A beutazáshoz érvényes magyar személyigazolvány (mind a négy típusú), vagy érvényes magyar útlevél szükséges. Ajánlott, hogy az utazási okmány a beutazás, illetve a tervezett kiutazás időpontjától számítva még legalább 3 hónapig érvényes legyen. 14 év alatti gyermekek beutazása kizárólag érvényes magyar útlevél birtokában történhet. Ha a gyermek nem a szüleivel vagy csak egyik szülőjével utazik, javasoljuk, hogy a szülők (az otthonmaradó szülő) a kísérőnek átadandó, két tanú vagy közjegyző előtt aláírt írásbeli meghatalmazásban adják hozzájárulásukat a gyermek külföldre utazásához.

Magyar állampolgárok számára 2004. május 1-jétől teljesen megszűnt a vízumkötelezettség, függetlenül attól, mi a beutazás célja és mennyi annak időtartama.

A magyar állampolgárok németországi tartózkodásához nincs szükség tartózkodási engedélyre.

A kereső tevékenységet nem folytató magyar állampolgárokat és családtagjaikat azonban csak akkor illeti meg a tartózkodáshoz való jog, ha megfelelő egészségbiztosítással és megélhetésük fedezetével (lakás, vagyon vagy jövedelem) rendelkeznek. Ebben a vonatkozásban családtagnak minősül a házastárs, a gyermek, akinek eltartásáról a magyar állampolgár gondoskodik, az egyenes ági rokon, a házastárs egyenes ági rokona, akiknek az eltartásáról a magyar állampolgár gondoskodik, továbbá az élettárs.

Kérésre az idegenrendészeti hatóság (Ausländerbehörde) kiállít egy igazolást a szabad tartózkodás jogáról (Freizügigkeitsbescheinigung).

Németországi – különösen hosszabb távra tervezett - tartózkodás esetén a lakóhely szerinti önkormányzat lakcímbejelentő hatóságánál (Meldeamt vagy Einwohnermeldeamt), a kiutazást követően szükséges bejelenteni a lakcímet, tartózkodási címet. Az egyes tartományokban a bejelentkezési kötelezettség határideje eltérő lehet.

A magyar állampolgárok németországi munkavállalása továbbra is engedélyköteles. Németország tehát egyelőre fenntartotta a munkavállalási engedélyre épülő szabályozását, de az Európai Unió új tagállamainak állampolgárai a munkavállalási engedélyek megadása tekintetében harmadik országok állampolgáraival szemben előnyt élveznek.

A munkavállalási engedélyt kivétel nélkül a munkavégzés megkezdése (és az e célból történő kiutazás) előtt kell beszerezni az illetékes német munkaügyi hivataltól (Agentur für Arbeit) a munkáltató segítségével. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a felek megállapodását tartalmazó, a munkaviszonnyal kapcsolatos minden kérdésre kiterjedő írásbeli munkaszerződés és az érvényes munkavállalási engedély nélkül senki ne utazzon ki Németországba munkavállalás céljából és ne kezdje meg a munkát. Az engedély nélküli munkavégzés (vagy adott esetben már az e célból történő tartózkodás megkezdése is) jogellenes és szabálysértési vagy büntetőeljárást vonhat maga után mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Gyakorlatilag minden munkaviszonynak minősülő tevékenység engedélyköteles, függetlenül attól, hogy a felek maguk az adott jogviszonyt hogyan nevezik. Alaphelyzetben munkaviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelynek keretében az egyik fél (munkavállaló) a másik fél számára (munkáltató) ellenérték fejében (munkabér, szállás, étkezés, természetbeni juttatás, stb.) munkát végez.

Rendkívül fontos az előzetesen, írásban megkötött munkaszerződés, hiszen ez tartalmazza mindkét fél, tehát a munkavállaló és a munkáltató kötelezettségeit, amelyek teljesítéséért, a feltételek betartásáért mindkét fél egyaránt felelősséggel tartozik. Ezen túlmenően ugyanakkor a másik féltől is csak a szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítése várható el, de ez elvárható. Szerződés nélkül a gyakorlatban alig, vagy egyáltalán nincs mód az igényérvényesítésre, a másik fél teljesítésének (pl. a munkáltatói bérfizetés) kikényszerítésére.

Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy – néhány jogszabályon vagy nemzetközi szerződésen alapuló kivételtől eltekintve – a munkaviszonyhoz mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldalán adó- és járulékfizetési kötelezettségek kapcsolódnak Németországban, amelyekről már a munkaszerződés megkötése előtt ajánlatos részletesen tájékozódni a munkáltatónál, illetve elsősorban az illetékes német hatóságoknál (munkaügyi hivatal, adóhatóság, egészségbiztosító).

Tekintettel arra, hogy a németországi tartózkodás során bekövetkezett esetleges megbetegedések, balesetek miatt szükségessé váló orvosi ellátás, rehabilitáció költségei jelentősen meghaladják a magyarországi kezelési költségeket, feltétlenül fontos a megfelelő fedezetet nyújtó betegség- és balesetbiztosítás megléte a külföldi tartózkodás teljes idejére. A külföldi tartózkodás jogcíme, időtartama alapján különböző biztosítási módok merülhetnek fel (a magyarországi lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által kiállított EU Egészségbiztosítási Kártya, magánbiztosítás, német biztosítás alapján). A megfelelő biztonságot nyújtó biztosítás kiválasztása érdekében feltétlenül javasolt már a kiutazás előtt időben tájékozódni az Országos, illetve a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál (www.oep.hu), a németországi munkáltatónál és adott esetben egy magánbiztosítónál is.

Amennyiben egy munkavállaló Magyarország EU csatlakozása pillanatában vagy azután legalább 12 hónapon át folyamatosan munkavállaló volt Németországban (természetesen engedéllyel), akkor a továbbiakban ő (és legalább 18 hónapja Németország területén jogszerűen tartózkodó és a munkavállalóval azonos lakcímen élő családtagja) az általános munkavállalási szabályozástól eltérően munkavállalási joggal rendelkezik. (Ez nem vonatkozik a külföldi székhelyű munkaadók által németországi munkára kiküldöttekre.)

Hatályban maradnak a jelenlegi meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. A két egyezmény egyrészt a gyakornokok németországi munkavállalására (lásd az 55/1990 (II. 23.) MT rendeletet); másrészt a Magyarországon letelepedett társaságok által nyújtott, határon átnyúló szolgáltatások keretében Németországban foglalkoztatott munkavállalók ideiglenes németországi foglalkoztatására vonatkozik (az ún. Werkvertrag egyezmény, lásd a 14/1989 (II.17.) MT rendeletet).

További információk és linkek: Németország budapesti nagykövetsége (telefon: 06-1-488-3500, fax: 06-1-488-3505), illetőleg a Nagykövetség honlapjának magyar nyelvű oldalai: www.deutschebotschaft-budapest.hu. A németországi munkaügyi hatóság honlapja: www.arbeitsagentur.de.

A Magyar Köztársaság Szociális és Munkaügyi Minisztériumának honlapcíme: www.szmm.gov.hu.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja: www.afsz.hu.


E) Önálló vállalkozók letelepedése a Németországban

2004. május 1-től a magyar állampolgárok önálló vállalkozóként, kisiparosként, kézművesként (selbständige Erwerbstätige) kereső tevékenység folytatása céljából való letelepedése nem esik korlátozás alá (az Európai Uniós tagságunk következtében a letelepedés szabadságának joga alapján).

Az önálló iparűzéshez ugyanakkor - a német állampolgárokkal azonos módon – iparűzési engedélyre van szükség, az ilyen célú letelepedéshez tehát az engedély kiadásának összes feltételét (pl. szakmai végzettség, illetve képzettség, szakmában eltöltött gyakorlati idő, garanciális, társadalombiztosítási, adó stb. feltételek) teljesíteni kell. Ezt szakmánként változó tartalommal és követelményrendszerrel a letelepedés/iparűzés helye szerint illetékes Iparűzési Hivatalok (Gewerbeamt) és Kézműves Kamarák (Handwerkskammer) írják elő a vonatkozó iparűzési és kézműves jogszabályok alapján. A szakszerű ügyintézés érdekében elengedhetetlen tehát a részletes, előzetes tájékozódás. Ehhez tanácsos szakértő, német, vagy németül is beszélő ügyvéd, illetőleg más, a német jogban és hivatali ügyintézésben járatos személy bekapcsolása. (Németül is beszélő magyar ügyvédek listája található többek között a Németországi Szövetségi Köztársaság budapesti Nagykövetségének honlapján a www.deutschebotschaft-budapest.hu, illetve a nagykövetség Konzuli Osztályán, az 1014 Budapest, Úri utca 64-66. szám alatt.)