Beutazási feltételek

Magyar állampolgár megfelelő anyagi fedezet felmutatása mellett legfeljebb három hónap időtartamra vízummentesen utazhat Japánba.
Az útlevélnek a tervezett tartózkodást követően még legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie.

A turizmus céljából magánútlevéllel beutazni kívánóknak az alábbiiratokat kell bemutatniuk:

1., az ország elhagyására hivatott érvényes menetjegyet, vagy az azt helyettesítő igazolást,

2., az ország elhagyásakor még legalább 6 hónapig érvényes útlevelet,

3., az országban való tartózkodás alatt felmerülő összes költség megtérítését bizonyítani képes hivatalos igazolást, bankkártyát vagy okiratot.

A vízummentesség nem vonatkozik munkavállalás, letelepedés, hasznot hajtó nyilvános szórakoztatás (beleértve a sportot is), tanulmányok folytatása vagy a foglalkozásának gyakorlása céljából, illetőleg a 90 napot meghaladó tartózkodásra érkező személyekre.

Az ezekbe a kategóriákba tartozó személyeknek a japán konzuli hatóságoknál vízumért kell folyamodniuk. A vízum kiadásáért a konzuli hatóságok semmilyen díjat nem számolnak fel.

Fontos tudnivaló, hogy a magyar útlevelek érvényességi ideje nem hosszabbítható meg, új útlevél beszerzése pedig a tokiói nagykövetségen keresztül 3-6 hónapot vehet igénybe. Így - ha honfitársaink nem Magyarországon intézik az úti okmány cseréjét - kérelmüket célszerű legalább hat hónappal útlevelük lejárta előtt benyújtaniuk a nagykövetségen.

Az érvénytelenné vált útlevél korlátozhatja őket a külföldre utazás szabadságában. Azokban az ázsiai országokban, ahová a magyar állampolgárok beutazása csak vízummal lehetséges, a vízum kiállításához megkövetelik a legalább hat hónapos érvényességi időt az útlevélben -, de még a Japánbeli tartózkodási engedélyük meghosszabbításában is hátráltató tényező lehet a lejárt útlevél.

A 2000. február 18-án életbe lépett idegenrendészeti törvény értelmében az illegális tartózkodás Japánban bűncselekménynek minősül. Ha a hatóságok a külföldit kiutasítják Japánból illegális ott-tartózkodás miatt, akkor a külföldi az első alkalommal 5 évig, újbóli illegális tartózkodás esetén 10 évig nem léphet be újra az országba. A Japánban bűncselekményért jogerősen elítélt személyeket legalább 10 évre, súlyos esetben örökre kiutasíthatják az országból.

A tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldinek az országból való kilépés előtt úgynevezett "visszatérési engedélyt", "Reentry Permit"-et kell kérnie, melynek érvényességi ideje nem haladhatja meg a hatóságok által engedélyezett teljes tartózkodási időt, de legfeljebb 3 évig lehet érvényes.

Japán a külföldiek számára kiszámítható, biztonságos ország. A külföldiek jogaikat a nemzetközi jogi normák szerint érvényesíthetik. Törvény biztosítja, hogy ne lehessen őket jogsértő munkára kényszeríteni, s a bérüket visszatartani. A rendőrség és a hivatalos ügynökségek (Public Employment Security Offices) partnerek a külföldieket ért sérelmek orvoslásában. Büntető jogkövetkezménnyel a sérelmet szenvedett külföldinek akkor kell számolnia, ha a tudatos eltitkolás vagy a félrevezetés szándékával illegális alkut kötött, illetve ilyen tevékenységet folytatott. (pl. prostitúció, feketemunka stb.).

A terrorizmus veszélye Japánban a közelmúltig elenyésző volt. Az egyetlen jelentős terrortámadás a tokiói metróban elkövetett mérges gáztámadás volt 1995-ben. Mivel japán alakulatok részt vesznek az iraki háborúban az USA oldalán, a terrorfenyegetettség megnőtt. Ezzel párhuzamosan a japán rendőrség nagy súlyt helyez a terrorcselekmények megelőzésre, a rendőrség demonstratív jelenléte a főbb aluljárókban, földalatti állomásokon, külképviseletek és jelentősebb közintézmények környékén szembetűnő.

