az EU-tagállamok és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országai között létrejött Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás aláírója részt vesz az EU közös piacában. Norvégia EU tagsága nem aktuális, a legfrissebb felmérések szerint a lakosság többsége még mindig ellenzi az uniós csatlakozást.
Norvégiát a XX. században a folyamatos és erőteljes gazdasági növekedés jellemezte. Az állam területének csaknem háromnegyede teljesen terméketlen, gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít, de a tengerhajózás még a halászatnál is fontosabb bevételi forrás. Említésre méltó, hogy Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.
1970 óta a mélytengeri olajipar kulcsszerepet játszik a norvég gazdaságban. Az északi ország ugyanakkor napjainkban már nem tartozik a világ 10 legnagyobb olajtermelő nemzetéhez. Az északi-tengeri lelőhelyek kitermelése napi 2 millió hordó, szemben a 2001-es napi 3,3 millióval. A kontinentális talapzat olajkészlet csökkenésének az üteme 2013-ig az előzetes becslésekkel ellentétben gyorsabb lesz, gázkitermelés vonatkozásában viszont a 2009-2013 közötti időszakra 25%-kal magasabb hozamokat és eladást prognosztizálnak. Új természeti erőforrások után kutatva elkezdődött a Barents-tenger és a Norvég Arktikus szigetvilág feltérképezése, ahol szakértői vélemények szerint Norvégia eddig fel nem fedezett erőforrásainak kétharmada lelhető fel. Az Oroszországgal létrejött egyetértés a Barents tengeri térség határaira vonatkozóan 30%-kal megnövelte Norvégia tengeri területét.
Az olajkészletek csökkenése után várható gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehoztak egy alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. A Norvég Nyugdíjalap Globál a világ harmadik legnagyobb pénzügyi alapja, melynek összértéke jelenleg 2549 milliárd korona.

Norvégia gazdasága az elmúlt 10 évben különösen jól teljesített, 300 000 új munkahely keletkezett, a munkanélküliség 3,2% körüli, ami alacsonyabb az európai átlagnál. Az 1999-es adatokhoz képest a háztartások fogyasztása 23%-kal növekedett, a jövedelmek reálértéken több mint 20%-ot emelkedtek. A 2009-es több mint 1%-os gazdasági visszaesés után, 2010-re 2%-os növekedést prognosztizálnak. Az infláció 2,5% körüli, az ipari termelés 2008 és 2009 között 6,2%-kal csökkent. Norvégia szerencsés volt abban, hogy két legfontosabb export termékének, az olajnak és a gáznak a világpiaci ára magasan maradt, miközben az importáruké csökkent. Pusztán ez a tény 20%-kal növelte a nemzeti jövedelmet 2003 és 2008 között.

Természetesen Norvégia sem függetlenítheti magát a válság negatív hatásaitól. Míg a norvég hajó gyártók 2006-ban 85 új hajó legyártására kaptak megbízást, addig 2009-ben mindössze 6-7 új hajó építésére szerződtek le. Az építőipari ágazat megrendelés állománya is nagyot zuhant annak ellenére, hogy az állam növelte a központi beruházások számát. További probléma, hogy a norvég munkaerő költsége sohasem volt olyan magas, mint jelenleg, ami versenyképességi gondokat okoz több norvég vállalkozás számára. A táppénzen lévők, és egyéb szociális ellátásban részesülők magas száma az elkövetkezendő évek egyik legnehezebben kezelhető problémája lehet. A költségvetési hiány az olajbevételek nélkül 148,5 mrd koronára rúg, amely csaknem 1/3-dal meghaladja az Olajalap várható hozadékát, ezért 2010-ben is a szokásosnál jobban hozzá kell nyúlni a nemzeti vagyonalaphoz.

Az olaj és gázbevételeknek köszönhetőn mindössze 5 államnak magasabb a kereskedelmi többlete a norvég többletnél (325 milliárd NOK). Norvégia már évtizedek óta jellemzően a magas energiaigényű termékek exportőre, míg az import jelentős hányada főleg technológia és munkaerő-intenzív termékekből áll. A norvég export közel felét az energiahordozók adják, de fontos exportcikkek a gépek, hajók, fémipari termékek és halászati termékek. A szolgáltatási szektor export volumene dinamikusan növekszik, különösen a hajózási, pénzügyi és üzleti szolgáltatások, valamint a turizmus területén. Norvégia legjelentősebb export partnerei az uniós tagállamok, az USA, de az ázsiai piaci lehetőségek kiaknázása is rendkívül intenzív.

