Az elmúlt években létrejöttek a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez szükséges korszerű jogi keretek. Érvényben lévő főbb megállapodásaink köre a következő:
Marokkóval kölcsönösen jó államközi kapcsolatokat ápolunk. 1998-tól kölcsönös miniszterelnöki, parlamenti elnöki és miniszteri látogatásokra került sor. Létrejöttek az együttműködés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen jogi keretek, a gazdasági együttműködés azonban továbbra is messze elmarad a politikai kapcsolatok szintjétől. A magyar-marokkói kapcsolatok évtizedek óta folytonosságot, kiegyensúlyozottságot és fejlődést mutatnak: a rendszerváltozást követően, 2000. júniusban Orbán Viktor miniszterelnök látogatása adott új lendületet a politikai kapcsolatoknak, amelyet a magyar és marokkói kormányzati és parlamenti vezetők hivatalos útjai követtek.
Marokkót az arab világban ez év elején elindult viharos politikai és társadalmi átalakulások közepette is kiszámítható és megkülönböztetett politikai partnernek tekintjük. Ennek elsősorban oka belpolitikai stabilitása, demokratikus elkötelezettsége, kiszámíthatósága. Fontos szempont Marokkó megerősített státusza az EU mellett, az immár az európai integráció részét képező közép-európai országok felértékelődése a marokkói külpolitikai és gazdasági diverzifikációs törekvésekben, hasonlóan az arab világ fontossabbá válásához a magyar külgazdasági érdekérvényesítésben. A marokkói fél értékeli a következetes magyar álláspontot a nyugat-szaharai kérdés, a marokkói autonómia javaslat tekintetében.
Marokkói partnereink részéről határozott szándék tapasztalható a kapcsolatok erősítésére és további területek bevonására. Magyarországot Marokkóban - a kapcsolatok elért szintjére tekintettel - biztos és tartós partnernek tekintik. Az elmúlt évek államtitkári konzultációin rendre megfogalmazták: a politikai kérdéseket illetően törekvéseink megegyeznek, és minden területen szeretnék bővíteni kapcsolataikat Magyarországgal. Az euro-mediterrán együttműködés keretei megítélésük szerint ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy valódi partneri viszony alakuljon ki a két ország között, így e téren is fel kell tárni a kiaknázatlan lehetőségeket. Az arab világ forradalmai után a Szomszédságpolitika alakításakor, különösen a Keleti Partnerség tekintetében, a magyar diplomáciának is számolnia kell a déli dimenzió felértékelődésével. Együttműködésünk fontos területét jelentik a parlamenti kapcsolatok. Az Országgyűlésben Magyar-Maghreb-Masrek IPU Baráti Tagozat működik, melynek elnöke Dr. Daher Pierre. 2008-ban marokkói oldalon is megalakították a Nemzetgyűlés Marokkói-Magyar Baráti Társaságát. A kiváló parlamenti kapcsolatok megerősítéseként, A. Radi, a marokkói Képviselőház elnöke hivatalos látogatásra hívta meg Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét. A meghívás M. Mansouri elnök 2009. márciusi magyarországi hivatalos látogatása viszonzásának tekinthető.
Kövér László házelnök 2012. március 20-25. között tett hivatalos látogatást Marokkóban, amely során megbeszélést folytatott Abdelwahad Radi IPU-elnökkel (UFSP), Karim Ghellab képviselőházi elnökkel (Istiqlal), Mohamed Cheikh Biadillah felsőházi elnökkel (PAM), Nizar Baraka gazdasági és pénzügyminiszterrel (Istiqlal), Saadeddine El Othmani külügyminiszterrel (PJD), valamint Abdelilah Benkirane kormányfővel (PJD). A baráti, szívélyes légkörben megtartott tárgyalásokon mindkét fél megerősítette, hogy szándékában áll a kétoldalú kapcsolatoknak új lendületet adni. Magyar és marokkói részről egyaránt megfogalmazódott az együttműködés nemzetközi szervezetekre történő kiterjesztésének szándéka is.
A magyar-marokkói viszony alakulását az elmúlt években a politikai, diplomáciai párbeszéd csatornáinak kiaknázása, szerződéses kapcsolataink gyakorlati kamatoztatása, a nem-kormányzati kapcsolatépítési lehetőségek kiszélesítése fémjelezte.
