A montenegrói adórendszer elemei:
Jellemzők
A vámrendszert a Vámtörvény („Sluzbeni list RCG” 07/02, 38/02, 72/02, 21/03, 31/03, 29/05, 66/05 és „Sluzbeni list RCG” 21/08, megjelent 2008.03.27.), a Vámilleték Törvény („Sluzbeni list RCG” 75/05, 078/08-1) és a Vámszolgálatra Vonatkozó Törvény („Sluzbeni list RCG” 71/02 és 29/05), valamint a felsorolt törvények alapján meghozott előírások szabályozzák.
A Vámtörvény a vámeljárást, a vámeljárásban érintettek jogait és kötelezettségeit, valamint az áru vámkezelését végző hatósági szerv jogait, kötelezettségeit és megbízatását.
A Vámilleték Törvény szabályozza az áru besorolását és a vámok értékét. A vám az áru értékéhez viszonyított százalék alapján van megszabva és ennek megfelelően kerül beszedésre. („ad valorem”), és ez 0%-tól 30%-ig terjed, illetve az áru tömegére vonatkozó mértékegység szerint kifejezett összegben (egyedi vám), amikor meghatározott mezőgazdasági termékek behozataláról van szó. Az exportált árura nincs vám.
A jövedéki adófizetési kötelezettséget a Jövedéki Adó Törvény írja elő („Sluzbeni list RCG” 65/01, 76/05), amely 2001. végén született meg, és amelyet 2002. január 1-től érvényesítenek, továbbá azok az előírások, amelyek ennek alapján születtek. A törvény 2005. év végén módosításra került, amely módosítások a cigarettára vonatkozó jövedéki adó kiszámítására és fizetésére vonatkoznak. A legújabb változások – a Sluzbeni list 50/09. számában találhatók, amely 2009.07.31-én jelent meg.
Jövedéki adó tárgyi hatálya: az alkohol és alkoholtartalmú italok, dohánytermékek, ásványi olajok, ásványi olajszármazékok és helyettesítő termékek.
Jövedéki adóalany: a termelő, a jövedéki termék exportőr, illetve olyan személy, akire a Törvény értelmében érvényesíthető az adófizetési kötelezettség (jövedéki engedély birtokosa, jövedéki adó alól felmentett felhasználó).
A jövedéki adófizetési kötelezettség a Montenegróban előállított, vagy Montenegró vámterületére exportált termékek esetében áll fenn.
A jövedéki adó havonta kerül elszámolásra, az adóbevallási formanyomtatványon kerül bejelentésre az adóhatóságnak, legkésőbb 15-ig az előző hónapra vonatkozóan, és a törlesztés is ennek a határidőnek megfelelően történik.
A cigaretta jövedéki adó a jövedéki zárjegyek átvételétől számított 60. napig kerül befizetésre.
3. Általános Forgalmi Adó (Áfa)
Forgalmi adófizetési kötelezettséget („Sluzbeni list RCG” 65/01, 38/02, 72/02, 21/03, 76/06 és „Sluzbeni list Crne Gore” 16/07, megjelent 2007.12.27.) az ÁFÁ-ra vonatkozó törvény szabályozza, amely 2001-ben született, és 2003. április 1-től van alkalmazásban, továbbá a hozzáfűződő előírások. A törvény az EU VI-ik Utasításában megfogalmazott elveken alapul. A termékforgalmazás és szolgáltatásnyújtás a törvény értelmében a fogyasztás helye szerint, a rendeltetési hely elve alapján kerül beszédésre. A termékkivitel (export) Áfa-mentes (nulla százalék), a termékimport pedig adóköteles, és azonos elbírálás alá tartozik, mint a hazai termékek a hazai piacon.
Az adófizetési kötelezettség a számlázási módszer szerint kerül megállapításra, illetve az “adó utáni adó” levonásának módszerével. Az adóalany maga állapítja meg az adófizetési kötelezettségét mégpedig úgy, hogy a termékforgalmazás és szolgáltatásnyújtás címén megállapított kötelező adójának összegét a termékbeszerzésnél, a szolgáltatásnyújtásnál vagy termékimportnál lecsökkenti az Áfa címen befizetett összeggel.
Tárgyi hatálya –Általános Forgalmi adó érvényes az adóalany által ellenérték fejében végzett termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, termékimport esetén.
Az adófizetési kötelezettség érvényes az újonnan épült ingatlanok esetében is. (a telekre nem terjed ki az adó hatálya)
Adókulcs – A törvény két adókulcsot jelöl meg: normál 17%-os és csökkentett 7%-os adókulcsot.
