1. Fontosabb egyezmények
 
Vízummentességi megállapodás (1991), Közúti árufuvarozási és személyszállítási egyezmény (1993), Légügyi egyezmény (1993), Kettős adózás elkerüléséről szóló megállapodás (1995), Szervezett bűnözés elleni fellépést lehetővé tevő egyezmény (1999).
 
2. Történelmi előzmények
 
Kevéssé ismert, hogy az ír-magyar kapcsolatok a középkorig nyúlnak vissza. Igaz, azokban az időkben inkább személyek közötti kapcsolatokról, nem pedig államközi kapcsolatokról beszélhettünk. A XIV. majd a XV. században két magyar zarándok kereste fel a Donegal megyei Lough Derg-ben található híres középkori zarándokhelyet, az ún. Szent Patrik-purgatóriumot. A látomásaikról készült beszámolók a kor érdekes dokumentumai közé tartoznak.
A XVII. század közepén Walter Lynch, Clonfert püspöke az angol csapatok elől menekülve, az európai kontinensen átkelve a győri egyházmegyében talált menedéket. A vallásos témájú festmény, az „Ír Madonna”, amit a püspök a vendéglátóira hagyott, azóta is a győri székesegyházban található és köztiszteletben álló egyházi relikviának számít.
Arthur Griffith, az ismert ír államférfi 1904-ben megjelent „Magyarország feltámadása: Példa Írország számára” című könyvében Magyarország XIX. századi alkotmányos küzdelmét az önrendelkezésért és a társadalmi-gazdasági felemelkedésért példaként állította kora Írországa elé. A kommunista diktatúra elleni 1956-os forradalom és szabadságharc bukása után Írország több száz magyar menekültet fogadott be.
 
3. Napjaink kapcsolatrendszere
 
Írország és Magyarország 1976-ban létesített diplomácia kapcsolatot egymással. A kapcsolatok intenzitása az első mintegy másfél évtizedben meglehetősen alacsony volt, áttörés csak a magyarországi rendszerváltozással, valamint a dublini magyar nagykövetség 1991. februári megnyitásával következett be. Írország néhány évvel később, 1996-ban nyitott Budapesten nagykövetséget.
Az 1990-es években kétoldalú megállapodások megkötésével és az intézményközi kapcsolatok kiépítésével létrejöttek az együttműködés kiterjesztéséhez szükséges keretek. Rendszeressé váltak a két ország törvényhozása, illetve szakbizottságai, valamint az egyes szaktárcák és országos hatáskörű szervek közötti kontaktusok. Az államközi kapcsolatok minden téren rendezettek és problémamentesek.
A két ország közötti kapcsolatok fejlődése jelentős lendületet vett Magyarország Európai Unióba történt jelentkezésével. Írország, amelynek uniós tagsága igazi sikertörténetnek számít, a csatlakozási folyamat során mindvégig kiállt az Európai Unió bővítése mellett, jelentős támogatást nyújtva a csatlakozó országok számára. Szimbolikus jelentősége van a két ország közötti kapcsolatok rendszerében, hogy Magyarország – kilenc más közép-kelet-európai és mediterrán állammal együtt – Írország európai uniós elnöksége idején, 2004. május 1-én lett az EU tagja.
Az államközi kapcsolatok mellett az elmúlt évtizedben egyre nagyobb jelentőséget kapott a „mindennapok diplomáciája”, azaz a hétköznapi emberek szintjén megvalósuló kapcsolatok. A két ország közötti turisztikai és üzleti kapcsolatoknak jelentős lökést adott a közvetlen légiforgalom megteremtése. A Malév 1999 szeptemberében indította el közvetlen Budapest-Dublin járatát, amely hosszú időn keresztül a magyar légitársaság egyik legsikeresebb járatának számított. A Malév mellett az Aer Lingus is heti több alkalommal biztosítják a közvetlen összeköttetést Budapest és Dublin között. A két ország mára rendkívül népszerű turisztikai célponttá vált mind az ír, mind a magyar utazók körében, az egymás országába látogató magyar és ír turisták száma éves szinten meghaladja a 100 ezer főt.
A magyarországi rendszerváltást követően váltak intenzívebbé a két ország közötti üzleti kapcsolatok is, amelyek volumene 2008-ban már megközelítette a 600 millió eurót. A jelentős áruforgalom mellett egyre nagyobb arányban fektetnek be ír cégek Magyarországon, elsősorban az ingatlanpiacon, az energetikai szektorban, valamint a közlekedésben. Sajátos színfoltja a két ország közötti üzleti kapcsolatoknak a magyar ingatlanpiacon befektetésekkel megjelenő több ezer ír magánszemély.
Említésre méltó, hogy Írország egyike volt annak a három tagállamnak, amely Magyarország európai uniós csatlakozását követően azonnal, feltétel nélkül megnyitotta munkaerőpiacát a magyar állampolgárok előtt. A lehetőséggel számos honfitársunk élt, 2009-ben már több, mint 10 ezer magyar munkavállaló dolgozik Írországban, ezzel is szorosabbra fűzve a két ország közötti szálakat.
A kapcsolatok intenzívebbé válásának örvendetes velejárója, hogy növekszik az egymás kultúrája iránti érdeklődés is. Az ír zene magyarországi népszerűsége közismert, a világhírű ír szerzők darabjai pedig rendszeresen szerepelnek a magyar színházak repertoárjában. Egyre több magyar művész, társulat lép fel Írországban is. 2004. május 1-jén, az EU-csatlakozás napján az írországi Sligo nagyszabású magyar kulturális programnak adott otthont. 2005 februárjában, az Európa Kulturális Fővárosa rendezvény keretében magyar kulturális hónapra került sor. A dublini nemzetközi színházi fesztiválra rendszeresen kapnak meghívást magyar színházak is. 2009 áprilisában Győr városa mutatkozott be nagyszabású kulturális fesztivál keretében Dublinban és Galway-ban.