Indonézia egyike a délkelet-ázsiai régió feltörekvő országainak, az egy főre eső nemzeti jövedelem alapján ma már a fejlődők közepes jövedelmű országok csoportjába tartozik.
Az olaj világpiaci árának jelentős növekedése Indonéziát több oldalról is kedvezőtlenül érintette: az indonéz export oldalán ugyan bevétel- növekedést hozott magával a magasra szökött olajár, a hazai fogyasztás mértéke és a feldolgozói kapacitás igen alacsony szintje miatt a feldolgozott szénhidrogének importja igen komoly kiadási többlettel járt. A szociális és belpolitikai okok miatt szinten tartott üzemanyag, fűtőanyag-árak a költségvetés szubvenciós-tételeit nagyságrendekkel növelték meg, azaz a fejlesztési kiadások, beruházások egy jó része nem indulhatott be.
Az indonéz gazdaság számára 2007 az előző évhez képest is jobb eredményeket hozott. Különösen a GDP 6,2%-os növekedése és fizetési mérleg kedvező változása volt figyelemre méltó. A nyersanyagok nemzetközi piacán tapasztalt árnövekedések Indonézi cserearány-mutatóját (terms of trade) javította, a spekulációs tőke áramlásai a Jakartai Tőzsde értékpapírforgalmát növelte, az árakat felfelé motiválta. Gazdasági körökben ennek a tavalyi pénzügyi „buboréknak” a fennmaradását 2008-ra is prognosztizálják. A fogyasztás lendületét a bankkölcsönök termék-kínálata segítette, azaz a gazdaság növekedésének a motorja továbbra is a fogyasztás maradt.
Az élelmiszer ellátás problematikussá vált Indonézia több régiójában, az élelmiszerek árának növekedése (rizs, liszt, cukor, szója esetében 100%-os árnövekedés), a főzőolaj árnövekedése jelentősen visszaveti a szegény rétegek amúgy is csekély vásárló-erejét, életszínvonalát. Ennek a belpolitikai életre gyakorolható hatásai beláthatatlanok. A 2009-ben esedékes elnökválasztásra tekintettel a kormányzat ezt a kérdést különösen kényesnek tartja.
Az indonéz gazdaságban különösen fontos szerepet játszik a külkereskedelem, melynek volumene az ország méreteihez képest nem jelentős. A 2007 évi 114 MrdUSD-os export 13%-os növekedést jelent 2006-hoz képest, az import 75 MRDUSD-os állománya csaknem 22%-os növekedést reprezentál. Az ország devizatartalékai soha nem látott mértékre nőttek, az év végére meghaladták az 53 MrdUSD-t. Az infláció 6,3%-os szintre mérséklődött, a költségvetés deficitje ellenben a tervezetthez képest némileg magasabban (a GDP 2,4%-a). 2007-ben tovább stabilizálódott az indonéz rupia.
Az indonéz gazdaságpolitika 2007-ben is kiemelten fontos területe maradt: a gazdasági tevékenység alakulására releváns törvények (befektetési, kereskedelmi, munkaügyi, adózási) reformja. A kormány több szabályozási csomagot léptetett életbe a beruházási klíma javítása érdekében, és továbbra is eltökélt a reform-folyamat végig vitelében, a korrupció visszaszorításában, ám ez a folyamat lassú. Regionális szinten az ASEAN Szabadkereskedelmi Övezetének (AFTA) erősítése van napirenden.
Az infrastruktúra általános fejlesztése mellett kiemelt figyelmet kívánnak szentelni a szegénység visszaszorítására, a vidék fejlesztésére, az agrár-szektor, az informatikai, gépipari (ezen belül a védelmi ipar is) és a könnyűipari ágazatoknak, valamint az idegenforgalomnak.
A kormány 2006 elején kiadott Befektetési Klíma Javító Intézkedés Csomag (Investment Climate Improvement Policy Package) 85 eleméből az év végéig alig fele valósult meg.
Indonézia a délkelet-ázsiai térségben hazánk egyik legfontosabb piaca. Kétoldalú kereskedelmi forgalmunk alakulását negatívan befolyásolta a 90-es évek közepén kialakult indonéz gazdasági- és pénzügyi válság.
