■Műszaki és tudományos együttműködési egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között (1965). Ezt az egyezményt helyezte hatályon kívül a 2003. május 21-én aláírt, és 2006. február 15-én törvényerőre emelkedett tudományos és technológiai együttműködési keret-megállapodás.
■Konzuli egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között (1969)
■Kiadatási és bűnügyi jogsegély egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Olasz Köztársaság között (1977)
■Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között az idegenforgalmi együttműködésről (1980)
■Vízum megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között (1995)
■Megállapodás a szervezett bűnözés elleni együttműködésről a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége és az Olasz Köztársaság Maffia-Ellenes Főügyészsége között (2002)
■Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a két világháborúban elesett katonák és civilek emlékének megőrzéséről és sírjaik jogi helyzetéről (2003)

Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása alatt Magyarország Ausztriával közösen tartott fenn követséget Rómában. A Monarchia felbomlását követően az immár független Magyarország és az Olasz Királyság közötti diplomáciai kapcsolatok az 1927. április 5-én Rómában aláírt barátsági szerződés révén további megerősítést nyertek. A fokozatosan kiépülő német-magyar kapcsolatok ellenére Olaszország maradt az első számú külpolitikai szövetségesünk az 1930-as évek utolsó harmadáig. Mussolini kezdeményezésére 1934 márciusában Ausztria bevonásával olyan háromoldalú egyezmények kerültek aláírásra (római jegyzőkönyvek), amelyek a kereskedelmi kapcsolatok megerősítésén túlmenően szoros politikai együttműködést helyeztek kilátásba. Diplomáciai kapcsolataink a háború kirobbanását követően fennmaradtak, amikor azonban 1944 júniusában a szövetséges csapatok megszállták Rómát, a magyar kormány kérésére a római svéd követség vette át Magyarország képviseletét Olaszországban, miközben a nálunk élő olaszok képviseletéről szintén a svédek gondoskodtak. Ezt követően a magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére 1946-ban került sor.

A magas szintű találkozók rendszeresek a kétoldalú és EU-keretekben egyaránt. A tagállami együttműködés elmélyítésének jegyében Franco Frattini külügyminiszter 2010. júniusi budapesti látogatásán magyar-olasz stratégiai partnerségi nyilatkozatot írtunk alá. A magyar-olasz partnerség az Európa-politikák lehetséges összehangolása mellett a gazdaság, a K+F+I, a befektetések, az energetika és az infrastruktúra, a kultúra és az oktatás területén való kétoldalú együttműködéseket szorgalmazza.

EU elnökségi szemeszter

Schmitt Pál köztársasági elnök 2010. szeptember 10-i, Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnöknél tett bemutatkozó látogatásán elfogadta, hogy díszvendégként  az olasz köztársasági elnök mellett részt vesz a római Quirinale-palotában a magyar EU elnökség jegyében tartandó Liszt-koncerten. Orbán Viktor és Silvio Berlusconi miniszterelnökök 2010. december 17-én az elnökségi miniszterelnöki tárgyalássorozat utolsó állomásaként találkozott a Brüsszeli csúcson, ahol az Unió gazdasági helyzetét, a közös költségvetés, az európai hadsereg kialakítása, menekültügy, az orosz kapcsolatok témakörét tekintették át. EU elnöki minőségünkben az európai uniós közös álláspontok kialakításában Magyarország aktívan vesz részt, ezt a célt szolgálta Martonyi János informális találkozója olasz és európai partnereivel 2011. január 22-én Észak-Olaszországban. Várhatóan Martonyi János külügyminiszter felszólal a 2011. május 7-10 közötti Firenzei Európa Fesztiválon. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési  miniszter 2011. január 24-én Milánóban folytatott tárgyalásokat Romani olasz gazdaságfejlesztési miniszterrel az EU elnökség energetikai, távközlési célkitűzéseiről, az olasz-magyar együttműködési lehetőségekről.

Regionális kapcsolatok

A magyar–olasz kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében jelentős szerepet töltenek be a tartományi, önkormányzati, illetve más regionális együttműködési formák. A Közép-európai Kezdeményezésben meghatározó az olasz szerepvállalás. Itália szorgalmazza a KeK működésének és finanszírozásának átalakítását, EU-kapcsolódásának kiépítését. 2009-ben KGSZ irodát nyitottunk Triesztben, mely elősegítheti Magyarország bekapcsolódását az olasz fél által Trieszt környékére tervezett nagyszabású fejlesztésekbe (kikötőbővítés, konténerterminálok, vasúthálózat-bővítés, LNG terminál). Az ún. Észak-adriai Fejlesztési Pólus célkitűzése a mediterrán és kelet-közép-európai térségek közötti logisztikai kapcsolatok megerősítése.
A magyar-olasz kapcsolatok regionális és helyi szintű előmozdításában, az alapvető információk közvetítésében és a bajbajutott magyar állampolgárok megsegítésében megkerülhetetlen szerepet tölt be az olaszországi 12 magyar tiszteletbeli konzul (Bari, Bologna, Firenze, Genova, Nápoly, Palermo, Perugia, Velence, Verona, Torino, Trieszt). Egyes tb. konzulok és a kapcsolódó önszerveződő magyar kulturális szövetségek folyamatos és magas színvonalú magyar kulturális missziót is betöltenek (Pl. Velence: egyetemi előadások, koncertek, konferenciák, kiállítások, könyvbemutatók szervezése). Régi hiányt pótol a 2010 nyarán Szardínián megnyitott magyar tiszteletbeli konzulátus.

Katonapolitikai kapcsolatok

NATO-tagságunk, s a Déli Főparancsnoksághoz tartozásunk jótékony hatást gyakorol a magyar-olasz katonai és védelmi együttműködés bővítésére. 2001 novembere óta működik az udinei központú Többnemzetiségű Szárazföldi Kötelékre (Multinational Land Forces - MLF) épülő olasz–magyar–szlovén háromoldalú dandár. Az MLF tervezett bővítése erősíti a regionális együttműködést és a térség biztonságát, 2012-re a dandár Horvátországgal bővülhet. A műveleti magyar-olasz védelmi együttműködés továbbra is jelentős a Nyugat-Balkánon.