Japánban magyar és EU állampolgárokat, illetve magyar és EU érdekeltségű vállalatokat, intézményeket ért támadások, atrocitások nem történtek, ezek előfordulási valószínűsége a közeljövőben is minimális.

A japán szervezett bűnözés általában zárt körben működik, és nem érinti a külföldi látogatókat, amennyiben nem kerülnek kapcsolatba a jól körülhatárolható szórakozó negyedek belső viszonyaival. Súlyosabb veszélyt jelenthet a nemzetközi szervezett bűnözés, amely az ezredfordulótól kezdve egyre intenzívebben jelentkezik Japánban. Ennek oka Japán nyitottabbá válása és a külföldi munkaerő alkalmazásának növekedése. A külföldiek egymással történő kommunikációja a kisebb nyelvi és kulturális akadályok miatt könnyebb, így veszélyt jelenthet a Japánba látogatók bűncselekményekbe való bevonása tudatlanul vagy tudatos hozzájárulásukkal egyaránt.
A bűncselekmények száma Japánban a 90-es évek második felében jelentősen növekedett, ám az ezredforduló óta tulajdonképpen stagnál.
Japánban a kábítószerekkel kapcsolatban a "nulla tolerancia" elve érvényesül, a gyönge kábítószerek fogyasztása is súlyos börtönbüntetést vonhat maga után. A külföldiek helyzete Japánban jogilag rendezett, a szabályokat megsértőkkel szemben a jól működő apparátus az előírt szankciók szigorú és megalkuvás nélküli alkalmazásával lép fel.

A japán tömegközlekedés jól szervezett és biztonságos. A tömegközlekedési eszközökön távolságarányos díjat kell fizetni. A menetjegyet az utazás végéig meg kell őrizni, mert az állomás elhagyásához szükséges. A közúti közlekedésben a balkéz szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól. Kevés a baleset, a japán gépjárművezetők figyelmesen vezetnek, a hatóságok rendszeres ellenőrzéssel betartatják az előírásokat. A taxik biztonságosak, távolság alapú fix díjazást alkalmaznak, a borravaló Japánban ismeretlen.

Japán aktív szeizmikus zónában fekszik, tűzhányó tevékenység, földrengés és szökőár veszély folyamatosan fennáll. A Japánban élő vagy tartózkodó magyar állampolgárok életviszonyait érintő objektív körülmény a földrengésveszély. A kisebb földmozgások rendszeresek, de bármikor bekövetkezhet nagy erejű földrengés. Súlyos katasztrófa 1995-ben történt utoljára. A földrengésbiztos technológiák fejlődésével egyre nagyobb biztonságot nyújtó épületek készülnek, az apró, egy-két másodpercig tartó, kárt nem okozó földmozgások nem kell, hogy riadalmat keltsenek. Tájfunokra május és október között számíthat az ide látogató.
Természeti katasztrófák kezelésére a japán hatóságok folyamatosan készenlétben állnak, a helyi önkormányzatokban működő központok iránymutatásait a TV és a rádió közvetíti veszély esetén. A Japánba utazókra fokozottan érvényes, hogy tájékozódjanak a helyi katasztrófavédelmi intézkedésekről, vészkijáratok, tűzoltó készülékek stb. elhelyezkedéséről a szállodában vagy lakókörnyezetben.

A japánok a magyarokat rokon népnek tartják, és a közös történelmi kapcsolódások miatt is általában szimpatizálnak a magyarokkal. Ez azonban nem jelent különleges elbánást, és nem segít a nyelvi nehézségek leküzdésében sem.

