Alapszerződés (1992)
Egyezmények:
a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról (1992)a vízummentességről (1992)a légi közlekedésről (1993)a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról (1993)a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről (1997)a kulturális, tudományos és oktatási együttműködésről (1997)a szabad kereskedelemről (1999)a beruházások elősegítéséről és védelméről (1999) a kétoldalú katonai együttműködésről (1999)a visszafogadásról (2001) a kettős adóztatás elkerüléséről (2004)a vízumkiadás terén történő együttműködésről (2007)a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről (2012)
A magyar-lett államközi kapcsolatok 1921-július 20-ig nyúlnak vissza, amikor Magyarország elismerte a függetlenné vált Lett Köztársaságot. Hazánk még ugyanabban az évben tiszteletbeli konzult nevezett ki Rigában. (A lett konzulátus ekkor a berlini magyar főkonzulátushoz tartozott.) A konzulátust két évvel később az 1923-ban megnyitott tallinni magyar követségnek rendelték alá. (A követség 1928-ban Helsinkibe tette át a székhelyét.) A tiszteletbeli konzuli intézmény 1940-ig működött Lettországban. Lettországgal függetlenségének visszanyerését követően 1991. szeptember 2-án állítottuk helyre a diplomáciai kapcsolatokat. Magyarország rigai tiszteletbeli konzuli hivatalának megnyitására 1998 márciusában került sor. Ekkor még Magyarország Tallinnból, Lettország Bécsből akkreditálta nagykövetét. A Magyar Nagykövetség Rigában 2007 novemberében, a Lett Nagykövetség Budapesten 2008 júniusában nyílt meg.
Lettország történelme
A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kard Testvériség befolyása alatt állt a 13. századtól, majd sokáig svéd fennhatóság alatt volt. A területnek nevet adó finnugor lív nép leszármazottai mai is élnek Lettországban. Viharos évszázadok után a 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az I. világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ezt egyébként Magyarország 1921-ben ismerte el. A gyors fejlődésnek indult ország önálló élete nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozónak tekintett balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen irányú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst is felhasznált a kormány megdöntésére, ennek során K. Ulmanis miniszterelnök, a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállták meg és a Szovjetunió hivatalosan augusztus 5-én annektálta. Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a II. világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség újbóli kikiáltásához vezettek. Az ország fejlődése gyors, de nem mentes nehézségektől. Lettország 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést a lett-orosz határról, ezzel véget ért az 1991 óta tartó, e téren rendezetlen állapot a két ország között.
Köztársasági elnökök
A két ország államfőinek első találkozójára 1994 decemberében került sor, amikor Guntis Ulmanis köztársasági elnök részt vett a budapesti EBEÉ-csúcsértekezleten.
Göncz Árpád személyében 1997 márciusában látogatott első ízben magyar köztársasági elnök Lettországba. 2000-ben az ENSZ Jubileumi Közgyűlésén került sor Mádl Ferenc és Vaira Vīķe-Freiberga között államfői kétoldalú megbeszélésre.
2001. október 16-18. között Vaira Vīķe-Freiberga hivatalos látogatást tett Magyarországon, majd 2003. november 9-10. között magánlátogatás keretében részt vett és beszédet mondott a budapesti World Science Forum rendezvényén.
2005. november 28-án – a barcelonai EUROMED konferencia margóján – kétoldalú megbeszélést folytatott Vaira Vīķe-Freiberga és Sólyom László.
Sólyom László 2006-ban Rigába látogatott 2007 áprilisában pedig részt vett az Arraiolos – csoport rigai találkozóján.
Valdis Zatlers köztársasági elnök két napos munkalátogatást tett Magyarországon 2011. április 8-9 között. A látogatás keretében a lett elnök részt vett az Arraiolos-csoport budapesti találkozóján.
Schmitt Pál és Valdis Zatlers külön kétoldalú megbeszélést is folytatott a magyar-lett kapcsolatokról és a gazdasági együttműködésről.
Schmitt Pál 2012. február 10-én Helsinkiben, az Arraiolos-csoport találkozójának keretében folytatott külön megbeszélést Andris Berzins köztársasági elnökkel, ahol a magyar államfő tájékoztatta lett partnerét a Magyarország előtt álló gazdasági kihívásokról, az alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel összefüggő európai vitáról.
2012. szeptember 25-én New Yorkban az ENSZ közgyűlése alakalmából Áder János és Andris Berzins külön találkozót tartottak. A megbeszélésen a két államfő az Európai Unió, az euróövezet és a két ország egyéb aktuális kérdéseit tekintette át és kölcsönösen nagyra értékeltek az említett témákban folyó kétoldalú együttműködést.
Miniszterelnökök
1999-ben hazánkban üdvözölhettük Vilis Krištopans miniszterelnököt.
2006-ban a Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök részt vett a NATO rigai csúcsértekezletén. Gyurcsány Ferenc 2007 novemberében ünnepélyesen nyitotta meg a rigai magyar nagykövetséget.
Valdis Dombrovskis lett kormányfő részt vett 2009. június 26-27-én, Budapesten, a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseken, és konzultációt folytatott Bajnai Gordon miniszterelnökkel. Orbán Viktor miniszterelnök 2010. december 10-én, Rigában, a magyar uniós elnökség napirendjén szereplő fontosabb kérdésekről folytatott megbeszélést Valdis Dombrovskis lett és Andrus Ansip észt miniszterelnökkel.
Parlamenti kapcsolatok
A törvényhozó testületek közötti együttműködés keretében Salamon László, az Országgyűlés alelnöke 1995-ben látogatott Rigába.
Lett részről 1999 májusában Jānis Straume, a Saeima elnöke járt Magyarországon.
Szili Katalin házelnök 2003. júniusban tett látogatást Lettországba.
2004 februárjában, majd 2005 májusában Budapesten járt Ingrīda Ūdre, a csatlakozó országok, illetve az EU-tagállamok parlamenti elnökeinek konferenciáján. 2009. május 4-6 között, Gundars Daudze, a Saeima elnöke látogatott Magyarországraés megbeszélést folytatott Szili Katalin házelnökkel és Balázs Péter külügyminiszterrel, továbbá fogadta őt Sólyom László köztársasági elnök is.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának delegációja 2012. május 15-17. között tett hivatalos látogatást Lettországban, amelynek során a magyar képviselők megbeszélést folytattak a Saeima Külügyi Bizottságának tagjaival, a lett Külügyminisztérium parlamenti titkárával, valamint a Lett Intézet vezetőjével.
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke október 25-26-án, a Saeima elnöke, Solvita Aboltina meghívására tett látogatást Lettországban. A látogatás során Kövér László megbeszélést folytatott a Saeima elnök asszonyával, Valdis Dombrovskis miniszterelnökkel, továbbá Inese Libina-Egnere elnökhelyettes asszonnyal és a Saeima Lett-Magyar Baráti Tagozatának képviselőivel.
Külügyminiszterek
Magyar külügyminiszter négyszer, 1992 augusztusában (Jeszenszky Géza), 1995 októberében (Kovács László, az EBESZ soros elnökeként), 2001 májusában (Martonyi János) és 2010 januárjában (Dr. Balázs Péter) tett látogatást Rigában.
A lett diplomácia vezetője hivatalos látogatáson 1994 márciusában (Georgs Andrejevs) járt hazánkban.
Māris Riekstiņš lett külügyminiszter 2008 júniusában látogatott Magyarországra nagykövetségük megnyitása alkalmából.