A kapcsolatok fontosabb kulturális jellemzői
Az elmúlt időszakban a magyar–francia együttműködés a kultúra és az oktatás területén kiemelkedően jó eredményeket mutat. Az igen sikeresnek tartott 2001-es magyar évet (MAGYart) követő időszakról immár elmondhatjuk, bebizonyította, hogy az együttműködés nem csak egy programra korlátozódott, hanem megmaradt, szilárd, hosszabb távon is tartós és egy-egy konkrét program megvalósításához is gyorsan és hatékonyan mobilizálható kapcsolatok létrehozásához vezetett. A Magyar Gazdaság Éve (MAGÉV) megszervezésének ötlete a MAGYart sikeréből is fakadt.
 
A Franciaországban szervezett magyar vonatkozású kulturális rendezvények száma a 2001. évi magyar év időszakához viszonyítva nem csökkent, sőt a 2003/2004-es esztendőben mennyiségében elérte, majd 2004/2005-ben meghaladta a 2001-es kiemelt szintet. A magyar fél meghívásának eleget téve a Franciaország a MAGYart-ra válaszként 2004-ben megszervezték a FranciArt programsorozatot Magyarországon.
 
A magyar kultúra terjesztésének franciaországi központja a Párizsi Magyar Intézet, de a magyar programok mind gyakrabban vannak jelen a legkülönbözőbb franciaországi kulturális központokban (Ezt a jelenlétet Franciaországban mintegy 30 magyar–francia baráti társaság, hét tb. konzulátus, mintegy 40 regionális, illetve önkormányzati együttműködés segíti.)
 
Magyarország kilépett Franciaország „rutin-kapcsolatainak” köréből és kiemelkedően fontos kulturális partnerré vált. Olyan francia „presztízs-programok” valósultak meg Magyarországon, mint a Monet-kiállítás vagy a 2005-ös „Fény és árnyék 400 év francia festészetében”. A francia együttműködésben további nagy rendezvények előkészítése van folyamatban: a Luxemburgi Zsigmond-, és Chagall-kiállítások, a Frankofónia éve, a Bartók-év, az 1956-os magyar forradalom megünneplése kiemelt programként szerepelnek a két ország közötti együttműködési tervek között.
 
A kultúrával kapcsolatos magyar törvényelőkészítő tevékenység nagy mértékben támaszkodott a francia tapasztalatokra és törvényekre (pl. Múzeumi Törvény, Filmtörvény), hasonló megközelítést fogalmazunk meg a kulturális kivétel („exception culturelle”), majd a kulturális sokszínűség („diversité culturelle”) elvének előtérbe helyezésével.
 
A francia állam ösztöndíjakkal kapcsolatos politikája nemzetközi összehasonlításban igen jó és a magyar fél számára kifejezetten hasznos. Kiemelkedően fontos szerepet játszik a két ország felsőoktatási együttműködésében a párizsi Magyarságtudományi Központ (Paris III, CIEH), mely 2005. március 10-én avattatta díszdoktorává Kertész Imrét, és a budapesti Egyetemközi Francia Tanulmányok Központja (CIEF), mely az ELTE-re telepítve végez hasonló feladatokat.
 
 
Tudomány és technológia
 
A magyar-francia kormányközi TéT együttműködés kereteit az 1966-ban aláírt, és azóta többször megújításra került kormányközi egyezmény határozza meg. Legutóbb 1999-ben, Budapesten került aláírásra a “A Magyar Köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya közötti kulturális, tudományos, technológiai és intézményi együttműködés programja az 1999-2002 évekre” című dokumentum. A megállapodás megújítására erőfeszítéseket kell tenni a közeljövőben, amint az a közelmúltban több magyar-francia felsővezetői megbeszélés során hangsúlyozásra került.
 
Franciaország Magyarország egyik legfontosabb TéT-partnere. 2002 óta a kétoldalú magyar-francia TéT-együttműködések területén határozott fellendülést tapasztalhatunk, mind a vezetői látogatások számának növekedése, mind a partnerkapcsolatok bővülése terén.
 