Külföldiek előállítása esetén a rendőrség többnyire biztosít anyanyelvű tolmácsot (javasoljuk, hogy a magyar előállított ehhez ragaszkodjon is, mert az idegen nyelven történő kommunikáció félrevezető lehet) és értesíti az adott ország nagykövetségét, de a nagykövetség munkatársainak, valamint az ügyvédnek a jelenlétét a kihallgatásokon általában nem engedi. A rendőrségi előállítás a Magyarországon általában szokásosnál kisebb vétségekért is előfordulhat, és időtartamában jócskán meghaladhatja a Magyarországon megszokottat (23 napig is eltarthat). A vádemelésig szokatlanul hosszú idő telhet el, ezalatt a gyanúsítottak körülményei rosszabbak az Európában megszokottnál, és ellátásuk részben térítésköteles. Javasoljuk, hogy a későbbi nehézségek elkerülése érdekében a magyar gyanúsítottak semmilyen japán nyelvű jegyzőkönyvet vagy nyilatkozatot ne írjanak alá.

Az egyes országrészek között ebben a tekintetben nincs különbség.

Japánban nagy súlyt fektetnek a tisztaságra, és a japán kultúrában gyökerező közösségi szellem érzékelhető az egészségügy területén is. Beteg emberek gyakran maszkokban járnak, hogy ne fertőzzék meg embertársaikat, a mentőhálózat - melyet a tűzoltóság működtet - jól felszerelt, az önkormányzatok rendelkeznek járványügyi programokkal.

Japán egészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás, egyéb különös elővigyázatosság nem szükséges. A japán gyermekek körében a B encephalitis elleni védőoltás kötelező, ezt a hosszú távon Japánban tartózkodó, rendszeresen gyermekközösségbe járó külföldi gyermekek számára is ajánlott.

Japánban 2004. márciusában jelent meg a madárinfluenza. Jól körülhatárolható földrajzi területen, Ibaraki és Szaitama prefektúrákban észleltek baromfitelepek állatállományában kialakult megbetegedéseket. A gócpontokat eredményesen izolálták és elfojtották a fertőzéseket, emberi megbetegedés nem történt.

A rövidtávra érkező látogatók mindenképpen rendelkezzenek egészségügyi ellátást fedező utasbiztosítással. Az egészségügyi szolgáltatás magas színvonalú, egyben igen költséges. Orvosi ellátás igénybevételekor nehézséget jelenthet a kommunikáció, bár az orvosok jelentős része beszél idegen nyelven. A külföldi látogatóktól - biztosítás megléte mellett is - általában a kezelés teljes költségének helyszíni kifizetését kérik.

A hosszú távon Japánban tartózkodóknak a japán egészségbiztosítási rendszerbe kell bejelentkezniük. Havonta fizetendő kb. 100 USD-nek megfelelő biztosítási díj ellenében a biztosító az egészségügyi ellátás költségének 70%-át fedezi.

Japánba tilos bevinni:

• kábítószereket, egyéb narkotikumokat, illetve a kábítószerek alkalmazásához használatos eszközöket (füstölők, pipák, stb.)
• kézifegyvert vagy annak alkotóelemeit, lőszert
• robbanóanyagokat
• vegyifegyverek prekurzor anyagait
• hamisított pénzt, hitelkártyát, ideértve az érme és bankjegy imitációkat is
• pornográf tartalmú könyvet, magazint, filmhordozót
• nyers és feldolgozott húst tartalmazó élelmiszert

Engedéllyel lehet bevinni:

• élő növények és állatok
• személyes használathoz szükséges mennyiséget meghaladó gyógyszert és kozmetikumot
• vadászfegyvert, sportlégfegyvert, kardot, tőrt

Vámmentesen (200.000 jen értékhatár alatt) lehet bevinni:

• 3 üveg (egyenként max. 760 ml) alkoholos italt
• 100 db szivart vagy 400 db cigarettát vagy 500 gr egyéb dohányárut

Értékhatár nélkül lehet bevinni és kivinni készpénzt, de az 1 millió jen feletti értékű pénzösszegről nyilatkozni kell.

Japánban a Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítványt nem fogadják el. Magyar állampolgár az érvényes, a nagykövetségen konzul által hitelesített japán fordítással ellátott jogosítványa bemutatása után a rendőrségen kiegészítő vizsgát letéve juthat hozzá a Japánban érvényes gépjármű vezetői engedélyhez. A közúti közlekedésben a balkéz szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól. A vasúti közlekedés pontos és megbízható. A két legnagyobb légitársaság (ANA, JAL) járatai behálózzák a szigetországot. A szigeteket összekötő hajóforgalom a személyszállításban kisebb jelentőségű.

