Tájékoztatás a vörösiszap kijutása miatt kialakult vízminőségi kárelhárítási helyzetről


2010. október 4-én a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt.  (MAL Zrt.) Budapesttől 100 km-re dél-nyugatra, Ajka város térségében található üzemének zagytározójából gátszakadás következtében kijutott ipari vörösiszap jelentős környezeti károsodást okozott. Az erősen lúgos kémhatású iszap a tározóból kijutva bekerült a Torna-patakba is, amely továbbszállította a szennyeződést a Marcal folyóba.

Az apadó fázisban lévő Marcal folyót október 4-én 18 órakor érte el a jelentős mennyiségű iszapterhelés, amely levonulása lelassult. A szennyezés csóvájának eleje a Marcal folyón Mersevát települést hagyta el 2010. október 5-én 15 órakor. Magyarország tájékoztatást adott a Duna völgyi országoknak a Duna Védelmi Egyezmény keretén belül működő AEWS/PIAC riasztó rendszeren keresztül október 5-én, a reggeli órákban.

A 2010. október 5-én a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) ülésén döntés született az iszaptároló töltésének azonnali helyreállításáról, valamint a mélyedésekben megrekedt vörösiszap kezelésének további sorsáról is.

A környezeti kár mérséklése érdekében az érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (Székesfehérvár, Szombathely, Győr) még aznap vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek el. Október 4-én 16:00 órától III. fokú készültség van érvényben a Torna-patakon és a Marcal folyón, összesen 92,3 km hosszban.
A védekezés keretében, az erősen lúgos kémhatás mérséklése érdekében október 5-én reggeltől Kolontár községnél, majd Devecser és Somlóvásárhely területén valamint a Marcalon, a Szergény települést Vinár településsel összekötő út hídjánál megkezdődött a gipsz-szórás, amelyet a Marcalon légi szórással is kiegészítenek. A Marcal alsóbb folyásánál (a 22-es folyamkilométernél), Mórichidánál gipsz-tartalékdepóniát hoztak létre. A kiszórt gipsz és a szennyezőanyag elkeveredésének hatékonyságát tűzoltó-tömlősugárral biztosítják. Ennek eredményeként az pH-t 10,5-re sikerült csökkenteni a legfrissebb mérési eredmények szerint Marcalon.

Magyarország intenzív beavatkozásokat végzett még a szennyező csóva megérkezése előtt a Marcal egész szakaszán, hogy az esetleges nehézfémeket tartalmazó lebegőanyagokat kiülepítse. Ennek érdekében 7 fenékküszöb építését rendelte el, amelyből már 4 megvalósult.
Magyarország készen áll arra, ha szükséges, a Marcal mentén mezőgazdasági és egyéb területek elöntésével lokalizálja a szennyező anyagokat. Az esetleg így elöntött területek kisajátítása, utána pedig kármentesítése meg fog történni.

Annak érdekében, hogy a Rába folyóba elviselhető mértékű ph értékek alakuljanak ki, a Marcal folyó végén, a betorkollás felett intenzív semlegesítés folyik, aminek eredményeképpen a Marcal folyó kifolyó vizének ph értéke már 9 körül alakul. Ez bio-ecetsavas semlegesítéssel értük el. Ezt követően a víz tovább hígul a Rába, majd a Mosoni-Duna vizével és csak ezt követően kerül a Dunába, és vízminőségi problémákkal valamint egészségkárosító hatásokkal nem kell számolni. Tehát sikerült megakadályozni a Rába és a Duna súlyos lúgos kémhatású és nehézfém szennyeződését., természetkárosító hatással már nem kell számolni.

A Magyar Államnak továbbra is elsődleges célja, hogy a szennyeződést a Marcal folyón lokalizálja, és így megakadályozza, hogy a szennyeződés a Rába folyón és a Mosoni Dunán keresztül a Duna folyót elérje. A szennyező forrás térségében (Kolontár és Devecser települések környékén, Veszprém megye) becslések szerint 800 ha területen terült szét a vörösiszap, amely semlegesítésére mezőgazdasági repülőgépekről történő gipsz-szórással valósul majd meg. Ezt követően 2 cm vastagságban talajeltávolításra kerül sor a vízbázisok megvédése és a száraz vörösiszap szél általi tovaterjedésének elkerülése érdekében.

Budapest, 2010. október 7.