Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Nagykövetség minden munkatársa nevében tisztelettel köszöntöm honlapunkon. Remélem, hogy megtalálja az Ön által keresett információt; amennyiben nem vagy további kérdései lennének, a Nagykövetség munkatársai szívesen állnak a rendelkezésére a honlapon feltűntetett elérhetőségeken.

Magyarország és Írország a történelme során, a földrajzi távolság ellenére, számos ponton érintkezik egymással. A teljességre való törekvés nélkül érdemes megemlíteni a ”Győri Madonnát”; a szentkép a 17. században került Magyarországra és azóta is kegyhely mind a magyar, mind az ír katolikus zarándokok számára. Nagyjából két évszázaddal később az ír egyenjogúságért küzdő Daniel O’Connell egyik példaképe Kossuth Lajos volt. A korabeli magyarországi és írországi helyzet párhuzamosságairól Eötvös József írt egy nagy hatású tanulmányt a reformkorban. A törökországi emigrációból az ír Roger Casement közvetítésével tudott Kossuth Lajos történelmi jellegű látogatást tenni az Egyesült Államokba. A 20. század elején az ír függetlenségi mozgalom egyik vezetője, Arthur Griffith tett közzé egy azóta is sokat idézett kötetet The Resurrection of Hungary címmel. Az 1956-os magyar forradalom után Írország több száz magyar menekültet fogadott be és adott új otthont számukra. Az ír irodalom talán legismertebb szerzőjének, James Joyce-nak mára már klasszikussá vált művében, az Ulysses-ben magyar utalások találhatók. Magyarországon, a világ számos más országához hasonlóan, Joyce Társaság működik; az ír irodalmat, történelmet és művészetet több magyarországi egyetemen is tanítják.

Magyarország és Írország a történelmi, vallási és művészeti kapcsolatokon kívül általánosabb értelemben is közös értékeket vall. A két állam egyaránt tagja az Európai Uniónak; Írország egyike volt annak a három ”régi” EU-tagállamnak (az Egyesült Királyság és Svédország mellett), amely 2004-ben megnyitotta a munkaerőpiacát a magyar munkavállalók előtt. Részben ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években közel 25 000 magyar embert vállalt munkát Írországban, s noha a gazdasági válság megrostálta a számukat, ma is több ezren dolgoznak és élnek a szigetországban. Ugyanakkor az ír vállalkozók és turisták is ”felfedezték” Magyarországot ebben az időszakban; elsősorban a szállodaiparban, a gyógyszeriparban és ingatlanpiacon jelentek meg befektetők a „Smaragdzöld Szigetről”. Sajnos, a gazdasági recesszió visszavetette a kétoldalú kereskedelmi és pénzügyi forgalmat, de minden remény megvan arra, hogy a gazdasági válság elmúltával új impulzusokat kapnak a kétoldalú kapcsolatok ezeken a területeken is.

A kölcsönös megismerés talán legfontosabb területe az oktatás, a tudomány és a kultúra. Az elmúlt években egyes szakterületeken jelentős számban tanultak ír egyetemi hallgatók Magyarországon és, kisebb számban, magyar egyetemi hallgatók írországi felsőoktatási intézményekben. Kutatói csereprogramok valósultak meg természettudományokban és bölcsésztudományokban egyaránt. Az ír zene nagy népszerűségre tett szert Magyarországon is, míg Írországban, többek közt, Kodály-kórus működik Dublinban.

A Nagykövetség minden egyes munkatársa azon fáradozik, hogy a magyar-ír kapcsolatok az élet minden területén erősödjenek és a két nép minél jobban megértse a másikat. Természetesen, ezt a célt egyedül nem tudjuk elérni; ehhez szükségünk van minden olyan magyar és ír állampolgár támogatására, aki fontosnak tartja azt, hogy ez a két nemzet, amelyeket a sors a múltban és a jelenben is oly sok szállal összekötött, a jövőben még szorosabban kapcsolódjon össze az élet minden területén.

Dr. Magyarics Tamás
nagykövet