A nulla %-os adókulcs csak bizonyos kereskedelmi ügyleteknél, és a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott gyógyszer illetve egészségügyi eszközök esetében érvényes.
Csökkentett 7%-os adókulcs vonatkozik az alábbiakra:
1) fő élelmiszeri cikkek (tej, kenyér, zsír, olaj és cukor)
2) gyógyszer, állategészségügyi gyógyszerek, kivéve a Köztársasági Egészségügyi Alap által támogatott gyógyszereket
3) ortopédiai és fogtechnikai, az emberi szervezetbe műtét útján beépítendő gyógyászati segédeszközök, kivéve a Köztársasági Egészségügyi Alap által támogatott eszközöket
4) tankönyvek és tanszerek
5) könyvek, monográfia és sorozat jellegű kiadványok
6) szállodai, motelben, apartman hotelben, üdülőtelepen, panzióban, campingben és villában nyújtott szállás és a kapcsolódó szolgáltatások
7) ivóvíz, a palackozott víz kivételével
8) napi sajtó, folyóiratok, a teljes terjedelmében vagy zömében reklámokat tartalmazó kiadványok kivételével
9) nyilvános személy- és poggyászszállítás
10) köztisztasági jellegű szolgáltatások
11) temetkezési szolgáltatások, kapcsolódó termékek
12) oktatási, irodalmi és művészeti tevékenységgel kapcsolatos szerzői jogok és szolgáltatások
13) tudományos, műgyűjteményekkel és antikvitásokkal összefüggő szerzői jogok
14) a mozi-, színház-, hangverseny és hasonló kulturális és sportrendezvényekre szóló jegy árába beszámított szolgáltatások, kivéve, ha előírás szabályozza, hogy Áfa-mentes
15) sportlétesítmények non-profit célú szolgáltatásai
16) állati takarmány, növényvédő szerek, vetőmag, növényi szaporító anyag, tenyészállatok
Adómentesség – A törvény több mentességi kategóriát ismer: közérdekű szolgáltatások (postai szolgáltatások, egészségügyi, szociális védelmi jellegű, bölcsődei és óvodai, sport, vallási és közérdekű szolgáltatások),
Termékbehozatal (a tranzit vámeljárás szerint Montenegróba importált termékek, termékimporttal kapcsolatos szolgáltatások, stb.), ideiglenes termékbehozatal (ideiglenesen behozott termékek, amennyiben a vámszabályok szerint vámmentesek), és különleges mentesség (a vámszervnek bemutatásra kerülő import termékek; a vámszabad-területre vagy vámszabad-raktárba bevitt termékek, és a termékek, melyek esetében megkezdődött a vámnál történő raktározási eljárás, vagy – tárolásuk következtében - a kiviteli vámeljárás).
Adófizetési határidő – egy naptári hónap. Az adókötelezett az adófizetési kötelezettségét a havi Áfa-bevalláson mutatja ki. Az adóbevallás folyó hó 15.-ig történik az előző hónapra, és ebben a határidőben történik a befizetés is. Behozatal esetén az Áfa a vámilletékkel egy időben kerül törlesztésre (az Áfa a vámilletékhez tartozó tétel).
Áfa-többlet visszatérítése – Az adókötelezett részére visszatérítésre kerül a befizetett Áfa-többlet : hazai ügyletek esetében az Áfa-elszámolás benyújtásától számított 60 napon belül, az adókötelezett részére pedig, aki többnyire kivitellel foglalkozik és több mint három egymást követő esetben befizetett Áfa- többlet került kimutatásra, Áfa-elszámolás benyújtásától számított 30 napos határidőn belül.
Különleges adókivetési eljárások – Külön adófizetési eljárás érvényes a kisvállalkozókra, mezőgazdasággal foglalkozókra, utazási irodákra, használt tárgyak forgalmazóira, műtárgykereskedőkre, gyűjtőkre és antikvitások esetében. A kivállalkozók, akiknek az utóbbi 12 hónapban 18.000 euró alatt volt az adó hatálya alá eső forgalma, a törvény értelmében nem kötelesek jelentkezni az Áfa-fizetői nyilvántartásba. Ha maguktól feliratkoznak, kötelesek 3 évig szerepelni a rendszerben. A mezőgazdasági termelők (Áfa hatálya alá nem tartozók) a termékeik eladási ára 5%-ának megfelelő térítésre jogosultak átalány formájában (a mezőgazdasági termékeket beszerző adókötelezett esetében ilyen összeg után adókölcsönt ismernek el.)