Japán hegyvidékes domborzata, a szigetcsoport hossza és az ország szárazföldhöz való közelsége együttesen nagyon összetett klímát alakítottak ki. Északon rövid nyarak és hosszú, hóesésben gazdag telek váltakoznak, míg a déli szigetek időjárása enyhébb és párásabb. A téli hónapokban (decembertől februárig) a szibériai hideg levegő Japán nyugati felén okoz erős hóesést. A nyári hónapokra (júniustól augusztusig) meleg, csendes-óceáni levegő jellemző, és ennek köszönhetően magas a hőmérséklet és a páratartalom egész Japánban. A késő nyár a tájfunok szezonja, elsősorban a partszakaszokon.

A japánok szeretnek ünnepelni és ragaszkodnak a hagyományokhoz. Még ma is számtalan vallási rítus él, amit a mai japán emberek évről-évre megtartanak. A japánoknak igen sok ünnepük van, a 13 állami ünnepen kívül még tartanak fesztiválokat, azaz "macurikat" is. Ezek nagyobb ünnepségsorozatok, amik nem csak a japánok, de a turisták számára is sok élményt, látnivalót tartogatnak.

Január 1. Újév (O-Shogatsu)

Január 15. Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi)

Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)

Március 21. Tavaszi napéjegyenlőség

Április 29. növények ünnepe (Midori-no hi)

Május 3. Az Alkotmány ünnepe

Május 4. Munkaszüneti nap

Május 5. Gyermekek napja

Szeptember 15. Idősek napja

Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe

Ezen a napon felkeresik a templomokat, és halottaikért imádkoznak.

Október 10. Az egészség és sport ünnepe

Számos vállalati és iskolai sportversenyeket rendeznek ilyenkor.

November 23. Hálaadás ünnepe

December 23. Akihito császár születésnapja - Japán nemzeti ünnepe

A császári család a palota erkélyén fogadja a jókívánságokat.

Az állami ünnepeket országszerte megtartják, de ezzel még nem ér véget az ünneplések sora. Minden település, sőt minden közösség számos alkalmat talál a közös ünneplésre. A legtöbb ünnep vallási eredetű. Szinte valamennyi szentélynek saját ünnepei vannak. A legtöbb ilyen eseményre évente kerül sor, és olyan alkalmakhoz kapcsolódik, mint a mezőgazdasági munkák kezdete, a betakarítás, vagy valamilyen helyi vonatkozású történelmi esemény évfordulója. Az ünnepi eseménysorozat akár több napon keresztül is tarthat. Valamennyi ilyen ünnepnek egyéni jegyei vannak, abban azonban megegyeznek, hogy minden esetben sor kerül a szentély kamijának, "istenének" körbehordozására. Ez hangos, színes utcai felvonulás keretében történik.

Egyéb fesztiválok, ünnepek

Február 3. A tavasz kezdete (Setsubun)

A holdnaptár szerint a tél utolsó napja, melyet országszerte minden nagyobb szent helyen ördögűző, szerencsehozó babszórással ünnepelnek. Ez - bár nem hivatalos, mégis - nagyon fontos ünnep a japánok életében, a régi kínai (buddhista) naptárban ugyanis ezen a napon kezdődött az újév. Az ünnep lényege, hogy elüldözzék az óévből a gonoszságot, a betegséget és a rossz szerencsét, és üdvözöljék az újévben a boldogságot, egészséget és jó szerencsét.
A "mame-maki" hagyományos szertartását (maréknyi bab szétszórása) papok vagy például szumó birkózók végzik, akik különösen népszerűek, hiszen már testalkatukkal elijesztik a gonoszt.

Március 3. A lányok ünnepe (Hina matsuri)

Ez a lányok, vagy a babák ünnepe. Az ünnep jelképei a történelmi alakokat, udvari dámákat ábrázoló Hina bábuk.