Magyarország szempontjából fontos megemlíteni, hogy 2009. decemberében Norvégia és az EU jegyzőkönyv aláírásával lezárták az FM (finanszírozási mechanizmus) tárgyalások újabb öt évre szóló periódusát. A tárgyalások eredményeként az EGT és a Norvég FM keretében az elkövetkező ötéves időszakban évente 357,7 millió euró (ebből 347 millió eurót Norvégia fedez) áll rendelkezésre a kedvezményezett EU tagállamok számára. Hazánk az elkövetkező öt évben az eddigi 135 millióval szemben 153,3 millió euróhoz jut. Az előző finanszírozási időszakhoz képest a prioritási területek fókuszáltabbak, a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni fellépés, valamint a megújítható energiaforrások használata kitüntetett figyelmet kap majd, továbbá új elemnek tekinthető a zöld iparágak fejlesztését célzó innováció támogatása.

Hasznos linkek
 
Budapesti Norvég Nagykövetség:  www.norvegia.hu
Norvég Kormányzati honlap: www.regjeringen.no
NHO Norvég Vállalkozók Szövetsége: www.nho.no
Norvég Munkaügyi Hivatal: www.nav.no
Norvég turisztikai portál: www.visitnorway.com
Norvég Központi Bank: www.norges-bank.no
Norvég Adóhivatal: www.skatteetaten.no
Vámhivatal: www.toll.no
Norvég üzleti partnerkereső portál: www.nortrade.no
Kiállítások: www.messe.no
Cégalapítás: www.bedin.no
Aranyoldalak: www.gulesider.no
Hivatalos cégjegyzék: www.brreg.no
Cégadatbázisok: www.proff.no; www.1881.no
Oslói közlekedés: www.trafikanten.no
Reptéri vasút Oslo: www.flytoget.no
Időjárás előrejelzés: www.yr.no

Gazdasági kapcsolatok szempontjából a közép és kelet-európai régió csak néhány norvég vállalat esetében szerepel stratégiai befektetési és kereskedelmi célpontként, Norvégia fő gazdasági partnerei változatlanul az északi és balti országok, az EU régi tagállamai, és Ázsia feltörekvő piacai.

A kétoldalú árucsere forgalom évek óta jelentős magyar többletet mutat, de exportunk a többi skandináv országhoz képest még mindig alacsony szintű. A gazdasági válság 2009-ben kedvezőtlen hatást gyakorolt az áruforgalomra, Norvégiában is csökkent a GDP, amire az elmúlt 20 évben nem volt példa. A magyar-norvég kétoldalú kereskedelemben a magyar kivitel nagysága 2009-ben az importhoz képest még mindig több mint 6-szoros különbséget mutat. 2009-ben kivitelünk 161 millió EUR volt szemben a Norvégiából származó 25,4 millió eurós behozatallal. A kivitel áruszerkezetén belül a gépek, gépi berendezések változatlanul dominálnak, részarányuk 68%, elsősorban mobiltelefonokat, gépjárműveket szállítunk Norvégiába. Remélhetőleg a 2011. január elsejétől életbe lépő élelmiszer kvótaemelések pozitív hatással lesznek a 2010-es magyar élelmiszer exportra is.

Magyarországon a legnagyobb norvég befektető a Telenor, amely a Telenor Magyarország (korábban Pannon GSM) 100%-os tulajdonosa. Az oslói tőzsdén jegyzett ORKLA Csoport 100%-os tulajdonában van a világ legnagyobb alumínium profil gyártó vállalata, a székesfehérvári SAPA Profiles Kft. A világszinten is elismert gyógyszer alapanyag gyártó Axellia Pharmaceuticals budapesti gyártó üzeme több mint 150 főt foglalkoztat. A Kongsberg Defence & Aerospace a Magyar Honvédség egyik fontos távközlési eszköz beszállítója saját képviseleti irodát tart fenn Budapesten, a Kongsberg Automotive vállalatnak pedig siófoki autóalkatrész gyártó üzemegysége van. A kockázatkezelési szolgáltatások nyújtására specializálódott norvég központú Det Norske Veritas évek óta rendelkezik magyarországi leányvállalattal. A papíripari óriás Norske Skog újságnyomó-, könyv- és magazinpapír termékeinek magyarországi értékesítését budapesti székhelyű irodából koordinálja.