4. TÁRSASÁGI ADÓ – JOGI ALANYOK
A társasági adót a Jogi alanyokra vonatkozó társasági adó törvény szabályozza (Sluzbeni list RCG, 65/01, 80/04, Sluzbeni list Crne Gore 40/08, 2008.06.27.), 2001, végén hozták meg és 2002. január 1-től van alkalmazásba, továbbá az ennek alapján meghozott szabályzatoknak megfelelően. A törvény 2004-ben, majd 2008-ban módosult az adókulcs, valamint a kedvezmények.
Társasági adókötelezett – helyi, vagy külföldi székhelyű jogi alany, aki jövedékszerzés céljából tevékenységet folytat. A betéti társaság is adókötelezett. Helyi jogi alany a Montenegróban létesített jogi alanya, vagy az olyan jogi alany, melynek székhelye, igazgatása és ellenőrzése Montenegró területén van. Külföldi jogi alany a külföldön alapított, Montenegróban igazgatási székhellyel, ellenőrzéssel nem rendelkező jogi alany.
Törvény tárgyi hatálya - Helyi székhelyű jogi alany esetében a Montenegróban és külföldön szerzett nyereség, a külföldi alapítású jogi alany esetében pedig a Montenegróban megvalósított nyereség alapján számolják el a társasági adót. Az állandó üzleti egység alapján kivetett adóhoz, a külföldi alapítású jogi alany által szerzett nyereség szolgál alapul. Állandó üzleti egység állandó tevékenységet folytató
Adóalap és adókulcs – A társasági adó esetében az adóalany adóköteles nyeresége az adóalap. A nyereség utáni adókulcs arányos, az adóalap 9%-a. A társasági adó kötelezett köteles kiszámítani és befizetni a levonásokra érvényes adót a következő jövedéki formák után:
1) osztalékok és a hazai és a külföldi székhelyű jogi és természetes és alanyokat megillető részesedés alapján
2) kamatok, szerzői és egyéb jogok alapján fizetett díjak, tőkenyereség,, ingó és ingatlan bérlet, tanácsadói szolgáltatásból származó bevétel, piackutatási és revizori szolgáltatások díja, amelyek külföldi jogi alanynak kerülnek kifizetésre.
A levonások utáni adó 9%, a bruttó bevétel összegét számítva.
A levonásokra érvényes adó kiszámítása és törlesztése a kifizetések pillanatában hatályos előírások szerint történik. A levonásokra érvényes adót a külföldi jogi alany üzleti tevékenységet folytató képviselete is fizeti, és törleszti e tétel 2. pontjának 1. bekezdésében.
Kivételt képez, azaz mentesül az adó alól, amennyiben a külföldi jogi alany kirendeltségének a díjakat bevételeként vezetik.
Adómentesség – Az újonnan alapított jogi alany a hátrányos körzetekben, amely termeléssel foglalkozik, működésének első három évében mentesül az adófizetési kötelezettségtől. Az újonnan alapított gazdasági szervezeti egység, a hátrányos körzetekben, amely termeléssel foglalkozik, működésének első három évében mentesül az adókötelezettség alól, a teljes nyereségben való részesedésével arányban.
A törvény adókedvezményt irányoz elő:
a) új munkavállalók felvétele alapján,
b) újratermelődő forrásokból történő energia előállításra és hatékony energiafelhasználásra szolgáló állandó, alapvető eszközökbe történő beruházás alapján, a beruházás értékének 50%-ig,
c) termeléssel foglalkozó jogi alanyok alapítása nyomán, a hátrányos körzetekben,
d) civilszervezetek programszerű tevékenysége alapján.
Nyereség kettős adóztatásának elkerülése - Hazai adókötelezett, amely Montenegró határain kívül nyereségre tesz szert és ez után külföldön adózik, a külföldön fizetett adó összegének megfelelő adókölcsön kerül jóváhagyásra. Az adókölcsön nem haladhatja meg Montenegróban érvényes adókulcs mértékét.
Nyereségadó kiszámítása és kiegyenlítése – A nyereségadó elszámolásának időszaka az elszámolási év (naptári év, kivéve felszámolás esetén, vagy ha a tevékenység év közben kezdődött meg).
Az adókötelezett ennek megfelelően a nyeresége után havonta adóátalányt fizet, az előző évre bevallott nyereségadónak megfelelő összegben.
Az adókötelezett az átalányt folyó hó végéig törleszti az előző hónapra, az előző évi adó 1/12-ének megfelelő összegben.
