Balla János, Magyarország római nagykövete 2011. november 28-án a La Repubblica napilap főszerkesztőjéhez intézett levelében az alábbi megjegyzéseket fűzte a lap internetes kiadásában november 22-én és 25-én megjelent cikkekhez („Magyarország: az autarchikus Orbán az IMF segítségét kéri” és „A magyar ultranacionalisták most bekerítve érzik magukat”).

• Értelmezhetetlen a magyar kormány „autarchikus törekvésekről” beszélni, mikor Magyarország köztudottan kicsi és nyitott gazdasággal rendelkezik. A félreértés valószínűleg onnan származhat, hogy 2010-ben a magyar kormány úgy döntött, nem az IMF segítségével, hanem a pénzpiacokról fogja finanszírozni az államadósságot. Erre jelenleg is képes, ám a pénzpiacokon tapasztalható spekulációs támadások nyomán jobbnak látta bebiztosítani magát az EU és az IMF révén. S nem csupán Budapesten, hanem többek között az EU alapító tagállamaiban is nyíltan beszélnek immár az európai gazdaságok és az euró ellen folyamatban levő spekulációs támadásokról. A magyar gazdaság teljesítménye alapján nem nevezhető indokoltnak a magyar államadósság legutóbbi leminősítése.

• A cikkíró, Andrea Tarquini állításaival ellentétesen Magyarország az elmúlt egy évben mintegy 10%-kal csökkentette államadósságát, aktív fizetési mérleggel bír, s azon kevés európai ország között van, amelyek költségvetési hiánya 3% alatt marad. Az új Alaptörvény tartalmazza az immár több országban is szorgalmazott adósságféket, a munkanélküliség csökkent, a gazdasági növekedés pedig az európai átlaghoz igazodott.

• Az említett cikkek felróják, hogy a gazdasági válság közepén a magyar kormány nem kiigazító intézkedésekkel foglalkozik, hanem a választási törvénynek az ellenzék és a nemzeti kisebbségek számára állítólag hátrányos módosításával. Ezzel szemben a kiigazító intézkedésekre már korábban sor került, az új választási törvénnyel közel felére csökken a parlamenti képviselők száma, a választókörzetek kiigazítására pedig a arányosság követelménye miatt is szükség van.

• A cikkek állításaival szemben éppen a mostani választási törvény teremti meg a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének lehetőségét, bevezetve a kisebbségi szószóló intézményét is azon kisebbségek képviselete érdekében, amelyeknek választási listája nem éri el a bejutási küszöböt.

• Tévesek a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogával kapcsolatos megállapítások: ehhez hasonló megoldás az EU 24 tagállamában ismeretes, köztük Olaszországban is. S nem csupán a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozik, hanem minden magyar állampolgárra bárhol éljen is: szó sincs a „Nagy-Magyarország” valamiféle provokatív felidézéséről.

• A nagykövet végül leszögezi:
  „Nem tehetem meg, hogy a lap magyar olvasói nevében is ne adjak hangot mélységes felháborodásomnak az antiszemitizmus vádja és a nácizmus képviselőivel való összehasonlítás miatt, amivel Andrea Tarquini visszatérően illeti Magyarországot, annak demokratikusan megválasztott kormányát és állampolgárait. Mindez nem csupán igazságtalan, de azokkal szemben sértő is, akik valóban megszenvedték a XX. század diktatúráit. Végül pedig egyáltalán nem tartom helyénvalónak euroszkeptikusnak bélyegezni azt a kormányt, amely csak nemrég fejezte be az EU Tanácsának soros elnöki félévét, amikor is jelentős és elismert sikereket ért el az „Erős Európa” mottó jegyében.”