Az Európai Unió aktuális kérdéseiről egyeztetett és az elnökségi felkészülésben szerzett magyar tapasztalatokat osztotta meg lett partnereivel Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára, európai igazgató 2012. február 1-2-án Rigában.

A helyettes államtitkár megbeszélést folytatott Zanda Kalniņa-Lukaševicával, a lett parlament (Saeima) európai ügyi bizottságának elnökével és Artis Bērtulisszal, a lett külügyi tárca európai igazgatójával, továbbá kerekasztal-beszélgetésen vett részt a lett külügyminisztérium EU-elnökségben érintett munkatársaival.

„A konzultációk fő célja az volt, hogy a magyar fél átadja elnökségi tapasztalatait Lettországnak, amely három év múlva, az olasz–lett–luxemburgi trió tagjaként 2015 első félévében látja el az EU Tanácsának soros elnöki teendőit” – mondta Ódor Bálint a látogatás befejeztével.

A felek áttekintették az elnökségi felkészülés legfontosabb kérdéseit, az uniós intézményekkel és a tagállamokkal való együttműködés mechanizmusától, a nemzeti parlamentek szerepétől kezdve az elnökségi prioritások és program kidolgozásán át a költségvetési, logisztikai és kommunikációs feladatokig. Ódor fölajánlotta lett vendéglátóinak, hogy Magyarország rendszeres egyeztetések keretében a továbbiakban is aktívan segít Lettországnak az elnökségre való felkészülésben.

A lett–magyar tárgyalásokon aktuális európai uniós témákat is megvitattak. Kiemelt figyelmet szenteltek a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel összefüggő kérdéseknek. A felek nyugtázták, hogy Lettország és Magyarország egyaránt az erős kohéziós politikában, a fejlesztési források megőrzésében érdekelt. Megállapították, hogy mindkét országot hátrányos helyzetbe hozza az Európai Bizottságnak az a javaslata, amely szerint minden jogosult tagállamra egyformán érvényes felső korlátot szabnának a kohéziós támogatásoknak (capping). „A rigai megbeszélésein egyetértés alakult ki abban is, hogy a probléma orvoslása érdekében Magyarországnak és Lettországnak közösen kell fellépnie a tárgyalások során” – hangsúlyozta a magyar helyettes államtitkár.

A felek egyebek mellett a bővítési politikáról, a Nyugat-Balkán helyzetéről is véleményt cseréltek. Nézetazonosság mutatkozott abban, hogy Horvátország csatlakozása után is fenn kell tartani a bővítési folyamat dinamikáját.

Intézményi kérdésekről szólva Ódor Bálint emlékeztetett arra, hogy Magyarország szorgalmazza a mielőbbi visszatérést az úgynevezett közösségi módszerhez. Lett és magyar részről egyformán fontosnak tartják, hogy folyamatos legyen az egyeztetés a közepes és kis tagállamok között.

Az Európai Tanács január 30-i informális ülésén jóváhagyott új kormányközi szerződéssel kapcsolatban a lett és a magyar fél kölcsönösen tájékoztatta egymást arról, hogy a két ország kormánya milyen módon, mely menetrend szerint kíván konzultálni a hazai parlamenttel a Gazdasági és Monetáris Unió stabilitásáról, koordinációjáról és kormányzásáról szóló szerződés aláírásáról.

A képen: Zanda Kalniņa-Lukaševica bizottsági elnök