Magyarország és Indonézia gazdasági kapcsolatai

Indonézia a délkelet-ázsiai térségben hazánk egyik legfontosabb piaca. Kétoldalú kereskedelmi forgalmunk alakulását negatívan befolyásolta a 90-es évek közepén kialakult indonéz gazdasági- és pénzügyi válság.

1984-ben alakult a Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság, mely az 1993-ban Jakartában tartott harmadik ülését követően több, mint 10 évig szüneteltette tevékenységét, majd a 2002.szeptemberében hazánkban járt indonéz elnöki delegáció tárgyalásain létrejött egyetértés alapján munkáját újraindította, miniszteri szintű ülésére 2004 januárjában, Jakartában került sor. (magyar részről Kovács Kálmán IHM miniszter, indonéz részről Hatta Rajasa kutatás-fejlesztési miniszter vezetésével). Ugyanekkor a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara ill. a IVSZ, valamint az indonéz Kamarai Szövetség ( KADIN) létrehozták a Közös Üzleti Tanácsot (Joint Business Council- JBC). A 2005. júliusban a magyar miniszterelnök Indonéziába tett látogatása során aláírt új Gazdasági Együttműködési Megállapodás rendelkezésének megfelelően újonnan létrehozott Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság októberben Budapesten tartotta első ülését, magyar részről Kovács Kálmán IHM miniszter, indonéz részről Hassan Wirayuda külügyminiszter elnökletével. A GVB soros ülésére Jakartában kerül sor, előre láthatóan 2008 első negyedévében. 2007 kiemelkedő államközi eseménye voltak a magyar Parlament elnökének márciusi indonéziai látogatása, valamint az indonéz kereskedelmi miniszter-asszony júniusi budapesti hivatalos megbeszélései.

A két ország kapcsolatait megoldatlan, vagy vitatott kereskedelempolitikai problémák nem terhelik. A piacra jutás feltételei tekintetében a két ország semmilyen diszkriminációt nem alkalmaz a másikkal szemben. Az indonéz áruk piacunkon az EU vámpreferenciáit élvezik.

Fontosabb egyezmények:

Gazdasági Együttműködési Megállapodás (2005), Központi Bankok közötti Egyezmény (1994), Kettős adóztatást kizáró Megállapodás(1993), Beruházás Védelmi Megállapodás (2003).

Kereskedelmi forgalom:

A tartósan magyar passzívumot mutató kétoldalú termékforgalom az 1994.évi 37 MUSD-os szintről a következő években dinamikus növekedéssel 200 MUSD fölé emelkedett, 2003-ben 216 MUSD-t tett ki. Kivitelünk 2006-ban 12,8 MUSD-t tett ki.

A magyar export legnagyobb tételei az integrált áramkörök és más elektronikai termékek, jelentősebb tételek még az árammérők, gyógyszeripari alapanyagok, vakcinák, fotópapír, izzólámpák, golyóscsapágyak valamint a fémkohászati termékek. Az importunk nagy részét a számítástechnikai alkatrészek és részegységek, jármű- és irodatechnikai egységek, berendezések, valamint a gumiipari alapanyagok és termékek teszik ki. Jelentősebb import termékek még: elektromágnes, mesterséges fonal, pálmaolaj, fűszerek, festék, csomagolóanyag, lábbeli, bútor, szövet, bõr, stb.

Az indonéz piac iránt érdeklődő magyar vállalatok üzleti kapcsolatok létrehozását szorgalmazzák egyes állami szolgáltatások (energetikai berendezések, városi és távolsági kötött pályás és buszközlekedés, hulladék-kezelés –beleértve a kórházi hulladékot is-, egészségügyi )közte oltóanyagok berendezések) és informatikai szolgáltatások), valamint az agrártechnológiák vonalain (magas hozamú kukorica termesztése, állattenyésztési, takarmány-tárolási, halászati projektek, stb.). Fentieken túl vállalataink egyes fogyasztási cikkek, élelmiszer és italáruk, számítástechnikai szoftverek és szolgáltatások, építőipari és turisztikai területeken is keresik az együttműködések lehetőségeit.

Jelenleg három magyar vállalat rendelkezik bejegyzett indonéz érdekeltséggel (Transelektro, Diagon, Hungarindo).

Magyar-indonéz külkereskedelmi forgalom

Érték: ezer USD

A kereskedelmi forgalom alakulása 2006-2007. első 3 negyedévében

Érték: ezer USD