Július 7. A két csillag ünnepe (Tanabata fesztivál)

A Tanabata fesztivál két, egymást szerető, de a Tejút által elválasztott alak, vagyis két csillag, az Altair (a pásztorfiú), és a Vega (a szövőlány) együttállását ünnepli. A történet szerint ilyenkor a Pásztorfiú átkel a madárhídon, és meglátogatja kedvesét. A kivételes együttállás a kívánságok beteljesülését fejezi ki, ezért a japánok kis bambuszfákat díszítenek e napon, és kívánságokkal teleírt papírokkal aggatják tele, remélve, hogy azok valóra válnak. Az ünnepet az utcákon is látványos felvonulással, dalokkal, tánccal ünneplik.

Július 16-17. Gion matsuri

A kiotói eseménysorozat, mely talán a legismertebb japán ünnep egy hónapig tart. Fénypontja a 17-i színpompás felvonulás. A közel 1000 éves hagyományra visszatekintő ünnep őse a pestisjárvány megszűnéséért fohászkodó tisztulási szertartás volt.

Augusztus 13-16. A lelkek fesztiválja (O-bon)

Az O-bon a buddhista hit szerinti örök életre emlékeztet. 13-án este a családtagok felkeresik az elhunyt ősök sírját és otthonukban több ősi szokás felelevenítésével készülnek a hozzávetőleg 1400 éves ünnepre. A vallás szerint a holtak lelkei ilyenkor felkeresik régi otthonukat, ezért az emberek lampionokat helyeznek el a házak bejárata körül, hogy vezessék a szellemeket, ételáldozatokat mutatnak be a házi oltárok előtt vagy a templomokban, és különleges táncot (bon-odori) lejtenek. A családok hanabit, házi tűzijátékot is rendeznek. Az ünnep végén a lampionokat a folyóra teszik, hogy visszavezessék a lelkeket saját világukba. Ez a hét egyike azoknak a ritka alkalmaknak, amikor a japán emberek valóban kiveszik szabadságukat.

November 15. Sichi-go-san

A szerencsésnek tartott 7-5-3 számokról elnevezett ünnep. Ezen a napon a 3-7 éves kislányokat és az 5 éves kisfiúkat felöltöztetik legszebb ruháikba és felkeresik a védő istenség szentélyét, ahol jó egészségükért és szerencsés jövőjükért imádkoznak.

Karácsony

A karácsony "kereskedelmi" ünnep, akárcsak a Valentin-nap. Már hetekkel előtte megjelenik a télapó, az üzletek tele vannak karácsonyfával, ajándékokkal, de mindennek nem sok köze van a keresztény Karácsonyhoz.

Egyéb hasznos információk

Japán pénzneme a jen. A pénzváltás az országba érkezéskor valamennyi nemzetközi repülőtéren és kikötőben megoldott. Ugyancsak általános a pénzváltás a nagyobb szállodákban. Fontos figyelembe venni, hogy az eurót nem minden bankban váltják. A pénzváltás szempontjából legszélesebb körben elfogadott külföldi valuta az USA dollár.

A külföldi bankkártyák használata korlátozott. Egyes fizetőhelyek és bankautomaták csak a japán bankok által kibocsátott kártyákat fogadják el. Szintén figyelemmel kell lenni arra, hogy a bankautomaták meghatározott üzemidő szerint működnek, éjszaka, hétvégéken és ünnepnapokon csak korlátozottan vagy egyáltalán nem üzemelnek.

Japánban a leginkább - de így is igen korlátozottan - használt idegen nyelv az angol. Általában nagyon nehézkes idegen nyelven kommunikálni.

A hálózati feszültség egyedülállóan 100 V (nem az amerikai kontinensen használt 110V). Kelet-Japánban 50 Hz, Nyugat-Japánban 60 Hz. A hálózati csatlakozóhoz adapterre van szükség. Erre elektronikai cikkek vásárlásakor is figyelemmel kell lenni.

Japánban a mobiltelefon hálózatok 2 gigahertzes technológiával működnek és nem GSM rendszerűek. A külföldi mobiltelefon készülékek - beleértve az ún. háromnormás készülékeket is - Japánban nem használhatók.