Adóbevallás – A nyereségadó alany az illetékes adóhatóságnál adóbevallást tenni a nyereségadó-elszámolás időszakára vonatkozóan. A bevallás benyújtásának határideje a vonatkozó időszak utáni három hónap. Azonos határidőn belül történik az adóbevalláson szereplő összeg kiegyenlítése.
Személyi jövedelemadót a Személyi jövedelemadó törvény szabályozza (Sluzbeni list CG, 65/01 és 37/04, 29/05, 78/06, 04/07) amely 2002. július 1-től van alkalmazásban, továbbá a törvény alapján meghozott szabályzatoknak megfelelően. A törvény módosítása 2004-ben történt, és az adótáblára és a kedvezményekre vonatkoznak, 2005, 2006, és 2007-ben.
Adóalany - Jövedelemadó hatálya alá tartozik minden hazai és a külföldi természetes alany, amely a törvényben meghatározott forrásokból jövedelemre tesz szert. Amennyiben két vagy több természetes alany közösen jövedelemszerzéssel foglalkozik, a jövedelemben történő részesedésével arányosan mindegyik adókötelezett.
Adómentességet élveznek:
- Montenegróban működő külföldi diplomáciai képviseletek tagjai és a velük közös háztartásban élők, ha nem montenegrói állampolgárok,
- Konzuli képviseletek tagjai és a velük közös háztartásban élők, ha nem montenegrói állampolgárok,
- Egyesült Nemzetek Szervezetének technikai támogató programjainak és hivatalainak tisztségviselői és szakértői,
- Különböző országok tiszteletbeli konzuljai - kizárólag a megbízó államtól származó bevételek esetében,
- Nemzetközi szervezetek tisztségviselői, szakértői és adminisztratív személyzete, ha nem montenegrói állampolgárok, és Montenegróban nem rendelkeznek állandó bejelentett lakcímmel.
Az adó alapja – A jövedelemadó alapja az adóköteles jövedelem. Az adóköteles jövedelem a jövedelem és a jövedelemszerzés és megőrzés során keletkezett különböző kiadások (költségek) különbözete.
Adókulcs – Az évi jövedelemadó értéke a jövedelem 9%-a
Jövedelemforrások – Személyi jövedelem, önálló tevékenység, tulajdon és tulajdonból származó jogok, tőke és tőkenyereség alapján szerzett jövedelem tartozik a jövedelemadó hatálya alá.
A kötelező egészségbiztosítási járulékot az alábbi törvények szabályozzák: Nyugdíj és Rokkantsági Biztosítási Törvény (Sl. List RCG 54/03, 39/04 és 79/04, 81/04, 29/05, 14/07, és „Sl. List Crne Gore” 12/07, megjelent 2007.12.04.), Egészségbiztosítási Törvény (Sl. RCG 39/04, 23/05 megjelent 2005.04.12, 29/05 megjelent 2005.05.09., és ’Sl. List Crne Gore” 12/07, megjelent 2007.12.14. 13/07 megjelent 2007.12.18.) alkalmazásban van 2004.10.06.től, továbbá a Társadalombiztosítási Járulékok Törvénye (Sl. List RCG 23/93, 45/98, 65/01, 54/03, 39/04, 29/04, 29/05 és „Sl.list Crne Gore” 13/07, 2007.12.18.) a munkanélküliségi biztosításra vonatkozó részében, melynek alapmegoldásai 1993-tól vannak alkalmazásban.
A jelzett törvények szabályozzák mindazokat a kérdéseket, amelyek a kötelező társadalombiztosítási formák fizetésére vonatkoznak (biztosított, kötelezett, alap, százalék, fizetési mód, stb.) A kötelező társadalombiztosítási járulékok esetében alapszabály, hogy ezek a munkavállalót (biztosított) és a munkaadót terhelik.
A járulék kiszámításánál a bruttó személyi jövedelem szolgál alapul, amely a nettó bérből (bér), az adóból és a járulékokból áll, amelyek a munkavállalót terhelik.
A munkavállalói jövedelem utáni járulékok (bér, stb.):
Járulék formák
A kötelezett terhére
Összesen
Biztosított
Munkaadó
Nyugdíj- és rokkantsági
biztosítás
12%
8,5%
20,5%
Egészségbiztosítás
5%
5,5%
10,5%
Munkanélküliségi biztosítás
0,5%
1,0%
17,5%
14,5%
32%
Járulékfizetési korlátozás – A Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Törvény szabályozza a nyugdíj- és rokkantsági biztosítási járulékfizetés alapjának felső határát, amely 2009-re 29370.80 euró (A nyugdíj- és rokkantsági biztosítási járulékfizetés alapjának évi felső határa 2009-ben, Sl. List CG 009/09-46).