Honosítással az a külföldi személy szerezhet magyar állampolgárságot, aki még soha nem volt magyar állampolgár.

Ennek általános feltételei:

• Meghatározott ideig – bevándorolt (letelepedett) külföldiként – folyamatosan Magyarországon kell élnie a kérelmezőnek. Ez az időtartam „alapesetben” nyolc év.
• Büntetlen előélet.
• Biztosított Magyarországon lakás és megélhetés.
• A honosítás Magyarország érdekeit nem sérti.
• Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát kell tenni.

Kedvezményes honosítási kategóriák

• Öt évi folyamatos Magyarországon lakás után kérheti a honosítást az, aki
  • Magyarország területén született; vagy
  • kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet; vagy
  • hontalan.
• Három évi folyamatos Magyarországon lakás után kérheti a honosítást az,
  • aki magyar állampolgárral legalább három éve házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg; vagy
  • akinek kiskorú gyermeke magyar állampolgár; vagy
  • akit magyar állampolgár fogadott örökbe; vagy
  • akit magyar hatóság menekültként elismerte.
• Egy évi Magyarországon lakás után kérheti a honosítását az, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát, ha felmenője magyar állampolgár volt.

Kiskorú esetében a fenti időtartamokat csökkenteni lehet, ha a gyermek a szülővel együtt kéri a honosítást, vagy a szülő már megszerezte a magyar állampolgárságot.

A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.

A honosítás egyes feltételei – a magyarországi lakóhely és megélhetés meglétének az igazolása, valamint az alkotmányos alapismereti vizsga letételének a követelménye – alól a köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik. Kizárólag államérdekből, külföldön élő személy is honosítható.

A honosítást külön adatlapon, az ott felsorolt mellékletek csatolásával lehet kérni. Ezt a honosítási kérelmet a családok közösen – házastársak együtt, illetve szülő(k) gyermekeikkel együtt – is benyújthatják.

A honosítás kérdésében a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt és a teljesített kérelemről okiratot ad ki. A honosított személy a magyar állampolgárságot az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételével szerzi meg. Az eskü vagy fogadalom tényét az okiratra fel kell jegyezni, továbbá az aktusról jegyzőkönyvet kell felvenni. Az eskü vagy fogadalom jogvesztő határideje a honosított értesítésétől számított egy év.

A honosítási kérelemhez névmódosítási kérelem kapcsolható, mely kizárólag a családi névre vonatkozhat. Ezen eljárás keretében kérhető a - nyelvi átírás következtében „elferdült” - eredeti magyar családi név viselésének engedélyezése, többtagú családi névből egy vagy több tag, illetve nemre utaló végződés vagy névelem elhagyása, valamint a családi név magyarra fordítása.

A névmódosítási kérelem alátámasztására elfogadható okmányok taxatív felsorolását az állampolgársági törvény végrehajtási kormányrendelete tartalmazza.