Tájékoztató a Magyarország teljes jogú schengeni tagságától érvényes szabályokról

Magyar állampolgárok külföldre utazása:

Magyarország 2007. december 21-én csatlakozott schengeni övezethez. Hazánk teljes jogú schengeni taggá válásával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol – tehát nem csak a korábbi kijelölt határátkelőhelyeken – átléphetik majd a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be.

Ez az ún. schengeni övezet 2007. december 21-től 24 tagot foglal magába:

- az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot (Ausztriát, Belgiumot, Csehországot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Svédországot),

- valamint Norvégiát és Izlandot.

Bár a határellenőrzés megszűnik a belső határokon, személyazonosságot igazoló okmánnyal (személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel) rendelkezniük kell a beutazóknak (személyi igazolvánnyal való utazásról lsd. alább). A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre!

Nem változnak a beutazás szabályai, és továbbra is fennmarad majd a határellenőrzés a schengeni övezeten kívüli öt EU-országba (Bulgáriába, Ciprusra, az Egyesült Királyságba, Írországba és Romániába), valamint a schengeni tagjelölt Svájcba történő be- és kiutazás esetén.

A határellenőrzés megszűnése csak az ún. „belső” határokra vonatkozik: ha kívülről utazunk be a schengeni övezet területére, (illetve a schengeni övezetet akarjuk kifelé elhagyni), akkor a határátlépésre továbbra is csak a kijelölt határátkelőhelyeken és a szokásos határellenőrzést követően kerülhet sor.

Magyarország határszakaszai közül a schengeni szerződés hatálybalépését követően:

- „belső” határnak minősül, és ezért megszűnik a határellenőrzés a magyar-osztrák, a magyar-szlovák és a magyar-szlovén határszakaszon,

- „külső” határnak minősül, és ezért változatlan marad a határellenőrzés rendje a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon.

2008. március 29-étől már a repülőtereken is vannak ún. külső és belső határok, A repülőtéri belső határ ugyanúgy működik, mint a szárazföldi, azaz, ha más schengeni országból érkezünk vagy oda utazunk, akkor a repülőtéren idegenrendészet általi útlevélellenőrzésen már nem esünk át, csak a légi járatra való bejelentkezéskor (check-in) kerül sor az útlevél-, valamint a biztonsági ellenőrzésre. Nem schengeni tagállamba való utazáskor - vagy onnét történő hazatéréskor - a hagyományosan megszokott ellenőrzésre kell számítani.

A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok ún. mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ez nem egy „beljebb tolt határt” jelent, az igazoltatásra nem folyamatosan és nem helyhez kötötten kerül sor.

A schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban, az Európai Unió Bizottságának előzetesen küldött értesítést követően, ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést. (Ilyenre pl. nagy tömegeket vonzó nemzetközi rendezvények pl. sportesemények, konferenciák, stb. idején kerülhet sor.)

Utazás személyi igazolvánnyal (A személyi igazolvánnyal történő utazásról szóló tájékoztatás már a hatályos gyakorlatot tükrözi.)

A személyi igazolvánnyal való utazás joga nem schengeni vívmány, hanem uniós tagságunkból következő alapjog. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától ugyanis a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást: az Európai Gazdasági Térség tagállamai (az EU tagállamok + Izland, Liechtenstein és Norvégia) területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában is lehetővé vált.

A személyi igazolvánnyal történő utazás joga az összes forgalomban lévő személyi igazolvány típussal, azaz

- az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel),

- az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel),

- a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve

- a 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolható.

Kétoldalú nemzetközi szerződés alapján személyi igazolvánnyal lehet utazni Horvátországba is. Svájc ugyan szintén nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de kétoldalú megállapodás alapján a magyar állampolgárok bármilyen típusú érvényes személyazonossági igazolvány birtokában beutazhatnak az országba, és ott 90 napot meg nem haladó időtartamig tartózkodhatnak. Ugyanakkor a gyakorlatban inkább az új típusú, kártyaformájú személyi igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály.

A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre!

További információt schengeni tagságunkról a Külügyminisztérium honlapján talál:

Utazási tanácsok magyar állampolgárok részére 
 

Schengeni Információs Rendszer 
 

Kérdések és válaszok a schengeni csatlakozásról: EU-vonal

Külföldiek beutazása Magyarországra:

Magyarország teljes jogú schengeni taggá válása időpontjától, 2007. december 21-től a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályok módosítása, valamint a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazása következtében módosulnak a három hónapot meg nem haladó tartózkodás szabályai, illetve változnak  a tartózkodási engedélyek kérelmezésére és kiadására vonatkozó szabályok is.

A jelenlegi schengeni tagállamok által kiállított olyan vízumokkal, amelyeknek érvényességi ideje átnyúlik 2007. december 21. utánra, be lehet lépni Magyarországra, illetve a többi új schengeni tagállamba.

Figyelem! A Magyar Köztársaság Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya között az egymás nevében a vízumok kiadásában, valamint a biometrikus adatok gyűjtésében diplomáciai és konzuli képviseleteik útján történő kölcsönös eljárásról szóló, 2007. november 20-án aláírt megállapodás a 2007. évi CLXXVIII. törvénnyel kihirdetésre került, é az egyezmény 2008. április 1-jén hatályba lépett. Az egyezmény alapján 2008. április 1-jétől Litvánia átvállalta a Magyarország nevében való vízumkiadást többek között Helsinkiben is. Amennyiben tehát egységes Schengen vízum iránti kérelmet (repülőtéri tranzitvízum, átutazó vízum, rövid idejű tartózkodásra jogosító vízum) szeretne benyújtani, a Litván Köztársaság helsinki nagykövetségéhez kell fordulni. Elérhetőség: www.lithuania.fi

Fontos! A 90 napot meghaladó tartózkodás szabályozása nemzeti hatáskör, tehát nincs egységes gyakorlat a schengeni tagállamok között. Tehát a Magyarországra hosszabb távra (90 napot meghaladóan) beutazni kívánó külföldi tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújthat be. Ennek pozitív elbírálása esetén egy egyszeri, tartózkodási engedély átvétele céljából történő beutazásra, és legfeljebb 30 napos tartózkodásra jogosító vízumot kap. A tartózkodási engedély iránti kérelmet továbbra is nagykövetségünkön kell benyújtani!

A külföldiek magyarországi beutazásának és tartózkodásának feltételeiről bővebb információt honlapunk angol nyelvű verzióján, valamint a magyar Külügyminisztérium és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal web-oldalain talál.