A Mexikói Egyesült Államokban 2008.január 1-én összesen 217499 fő volt bírói ítélet alapján börtönben, ebből 206406 fő volt a férfi. A fogvatartottak száma azonban ennél lényegesen nagyobb, mivel a fogadó országban a bírói ítélkezés lassú és hosszadalmas, ezért sokszor előfordul, hogy a letartóztatásban levő személynek éveket kell várnia arra, hogy ügyében jogerős döntés szülessen.

A rendelkezésünkre álló statisztika szerint Mexikóban 2008 májusában 47 fő európai uniós állampolgár van börtönben. Ebből:3 fő Németország, 1 fő Ausztria, 15 fő Spanyolország, 6 fő Franciaország, 11 fő Hollandia,4 fő Magyarország, 3 fő Olaszország, illetve 2-2 fő Portugália és Románia állampolgárai. A fentebbi személyeket általában lopásért, rablásért, drogterjesztésért, személyek elrablásáért, és gyilkosságban való részvételért tartóztatták le és ítélték el.

A mexikói börtönviszonyokat az Amnesty International a legutóbbi jelentésében általánosságban rossznak, néhány esetben pedig extrémnek értékelte. A legsúlyosabb probléma, a börtönök túlzsúfoltsága, az elítéltek sérelmére elkövetett agressziók, az alacsony színvonalú orvosi ellátás, a vitamin és kalória szegény étkeztetési szolgáltatás, az elítéltek személyes biztonságának a hiánya, a korrupció és a hatósági túlkapások.

Mexikóban a fogvatartottak száma a 2001-2008. közötti időszakban 165687 főről, 217499 főre emelkedett, ez 37%-o növekedést jelent, miközben a börtönférőhelyek száma a 2001-es szinten maradt. A legzsúfoltabb börtönök a fővárosban, illetve a az ország északi és karibi térségében vannak. A túlzsúfoltság negatív következményei tetten érhetők a fogvatartott személyek egészségügyi állapotának radikális romlásában, szellemi és fizikai állapotuk leépülésében, amely súlyos problémákat okoz a büntetés letöltése után a normális életbe történő visszailleszkedésben. A börtönökben, különösen Quintana Roo és Cancun térségben a higiéniai feltételek teljes, illetve az orvosok és a gyógyszerek hiánya miatt gyakorta fordulnak elő súlyos járványok, mérgezések, mint pl. a fertőző tüdőbaj, hasnyálmirigy gyulladások és a nemi fertőzések. Az elítélt személyek szellemi és fizikai szintjének karbantartására, esetleges fejlesztésére csak elvétve van lehetőségek a börtön intézmények szűkős anyagi pénzügyi helyzete miatt. Az EU-s állampolgárok e kedvezőtlen helyzet ellenére -a nagykövetek és konzulok határozott fellépésnek köszönhetően- viszonylag normálisabb elhelyezésben és bánásmódban részesülnek.

Az étkeztetés (napi 3 szor) gyakorisága megfelel a normáknak, de az ételek minősége, kalóri szintje,fehérje és vitamintartalma az elkészítés körülményei miatt messze elmaradnak a nemzetközi normáktól.

Súlyos problémának értékelte a mexikói Emberjogi Bizottság a börtönviszonyokról kiadott tájékoztatójában a mexikói börtönökben fellelhető korrupció mértékét és szintjét is. Megítélésük szerint a korrupció kialakulásának és terjedésének az alapvető problémája a börtönszemélyzet átlag alatti oktatási és kulturális szintje, továbbá az alacsony fizetése. A mexikói börtönökben azoknak az elítélteknek, akiknek van pénzük lényegében mindenhez hozzájuthatnak a börtön személyzet , illetve vezetés segítségével. Napjainkban könnyebb a börtönökben kemény drogokhoz hozzájutni, mint kint az utcán. Ez természetesen elősegíti a klikkek kialakulását, a rabok közötti véres nem egyszer gyilkosságba torkolló összecsapást, vagy kivégzést. 2006-ban a fővárosi börtönökben 6 fő halt meg ilye körülmények között, 5 fő öngyilkosságot követett el, 53 fő pedig erőszakos cselekmények miatt szenvedett súlyos sérüléseket.

A börtönszemélyzet, illetve vezetés részvétele a kábítószer beszerzésében és terjesztésében természetesen magával hozza – vita esetén - a börtönőrökkel, illetve vezetőkkel történő leszámolást is.

Az említett jelentés szerint a mexikói börtönökben a hatóságok sok esetben fizikai és pszichológiai erőszakot alkalmaznak a fogvatartottak sérelmére. Súlyosan megsértik az emberi jogokat és a nemzetközi normákat is. Példaként említik, hogy a női fogvatartottakat naponta többször a börtönszemélyzet és vezetők előtt levetkőztetik és emberi méltóságában megalázzák. A férfiakat éjszaka kihallgatásra hivatkozva, elszállítják és embertelen fizikai tevékenységekre kényszerítik.

Tény, hogy a mexikói hatóságok még a külföldiek esetében is akadályozzák az okkal, vagy ok nélkül letartóztatott állampolgárok kommunikációs kapcsolatteremtő szándékát. A nagykövetségeket, vagy konzulátusokat késve és hiányosan tájékoztatják. Az utóbbi időszakban azonban e téren köszönhetően az EU konzuli testülete hatékony és egységes fellépésének pozitív elmozdulást is regisztrálhatunk, mivel tájékoztatást kapunk a letartóztatott állampolgárainkról, jóllehet a letartóztatás oka továbbra sincs megjelölve. Jelezzük, hogy a mexikói fél annak ellenére, hogy az e téren meglévő nemzetközi egyezményekben rögzítettek betartására vonatkozó kötelezettségeit csatlakozásával szentesítette mégis a mexikói alkotmányban rögzítettekből indul ki és annak ad elsőbbséget. Ezt jól példázza, hogy letartóztatás esetén akár 90 napon túl is fogva tarthatja az illető állampolgárt akkor is, ha nincs ellene semmilyen kézzelfogható bizonyíték, vagy vád.