A kirgiz-magyar kétoldalú kapcsolatoknak sajátos történelmi hagyományai vannak: a kirgizekre vonatkozó történelmi, néprajzi és nyelvészeti ismereteink a magyarság korai történetének hátterére vonatkozó ismereteinket is nagymértékben gazdagítják. A kirgizekről az egyik első részletes leírást a magyar Almásy György (1864-1933) tette közzé, aki 1900-ban és 1906-ban tanulmányutat szervezett az Isszik-kul tóhoz és a Narin folyó völgyébe. Tárgyi gyűjtése a Néprajzi Múzeumban található. Az 1930-as években több magyar emigráns is Biskekbe került. 1936-38 között Uitz Béla (1887-1972) festőművész és Mészáros László (1905-1945) szobrászművész együtt dolgoztak a biskeki Köztársasági Palota belső terének megalkotásában. Nagy szerepük volt a modern kirgiz képzőművészet megteremtésében. Mészáros László leánya, Mészáros Márta filmrendező Kirgizisztánban forgatta ott töltött gyermekkorát is bemutató önéletrajzi filmjét ("Kisvilma – az utolsó napló"), amelyet 2000 februárjában a Magyar Filmszemlén mutattak be. A filmet két alkalommal is láthatta a kirgiz közönség – legutóbb 2005 májusában, az Európai Bizottság Biskekbe is akkreditált Képviseletének szervezésében megrendezett Európai Filmnapok keretében.Jeles hazánkfiainak munkásságát emléktábla örökíti meg a Biskeki Állami Egyetem falán. Mészáros László nevét utca viseli a kirgiz fővárosban. 2005. szeptember 17-én irodalmi est keretében emlékeztek meg Biskekben születésének 100. évfordulójáról, ezen megjelent Mészáros Márta is. A rendezvényen felolvasták Bozóki András kulturális miniszter üdvözlő levelét. 2005-ben egy kirgizisztáni irodalmi alapítvány másodszor is kiadta kirgiz nyelven Petőfi Sándor összegyűjtött verseit. Magyar orientalisták tervei között szerepel a kirgiz nép hősi eposza, a Manasz egy bővebb változatának lefordítása – a korábbiaktól eltérően az eredeti, kirgiz nyelvről.2005 tavaszán Budapesten filmnapokkal emlékeztek meg a nagy kirgiz író, Csingiz Ajtmatov születésének 75. évfordulójáról. A filmnapok keretében az író műveiből készített alkotásokat láthatta a közönség. Az írót hivatalában személyesen tüntette ki a Pro Cultura Hungarica emlékplakettel Bozóki András kulturális miniszter.Az augusztus 20-i budavári kirakodóvásárok immár visszatérő résztvevői közé tartoznak közép-ázsiai – közöttük a kirgiz – népművészek.