A kapcsolatok fontosabb kulturális jellemzői

Kulturális és oktatási kapcsolatok

A Hankuk Egyetemen, Jonginban 1998 óta magyar tanszék működik, ahol korábban kettő, jelenleg egy magyar lektor segíti az oktatást. 2005 tavaszán az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szöuli Tanárképző Egyetem együttműködési megállapodás írt alá. 2007 szeptemberétől Gocshangban a Debreceni Egyetem támogatásával Orvosi Kampus működik.

A nagykövetség az utóbbi 4 évben minden alkalommal részt vett az évente megrendezésre kerülő Study and Research in Europe oktatási kiállításon, mely az európai felsőoktatási intézmények továbbtanulási és ösztöndíj lehetőségeit népszerűsíti.

Évente egy-két alkalommal sor kerül magyar szimfonikus zenekarok vendégszereplésére. 2000-ben a Győri, 2001-ben a Pécsi, 2002-ben pedig a Debreceni Filharmonikus Zenekar turnézott Koreában. Az impresszáriós alapon történő vendégszereplés bővítését akadályozza, hogy a potenciális szponzori kör meglehetősen szűk és mindenekelőtt a koreai művészek külföldön történő fellépését támogatja. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években is több alkalommal lépett fel koreai folklór-együttes Budapesten, valamint a szöuli Universal Ballet közel száztagú tánccsoportja két alkalommal (1999, 2000) is vendégszerepelt Magyarországon.
A 2005-ös évben Koreában rendezett magyar vonatkozású kulturális események között érdemes megemlíteni a Budapesti Fesztiválzenekar fellépését, a Budapesti Operettszínház előadását, a Seoul Arts Centerben megrendezésre került Moholy-Nagy László kiállítást, valamint a fiatal hazai iparművészek munkáinak bemutatását a Design Korea 2005 című kiállításon. 2007-ben, majd 2010-ben is nagysikerű koncertet adott Szöulban a Budapest Fesztiválzenekar Fischer Iván vezényletével.
A 2010-es, valamint a 2011-es évben is számos híres művész koncertezett Koreában, többek között Jandó Jenő, Schiff András, Falvay Sándor és Hauser Adrienn zongoraművészek, valamint Lendvay József hegedűművész.

2010 őszén a Szöuli Nemzetközi Színházfesztivál kiemelt vendégeként a Vígszínház Eszenyi Enikő által rendezett Othello című darabja aratott nagy sikert, valamint a Kolozsvári Magyar Színház által előadott, Tompa Gábor rendezte III. Richárd c. darab is bemutatásra került.
2011-ben mutatták be Mundroczó Kornél Frankenstein Project-jét, a 13. International Women’s Film Festival-on Szederkényi Bella Orsolya című rajzfilmjét.
Simonyi Balázs Finale c. kisfilmje közönségdíjat nyert az Asiana Nemzetközi Filmfesztiválon.

A jövőre nézve is biztatónak tekinthető, hogy Dél-Koreában - ahol nagy népszerűségnek örvend a klasszikus zene - jól ismerik és nagyra becsülik a világhírű magyar zeneszerzőket, zenepedagógusokat és előadó művészeket. Szöulban Kodály és Liszt társaság működik, utóbbi évente több alkalommal rendez Liszt-műveket bemutató hangversenyt.
2011-ben Szöulban, a Liszt évforduló alkalmából rendezett Krisztus Oratórium előadás az egyetlen Európán kívüli koncert volt.
A koreai Kodály Társaság a koncertek mellett számos szimpóziumot és előadássorozatot tart.

Kulturális kapcsolataink szempontjából jelentős fejlemény volt, hogy kulturális miniszterünk 2004-ben először adományozott Pro Cultura Hungarica kitüntetést koreai személyeknek. Eddig öten részesültek ebben az elismerésben: Hwang Yun-ha zongoraművész, a Koreai Liszt Társaság elnöke, Park Soo-young, a Hankuk Idegennyelvi Egyetem professzora, a magyar tanszék megalapítója, Park Jae-Sang a Koreai Kodály Társaság elnöke, Cho Hong-Ky, a Társaság ügyvezetője, valamint Eom Chong-seok nagykövet úr, aki az ELTE koreanisztikai tanszékének megnyitása során szerzett kiemelkedő érdemeket.
 

Tudományos és technológiai kapcsolatok

A politikai konzultációk és a gazdasági kapcsolatok bővülése mellett a műszaki-tudományos együttműködés területén is folyamatos az együttműködés. A két ország kormánya 1989-ben, röviddel a diplomáciai kapcsolatok felvételét követően Tudományos és Technológiai Együttműködési Egyezményt kötött. TéT Kormányközi Vegyesbizottság jött létre, melynek üléseit kétévente tartják. A konkrét, közös kutatási projektek támogatása kétéves munkatervek keretében zajlik.

A két kormány 1992 márciusában Magyar-Koreai Műszaki Együttműködési Központot (HKTCC) hozott létre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területén. Ennek támogatására 1993-ban közös, Magyar-Koreai Műszaki Együttműködési Központ Alapítvány (http://www.hktcc.bme.hu/) kezdte meg működését. A kuratóriumban az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a BME, illetve a koreai Tudományos és Technológiaügyi Minisztérium (MOST), a Koreai Anyagi Tudományok Intézete (KIMS), és a Koreai Nemzetközi Tudományos és Technológiai Együttműködési Alapítvány (KICOS) képviselője vesz részt.

A Magyar-Dél-Koreai Műszaki Együttműködési Központ önálló kutatási tevékenységet nem folytat, ugyanakkor számos tudománypolitikai, illetve konkrét tudományterületet érintő konferenciát szervez, melyekre magyar és koreai résztvevőkön kívül, más közép- és kelet-európai országok kutatói, szakemberei is meghívást kapnak. A 2005. január 25-26-án megrendezésre került konferencián 27 dél-koreai szakember, kutató és egyetemi oktató vett részt. 2006-ban három konferenciát rendeztek: „Plant Genomic” – március 8., Budapest; „Extra High Voltage Technology” – május 22-28., Dél-Korea; Energy Saving Methods – október 10-11., Budapest.

A Központ másik fontos feladata a "match-making", azaz jövőbeni közös kutatási projektek partnereinek felkutatása. Mindennek köszönhetően ma már számos magyar akadémiai és egyetemi kutatóintézet rendelkezik dél-koreai kapcsolattal – a koreai alapkutatások központja (KRCFS) és az MTA 5 közös kutatólabort működtet Budapesten.



Fontosabb kulturális egyezmények
A diplomáciai kapcsolatok felvételét követően röviddel a két ország kormánya Kulturális és Oktatási Kormányközi Megállapodást kötött Szöulban 1989-ben, amelynek keretén belül kétéves munkatervek határozták meg az együttműködés konkrét formáit.
A kétoldalú kulturális együttműködés szempontjából fontos esemény volt, hogy - többéves előkészítő munka eredményeként - 2004. április 21-én aláírásra került a 2004-2006. évekre szóló kulturális munkaterv.