A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői

A lett gazdaság helyzete
 
A gazdaság, amely az 2007-ig kétszámjegyű növekedési rátát produkált, a 2009-ben jelentősen, 18,9%-kal zsugorodott.
A válság miatt a háztartások kilátásait egyre inkább érintik a magas árak és – elsősorban az építőiparban és az ingatlanpiaci szektorban – növekvő munkanélküliség. Vészesen nőtt a költségvetés hiánya, a Kormány végül a közszféra 40%-os költségvetés-csökkentését fogadta el, de még így is 6,8%-os volt a deficit 2009-ben. 2009 év végére 19,7%-os volt a munkanélküliség, foglalkoztattok 68%-ának a fizetése csökkent, 3%-uknak a fizetése nem változott, 29%-uknak növekedett.

Lettország 2008 végén 7,5 Mrd EUR áthidaló kölcsönt kapott az IMF-től és az EU–tól.  Részben a kölcsönnek, de alapvetően a lett kormány szigorú gazdaságpolitikájának köszönhetően az ország gazdasága ismét erősödik. Az euró bevezetését 2014-re tervezik.

A Magyarország, mint üzleti partner megítélése kiváló, azonban nincs kiemelt szerepe Lettország külgazdaságában. Magyarország áruexportja 2008-ig folyamatosan nőtt, 2009-ben azonban jelentősen, több mint 30%-kal visszaesett. 2010-ben a kétoldalú forgalom újból megélénkült, és csak minimálisan maradt el a 2008-as csúcsértéktől. 2010-ben a lett exportpiaci rangsorban Magyarország a 28. volt (0,39% részesedés). A lett importot illetően Magyarország tavaly a partnersorrendben a 18. Volt (1,36% részesedés).

A szolgáltatások kereskedelme a lett exportnak tavaly közel egyharmadát (31,4%) tette ki. A magyar exporton belül a lett piac továbbra is csekély részarányt (6,8%) képviselt és növekedési dinamikája (40,7%) is jelentősen elmaradt a lettétől (96,4%). A teljes külkereskedelmi forgalmunkon belüli növekvő részarány azonban jelzi a szolgáltatás-kereskedelem egyre növekvő jelentőségét.