A marokkói relációban igazolódott a jó viszony kormányzatokon átívelő minősége a magas szintű parlamenti, miniszteri, államtitkári látogatásoknak köszönhetően, illetve a külügyminisztériumok közötti konzultációk folytatása (ezen belül a miniszteri, államtitkári, sőt főosztályi kapcsolati rendszer), a tárcaközi kapcsolatok bővítése, a parlamenti kapcsolatok megőrzése formájában. Az évenkénti konzultációs mechanizmus a bilaterális, európai integrációs, regionális és globális kérdésekről olyan hozzáadott értéket képvisel, ami diplomáciánk számára az arab világ irányában is jól hasznosítható. A jó politikai kapcsolatok megalapozták új súlypontok megtalálását más területeken, mint a gazdaság, kereskedelem, kutatás-fejlesztés, turizmus, a civil kapcsolatok és a kultúra. 2011-re Marokkó lett a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerünk az afrikai kontinensen. A gazdasági kapcsolatok erőteljes, minőségi fejlődése következett be, amelynek fordulópontja a 2009. év volt, amikor A. Mazouz külkereskedelmi miniszter Budapesten aláírta a GEM-et. Elindult a szaktárcák közötti kapcsolat, a tárcavezetők látogatásai, majd a kereskedelmi és ipari, mezőgazdasági kamarák, illetve szereplők közötti kapcsolatfelvétel. Kapcsolataink újabb csúcspontjának tekinthető a Gazdasági Vegyes Bizottság 2010. decemberi rabati megtartása, az Üzleti Tanács casablancai helyszínnel történt létrehozása. Előre léptünk a magyar gazdaság megismertetése terén a marokkói szakmai vásárok keretében.
A turizmus a kétoldalú gazdasági kapcsolatok ígéretes területe marad, de a gazdasági válság hatására a magyar kiutazó forgalom csökkenése következett be.
Kapcsolataink sikeres területe a kultúra, megítélésünk szerint ez nagyban hozzájárul hazánk ismertségéhez, a művészeti intézményi és személyi kapcsolatokhoz, kiegészítették és hitelesítették politikai törekvéseinket.
Tudományos és technológiai kapcsolatok terén kiemelésre kívánkozó fejlemény a II. Hasszán Tudományos és Műszaki Akadémia és az MTA vezetőinek többszöri találkozója, a tudományos együttműködési megállapodás. Az NKTH és a marokkói partner intézmény között, a hazai projektfinanszírozási nehézségek ellenére fennmaradt a hivatalos, intézményi kapcsolat.
Elindultak a közvetlen egyetemi kapcsolatok is, megállapodást kötött a Pannon Egyetem és a rabati V. Mohamed Egyetem. Sajnos ez még nem vezetett a marokkói diákok nagyobb számú hazai oktatási intézményben való tanulásához, bár ez első érdeklődők és fizetős tanulók már megjelentek.
Az eltelt négy év alatt nem sikerült tető alá hozni a soros kulturális és oktatási munkatervet, bár egyeztetésében a nagykövetség aktívan részt vett. Marokkói részről megfogalmazódott az a vélemény, hogy a kérdést új alapokra kell helyezni. Az elmúlt években létrejöttek a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez szükséges korszerű jogi keretek. Érvényben lévő főbb megállapodásaink köre a következő:
A kapcsolatok rövid története
A diplomáciai kapcsolatok felvételére 1959-ben került sor. A magyar nagykövetség az ország fővárosában, Rabatban működik. Marokkó 1988-ban nyitott nagykövetséget Budapesten. 1957-ben Casablancában kereskedelmi kirendeltséget létesítettünk, amely 1991-től főkonzulátusi rangban tevékenykedett tovább. A magyar külkereskedelmi intézményrendszer átszervezése során a kirendeltség 1997-ben megszűnt.A Marokkói Királyság területén három tiszteletbeli konzulunk segíti a nagykövetség munkáját: Mohamed Tazi tiszteletbeli főkonzul Casablancában, Abdelhamid Guessous tiszteletbeli konzul Tangerban, illetve Brahim Ouakhir tiszteletbeli főkonzul Agadirban.
Az államközi kapcsolatok az 1980-as évek végéig a két ország politikai berendezkedésének eltérő volta, és a más-más szövetségi rendszerhez való tartozása miatt alacsony szinten mozogtak. A magyarországi rendszerváltást követően azonban megkezdődött a kétoldalú kapcsolatrendszer erősödése.
Magyar részről:
Kovács László külügyminiszter 1995 májusában látogatott Rabatba, tárgyalt Filáli miniszterelnökkel és fogadta őt II. Hasszán király is.
Pintér Sándor belügyminiszter 1999 májusában tett hivatalos látogatást Marokkóban, és a szervezett bűnözés elleni együttműködésről szóló megállapodást írt alá. .
Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos marokkói látogatására 2000. június 6-8. között került sor. Orbán Viktort fogadta VI. Mohamed király, és megbeszéléseket folytatott Juszufi miniszterelnökkel, a Képviselőház és a Felsőház elnökeivel. A hivatalos küldöttség tagjai külön tárgyalások keretében találkoztak marokkói partnereikkel.
Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés akkori alelnöke 2001 októberében nemzetközi konferencián vett részt Marrakesh-ben, majd azt követő rövid rabati kitérője során találkozott Brahim Rasidivel, a marokkói parlament alsóházának alelnökével, továbbá parlamenti bizottsági elnökökkel.
dr. Harrach Péter szociális- és családügyi miniszter Abbas El Fassi marokkói szociális és munkaügyi miniszter meghívására 2001 novemberében hivatalos delegációt vezetett Marokkóba. A miniszterek és szakértőik tárgyalásait követően minisztériumok közötti együttműködési egyezmény aláírására került sor.
Várkonyi László külügyi helyettes-államtitkár 2005. decemberében a külügyminisztériumok közötti konzultációk keretében hivatalos látogatást tett Marokkóban. A megbeszélések célja a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatoknak és a továbblépés lehetőségeinek áttekintése, valamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések megvitatása volt. Később, 2006. júliusában részt vett az Európa-Afrika migrációs és fejlesztési miniszteri konferencia első ülésén, illetve 2008 decemberében Tangerben a MEDays konferencián, amely a mediterrán térség gazdasági együttműködési kérdéseivel foglalkozott.
Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke 2007 év végén a marokkói Számvevőszék elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Rabatban.
Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, többpárti delegáció élén 2008 márciusában tett hivatalos látogatást Marokkóban, és folytatott megbeszéléseket M. Mansourival, a Marokkói Parlament Képviselőházának elnökével, és marokkói politikusokkal.
Göncz Kinga külügyminiszter 2009. januárban tett látogatást Fassi Fihri külügyminiszter meghívására Rabatban, ahol fogadta őt Abbas El Fassi miniszterelnök, és találkozott Shami kereskedelmi és ipari, technológiai miniszterrel valamint ismert nőpolitikusokkal. Ez alkalommal aláírták a két ország nemzeti kutatási intézetei közötti együttműködési megállapodást valamint parafálták a Gazdasági Együttműködési Megállapodást.
Csopaki Gyula, az NKTH elnöke 2009. januárban, a külügyminiszteri látogatással egy időben, hivatalos látogatáson vett részt a marokkói partnerintézmény meghívására. Megállapodtak egy kétoldalú kutatási program kidolgozásában és megvalósításában.
Németh Tamás, az MTA főtitkára 2009. februárban Rabatba látogatott a II. Hasszán Marokkói Tudományos és Műszaki Akadémia állandó titkára, Omar Fassi Fihri meghívására. Részt vett és felszólalt a marokkói akadémia éves közgyűlésén.
Marokkói részről:
Abder-Rahmán Júszfi, a Marokkói Királyság miniszterelnöke 1998 októberében - Orbán Viktor miniszterelnök meghívására - hivatalos látogatást tett Magyarországon, akit Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadott.
Abdelwahed Radi, a marokkói képviselőház elnöke, 1999 februárjában kereste fel hazánkat, tárgyalt Áder Jánossal a parlament elnökével, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és Martonyi János külügyminiszterrel.
Omar Fassi Fihri, az Oktatási és Tudományos Minisztérium államtitkára járt 2000 novemberében Magyarországon, Szabó Gábornak, az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkárának meghívására.
Abbes El Fassi foglalkoztatási, szociális és családügyi miniszter. 2001 márciusában Harrach Péter meghívására látogatott Magyarországra.
2001 októberében Ismail Alaoui marokkói földművelési és vidékfejlesztési miniszter hivatalos delegáció élén, üzletemberek kíséretében látogatott Magyarországra.
Omar Hilale, a marokkói külügyminisztérium főtitkára 2007 decemberében Magyarországon folytatott politikai konzultációkat vendéglátója, Várkonyi László szakállamtitkárral.
Latifa Akharbach a marokkói Külügyminisztérium államtitkára 2008 májusában folytatott hivatalos tárgyalásokat Várkonyi László szakállamtitkárral és találkozott Fekszi Márta államtitkárral.
Musztafa Mansouri, a Marokkói Parlament Képviselőháza elnöke 2009 márciusában egy hetes hivatalos látogatást tett hazánkban, amelynek keretében tárgyalt Szili Katalin házelnökkel, találkozott Göncz Kinga külügyminiszterrel, felkereste a Magyar Tudományos Akadémiát és vidéki látogatás keretében megtekintette a Herendi Manufaktúrát és a Keszthelyi Helikon Múzeumot.
Abdellatif Mazouz, külkereskedelmi miniszter 2009 május 11-13. között magyarországi látogatása alkalmából tárgyalt Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel, találkozott Gráf József mezőgazdasági miniszterrel, aláírta a két ország közötti új, EU-konform gazdasági megállapodást és az ITDH rendezésében üzleti fórumon vett részt.
A marokkói uralkodónak és a külügyminiszternek érvényes meghívása van Magyarországra.