Több, államtitkári szintű egyeztetést követően Claudie Haigneré korábbi francia kutatási és technológiai miniszter 2003 márciusában látogatott Budapestre; Magyar Bálint oktatási miniszter és Siegler András NKTH elnökhelyettes Luc Ferry francia oktatási miniszterrel és Haigneré miniszterrel 2004. januárjában tárgyaltak Párizsban. 2004 júniusában a Boda Miklós NKTH elnök vezette magyar delegáció tárgyalt francia TéT-kooperációs ügyekben érintett francia vezetőkkel, míg júliusban Siegler András 11 fős magyar delegáció élén építette TéT-kapcsolatainkat Lyonban. Boda Miklós, illetve Kroó Norbert MTA főtitkár a közelmúltban François d’Aubert francia kutatási, ill. Claudie Haigneré jelenlegi francia Európa-ügyi miniszterrel tárgyaltak Párizsban.
 
A korábbi visszaeséssel szemben 2002 óta jelentősen megnőtt a Balaton programra (PAI, kétoldalú TéT-együttműködési projektek) beadott pályázatok száma. Új fejlemény, hogy 2003 szeptemberétől kezdődően doktori ösztöndíjak finanszírozására is kerül sor a Balaton programhoz kapcsolódóan, 2004-től pedig néhány francia-magyar PAI-projekt trilaterálissá bővülhet, osztrák partnerek bevonásával. 2003. október 29-31 között, Keszthelyen, a magyar-francia kormányközi TéT vegyesbizottsági ülés 49 projekt támogatását fogadta el.
 
Az egyetemek és a kutatóintézetek között nagy számú közvetlen együttműködés folyik. Közülük jelentőségében kiemelkedik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2002-ben megújított kétoldalú együttműködési egyezménye a francia Országos Tudományos Kutatóközponttal (CNRS). Új fejlemény az MTA és a francia Országos Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) közötti, 2004. január 28-án aláírt együttműködési szerződés. Több hazai egyetem működtet közös projekteket francia tudományos és felsőoktatási intézményekkel. Kívánatos lenne, hogy a jövőben megvalósítandó budapesti francia (v. frankofon) egyetem működése is serkentse az országaink közötti tudományos kooperációt.
 
Az utóbbi évben megnyilvánult fokozott francia érdeklődés a magyar-francia K+F együttműködés fejlesztésére azzal függ össze, hogy francia részről az „Európai Kutatási Tér” (EKT) építésében komolyan számba veszik a magyar partnereket is. A magyar kiválósági központok szakmai jó híre mellett EU-csatlakozásunk is segíti TéT kapcsolataink fejlődését. A hagyományos bilaterális programok (pl. Balaton program) mellett fontos az újabb kétoldalú együttműködési formák kialakítása. A „Sciences sans Frontières” című, 2004-2005-ös franciaországi rendezvénysorozat a magyar tudomány és a magyar K+F tevékenység franciaországi jobb megismerését hivatott elősegíteni. A rendezvénysorozat párizsi megnyitójára 2004. január 27-én került sor. Ez év tavaszán-nyarán további 3 sikeres konferenciát bonyolítottunk le.
 
Franciaország jelentős partnerünk a nemzetközi tudományos együttműködésekben, a tudásalapú gazdaság fejlesztése területén. A 2004-es Chirac látogatáson született döntés a biotechnológia területén folytatott magyar-francia együttműködés erősítésére, 2005. júliusában a felek miniszteri szinten szándéknyilatkozatot írtak alá. Ennek értelmében Szegeden francia-magyar biotechnológiai központot hozunk létre, reményeink szerint 2006 II. félévében kerül sor a projektek megvalósítására (várhatóan a bioenergetika, a növényi és környezeti biotechnológiák és az orvosi diagnosztika területein).
2005. november 28-án Baráth Etele és Catherine Colonna szándéknyilatkozatot írt alá a magyar és a francia gazdaság- és kutatás-fejlesztési („versenyképességi”) pólusok együttműködéséről. Szeretnénk, ha a két ország kezdeményező szerepet vállalna egy európai versenyképességi pólushálózat kialakításában.

Fontosabb francia honlapok a tudomány és technológia világából:

 




Fontosabb kulturális intézmények