1984-ben alakult a Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság, mely az 1993-ban Jakartában tartott harmadik ülését követően több, mint 10 évig szüneteltette tevékenységét, majd a 2002.szeptemberében hazánkban járt indonéz elnöki delegáció tárgyalásain létrejött egyetértés alapján munkáját újraindította, miniszteri szintű ülésére 2004 januárjában, Jakartában került sor. (magyar részről Kovács Kálmán IHM miniszter, indonéz részről Hatta Rajasa kutatás-fejlesztési miniszter vezetésével). Ugyanekkor a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara ill. a IVSZ, valamint az indonéz Kamarai Szövetség ( KADIN) létrehozták a Közös Üzleti Tanácsot (Joint Business Council- JBC). A 2005.
júliusban a magyar miniszterelnök Indonéziába tett látogatása során aláírt új Gazdasági Együttműködési Megállapodás rendelkezésének megfelelően újonnan létrehozott Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság októberben Budapesten tartotta első ülését, magyar részről Kovács Kálmán IHM miniszter, indonéz részről Hassan Wirayuda külügyminiszter elnökletével. A GVB soros ülésére Jakartában kerül sor, előre láthatóan 2008 második felében. 2007 kiemelkedő államközi eseménye voltak a magyar Parlament elnökének márciusi indonéziai látogatása, valamint az indonéz kereskedelmi miniszter-asszony júniusi budapesti hivatalos megbeszélései. 2008 májusában kerül sor Solyom Lászlú államfő indonéziai hivatalos látogatására.
A két ország kapcsolatait megoldatlan, vagy vitatott kereskedelempolitikai problémák nem terhelik. A piacra jutás feltételei tekintetében a két ország semmilyen diszkriminációt nem alkalmaz a másikkal szemben. Az indonéz áruk piacunkon az EU vámpreferenciáit élvezik. A magyar kormány a Tsunami után 2005-ben kötött segélyhitelt ajánlott fel Indonéziának, jelenleg folynak az egyeztetések a 10 MUSD-os keretre vonatkozó megállapodás létrehozására.
Kereskedelmi forgalom:
A tartósan magyar passzívumot mutató kétoldalú termékforgalom az 1994.évi 37 MUSD-os szintről a következő években dinamikus növekedéssel 200 MUSD fölé emelkedett, 2003-ben elért legmagasabb szintje 216 MUSD-t tett ki. Kivitelünk 2007-ben 21,3 MUSD-t ért el.
A magyar export legnagyobb tételei az integrált áramkörök és más elektronikai termékek, jelentősebb tételek még az árammérők, gyógyszeripari alapanyagok, vakcinák, fotópapír, izzólámpák, golyóscsapágyak valamint a fémkohászati termékek. A magyar export 2007-ben tapasztalt növekedését energetikai berendezés kiszállítása eredményezte. Az importunk nagy részét a számítástechnikai alkatrészek és részegységek, jármű- és irodatechnikai egységek, berendezések, valamint a gumiipari alapanyagok és termékek teszik ki. Jelentősebb import termékek még: elektromágnes, mesterséges fonal, pálmaolaj, fűszerek, festék, csomagolóanyag, lábbeli, bútor, szövet, bõr, stb.
Az indonéz piac iránt érdeklődő magyar vállalatok üzleti kapcsolatok létrehozását szorgalmazzák egyes állami szolgáltatások (energetikai berendezések, városi és távolsági kötött pályás és buszközlekedés), víztisztítás, hulladék-kezelés –beleértve a kórházi hulladékot is-, egészségügyi eszközök és projektek, (közte oltóanyagok) és informatikai szolgáltatások, valamint az agrártechnológiák vonalain (magas hozamú kukorica termesztése, állattenyésztési, takarmány-tárolási, halászati projektek, stb.). Fentieken túl vállalataink egyes fogyasztási cikkek, élelmiszer és italáruk, számítástechnikai szoftverek és szolgáltatások, építőipari és turisztikai területeken is keresik az együttműködések lehetőségeit.
Jelenleg három magyar vállalat rendelkezik bejegyzett indonéz érdekeltséggel (Transelektro, Diagon, Hungarindo). A Diagon sikeres tevékenysége alapján kiterjesztette befektetési körét a közelmúltban. A befektetési kapcsolatok mindkét irányban növekedési tendenciát mutatnak.
2003 2004 2005 2006 2007magyar export 16,1 11,1 15,7 12,8 21,3magyar import 201,9 115,2 109,1 89,1 93,6összforgalom 218 126,3 124,8 101.9 114,9
Magyar-indonéz külkereskedelmi forgalomÉrték: millió USD