A török gazdaság helyzete

A hosszú időn keresztül hullámzó teljesítményű török gazdaságot a legutóbbi, 2001-es válságot követően a pénzügyi szektorban és a közszférában végrehajtott reformok stabilizálták és rövid időn belül sikerült tartós növekedési pályára állítani. Az utóbbi öt évben átlagosan 5% feletti GDP növekedéssel az OECD országok közül a legmagasabb dinamikát Törökország produkálta, amely a világ huszadik, Európa tizedik legnagyobb gazdaságává vált. A növekedést a magánszféra generálta, a szigorú fiskális politika révén az állami kiadások csökkentek. Az elmúlt fél évtized gazdaságpolitikájának egyik legnagyobb eredménye, hogy a korábban 70%-os inflációt egy számjegyűre sikerült leszorítani. A költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya a 2001. évi 16%-ról 1% alá csökkent, a nettó államadósság 80%-ról 65%-ra mérséklődött.

A növekedés motorjának számító export a növekvő termelékenységnek és a csökkenő munkabéreknek köszönhetően ez idő alatt duplájára (85Mrd USD-re), az import az energia áremelések és a bővülő termelés import igénye miatt 137Mrd USD-re emelkedett, ezért a folyó fizetési mérleg hiánya (8%) megháromszorozódott. Törökország legfontosabb külkereskedelmi partnere az Európai Unió, kivitelének fele a 25 EU tagországba irányul, az import 40%-a azoktól származik. Legfontosabb export piacai: Németország, Nagy-Britannia és Olaszország; legnagyobb import szállítói: Oroszország, Németország, Kína, Nagy-Britannia Olaszország. A pénzügyi egyensúlyt a GDP 5%-át meghaladó működő tőke beáramlás (2006-ban 20 Mrd USD) és a 10Mrd USD feletti idegenforgalmi bevételek javítják.

A regionális egyenlőtlenségek, a hivatalosan 10% körüli munkanélküliség és az alacsony (46%-os) foglalkoztatási ráta további megoldandó problémát jelentenek a török gazdasági vezetés számára. A kilátások kedvezőek, továbbra is 5% feletti gazdasági növekedésre, egyszámjegyű inflációra és 2% alatti költségvetési hiányra lehet számítani. Törökország stratégiai fekvése, viszonylag magas népességnövekedése és folyamatban lévő európai uniós integrációja további lehetőségeket biztosítanak a tartós növekedéshez. Egyre valószínűbb, hogy a közép-ázsiai és közel-keleti kőolajat és földgázt Európába szállító távvezetékek Törökországon keresztül épülnek.

Kétoldalú gazdasági kapcsolatok

A magyar-török gazdasági kapcsolatok szerződéses és intézményi feltételrendszere kiépült, országaink között gazdasági együttműködési, a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről, környezetvédelmi, állategészségügyi, polgári és kereskedelmi jogsegélyről, közúti fuvarozási és légügyi megállapodás van érvényben. A gazdasági, az energetikai, a műszaki-tudományos és a mezőgazdasági együttműködést az érintett szakmai szövetségek és vállalatok bevonásával működő vegyes bizottságok segítik.

Az 1998-ban létrejött kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásunk helyébe uniós tagságunktól a Törökország és az Európai Unió között 2006-tól működő vámunió feltételrendszere lépett. Ennek alapján az ipari és a feldolgozott mezőgazdasági termékek teljes körű vámmentességet élveznek. Egyes mezőgazdasági termékek piacra jutását az 1998-ban hozott, 2006-ban módosított Társulási Tanácsi határozat könnyíti. Törökország az EU-n kívüli országokból származó importra a közösségi külső vámtarifát (CCT) alkalmazza, ami az uniós exportőröknek súlyozottan 5% körüli vámelőnyt biztosít. A szolgáltatásokra és a közbeszerzésekre a vámunió nem vonatkozik. Törökország Európai Uniós tagságáról 2005 októberében megkezdődtek a tárgyalások, ami az integrációs és harmonizációs folyamat révén a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok feltételeit tovább javítja. Törökország 2007-ben 497 millió euró, 2008-ban 538 millió euró, 2009-ben 566 millió euró uniós pénzügyi segítségben részesül az intézményi kapacitás, a regionális és határokon átnyúló együttműködés, a vidékfejlesztés és a humán erőforrások fejlesztésére, ami további együttműködési lehetőségeket kínál a friss integrációs tapasztalatokkal rendelkező országok intézményei, vállalatai számára.

Törökország fontos külgazdasági partnerünk, a kétoldalú külkereskedelmi forgalom az elmúlt öt évben háromszorosára, 1,6 Mrd USD-re növekedett. Ezen belül a Törökországba irányuló magyar kivitel értéke 1,16 Mrd USD, az onnan származó behozatal 0,44 Mrd USD volt 2006-ban. Törökország ennek alapján export piacaink sorában a 16. míg a török kivitel szempontjából a magyar piac a 34. helyen áll. A magyar exportban 78%-os részesedéssel a gépek és energetikai berendezés dominálnak, a vegyipari termékek részaránya 11%, a közúti járműveé 9,8%. Az agrár- és feldolgozott mezőgazdasági termékek exportja 20 millió USD körül alakult. A Törökországból származó importunk zömét feldolgozott termékek, járművek, vegyi áruk, textil- és bőripari termékek, valamint elektromos háztartási berendezések adják.

A török tőkével megvalósult mintegy 90 millió euróra tehető magyarországi befektetések közül kiemelkedő, hogy a Celebi Holding 2006-ban 39 millió euróért megvásárolta a Budapest Airport földi kiszolgáló üzletágát végző Budapest Airport Handling Kft. 100%-os tulajdonrészét. További jelentősebb török befektetések a vegyipar, a logisztika, a gépkocsi-alkatrészgyártás, az építőanyag gyártás és a textilipar területén, a kereskedelemben és a bankszektorban valósultak meg A 300-ra tehető kisebb török befektetés az értékesítési, vendéglátási szolgáltatások területén működnek. Magyar befektetők zsákgyártó üzemet, valamint generikus gyógyszereket forgalmazó vállalatot hoztak létre Törökországban, továbbá közel húsz üdülőingatlant vásároltak.

Idegenforgalmi kapcsolataink szerény mértékben fejlődtek, a 2006-ban az előző évihez képest 3 %-kal több (78 ezer) magyar turista érkezett Törökországba, míg török állampolgárok az előző évihez hasonlóan 60 ezer vendégéjszakát töltöttek el magyarországi kereskedelmi szálláshelyen.

A gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, jelentős üzletkötésekre elsősorban a villamos energiatermelés és elosztás, a földgáz- és kőolajszállítás, a járműipar, környezetvédelem, a távközlés és informatika, a biztonságtechnika, valamint az állattenyésztés területén kínálkoznak újabb lehetőségek. A közeljövőben létrejövő Gazdasági Vegyes Bizottság, az újraéledő Magyar – Török Üzleti Tanács, a bővülő kamarai kapcsolatok további fórumokat teremtenek a vállalati együttműködésre. A magyar vállalatok, szakmai szervezetek törökországi tevékenységéhez az Isztambuli Főkonzulátus szervezetében működő külgazdasági szakdiplomata nyújt segítséget. (istanbul@hita.hu)

Hasznos törökországi linkek: