A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői

A kétoldalú kereskedelem alakulása

A magyar-moldovai kétoldalú áruforgalom aszimmetrikusan alakult az elmúlt tíz évben. Exportunk az ország méreteihez viszonyítva (33,8 ezer km², 3,6 millió lakos) a
FÁK-országok között kiemelkedőnek mondható, s Moldova a FÁK-térségben tartósan az ötödik legnagyobb kereskedelemi partnerünk volt. A magyar exportot ugyanakkor csak csekély Moldovából származó import ellentételezte.

2009-ben a nemzetközi gazdasági válság jelei a kétoldalú áruforgalom alakulásán is éreztették hatásukat. Exportunk csupán 64,8 millió dollárt ért el, ami 34%-os visszaesést jelentett az előző évhez képest. A Moldovából származó behozatal volumene 56%-al csökkent, értéke 4,9 millió dollár volt. Az elmúlt néhány év dinamikus fejlődési üteme megtört, kétoldalú kereskedelmi forgalmunk értéke a 2006. évi szintre esett vissza.

A forgalom 2010-től ismét gyors növekedésnek indult, és 2011-ben 136,36 millió dollárra nőtt, ami messze meghaladja az eddigi, 2008-as rekordforgalmat (97,6 millió dollár). A magyar import ebből: 23 millió dollár. A relációt jelentős magyar külkereskedelmi aktívum jellemzi.

Gazdasági együttműködésünk számára a mezőgazdaságban (feldolgozóipari technológiák szállítása, vágóhidak korszerűsítése, takarmányadalékok szállítása, állattenyésztési technológiák átadása, az európai növény- és állategészségügyi szabályok moldovai meghonosítása), az építőiparban, a telekommunikációs és energetikai infrastruktúra fejlesztésében, valamint a gyógyszeriparban tűnnek legígéretesebbeknek a lehetőségek.

2012. március 23-án a magyar Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke, Palkovics Péter Chisinauban a két hivatal közötti együttműködési megállapodást írt alá moldovai partnerével Petru Maleruval, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizető Ügynökség igazgatójával.





Mellékletek
  • Külkereskedelmi forgalom (Moldova)