A magyar állampolgárság keletkezése

A magyar állampolgár gyermeke a születésével a törvény erejénél fogva, automatikusan magyar állampolgár lesz (leszármazás elve, vérségi elv, ius sanguinis). A magyar állampolgárság keletkezése független a születési helytől. Akár az apa, akár az anya után „örökölhető” a magyar állampolgárság.

·         Magyar állampolgárság megszerzése

A magyar állampolgárság megszerzése (visszaszerzése) honosítással, visszahonosítással és nyilatkozattal történhet az érintett személy kérelmére.

1.      Honosítás

Honosítással az a külföldi személy szerezhet magyar állampolgárságot, aki még soha nem volt magyar állampolgár. Ennek általános feltételei:

1. Meghatározott ideig – bevándorolt vagy letelepedett külföldiként – Magyarországon kell élnie a kérelmezőnek. (Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően az Unió más tagállamának ún. EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgára is e kategóriába tartozik.) A honosítási kérelem benyújtását megelőző időtartam „alapesetben” nyolc év.
2. Büntetlen előélet.
3. Biztosított magyarországi lakás és megélhetés.
4. A honosítás a Magyar Köztársaság érdekeit nem sértheti.
5. Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát kell tenni. Az Ápt. 4/A. §-ának (2) bekezdése határozza meg, hogy a törvény alapján ki mentesül a vizsgakötelezettség alól.

2.      Visszahonosítás

Visszahonosítását az a személy kérheti, aki már volt magyar állampolgár, de elvesztette állampolgárságát. (Három elvesztési jogcím esetében az érintett nyilatkozattal szerezheti vissza a magyar állampolgárságát. Lásd a 3. pontot!)

A visszahonosítás feltétele, hogy a kérelmező magyarországi lakóhellyel rendelkezzék – bevándorolt, letepedett, menekült státusban vagy EGT tartózkodási engedéllyel –, büntetlen előéletű legyen, biztosított magyarországi lakással és megélhetéssel rendelkezzék és a visszahonosítás sem sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit.

A honosítás és a visszahonosítás kérdésében a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt és a teljesített kérelemről okiratot ad ki. A honosított és a visszahonosított személy a magyar állampolgárságot az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételével szerzi meg. Az eskü vagy fogadalom tényét az okiratra fel kell jegyezni, továbbá az aktusról két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. Az eskü és fogadalom jogvesztő határideje egy év a honosított értesítésétől számítva.

3.      Nyilatkozat

Nyilatkozattal szerezheti vissza magyar állampolgárságát – lakóhelyétől függetlenül – az, aki állampolgárságát

-       megfosztással,

-       Németországba történt áttelepítésével, illetve

-       1947. szeptember 15. és 1990. május 2. között elbocsátással vesztette el.

(Más jogcímen elveszített magyar állampolgárság visszahonosítással szerezhető meg újra. Lásd 2. pont!)

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény, valamint bővebb információ a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (www.bmbah.hu) honlapján található.

Az állampolgárság igazolása iránti kérelem

A magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy egy éven belül kiállított magyar állampolgársági bizonyítvánnyal lehet igazolni. Ha ezek egyikével sem rendelkezik, és magyar vagy külföldi hatóságnál állampolgársági tényt kell igazolnia, a Magyar Köztársaság Belügyminisztériumától kérheti az állampolgársági bizonyítvány kiállítását. Állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható a magyar állampolgárság fennállása, elvesztése, vagy az a tény, hogy a kérelmező nem magyar állampolgár.

A magyar állampolgársági bizonyítvánnyal minden további eljárásban igazolhatja magyar állampolgársága fennállását, és annak birtokában magyar útlevelet igényelhet, külföldön történt anyakönyvi események hazai anyakönyvezését kérheti stb.

Az állampolgársági bizonyítványt a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztálya adja ki. A kérelmet a mellékleteivel együtt a lakóhely szerinti illetékes magyar konzulnál kell benyújtani, aki azt továbbítja a Belügyminisztériumba.

A kérelmet magyar nyelven kell kitölteni, melyet a kérelmező saját kezűleg ír alá. A konzul a kérelem átvételekor a kérelmező személyazonosságát ellenőrzi, és aláírását hitelesíti. Postai benyújtás esetén a kérelmezőnek finn közjegyző előtt kell igazolnia személyazonosságát és hitelesíttetni aláírását. A kérelmet felülhitelesítés céljából meg kell küldeni a konzulnak.

Amennyiben szüksége van ilyen kérelemre, kérje Konzuli Hivatalunktól!

Minden esetben csatolni kell a kérelmező születési anyakönyvi okmányát, és a családi állapotát, illetve névviselését igazoló okiratokat (pl. házassági anyakönyvi kivonat, bontóítélet, névváltoztatási okirat).

Az állampolgársági törvényeknek nincs visszaható hatálya, ezért mindig figyelembe kell venni az állampolgárságot befolyásoló esemény idején hatályos állampolgársági törvény rendelkezéseit. Például:

• Az 1957. október 1-je előtt született gyermek a törvényes apa állampolgárságát követi. Magyar állampolgár anya után csak „törvénytelen”, házasságon kívül született gyermek szerezhetett magyar állampolgárságot.

• Ha magyar állampolgár nő 1957. október 1-je előtt külföldi állampolgárral kötött házasságot, magyar állampolgárságát elveszíthette. Ez minden esetben egyedi vizsgálatot igényel.
• Magyarország és a volt szocialista országok között a kettős állampolgárság kiküszöbölésére kétoldalú egyezmények voltak hatályban. Az egyezmények rendelkezéseit figyelembe kell venni az ún. vegyes házasságból – az egyezmények fennállása idején – született gyermek állampolgárságának a vizsgálatánál, függetlenül születési helyüktől.

Egyes esetekben tehát a már jelzett iratok nem elegendőek az állampolgárság megállapításához, így további okiratok bemutatása is szükséges. Például:

• A külföldön született kérelmezőnek csatolnia kell szülei házassági okmányait. Ha a házassági anyakönyvi kivonat a születési adatokat nem tartalmazza, mellékelni kell a szülők (1957. október 1-je előtt született kérelmező esetében csak az apa) születési okmányát is.

§    Ha már a szülő is külföldön született, mindazon felmenők (nagyszülő, dédszülő) anyakönyvi okmányait mellékelni kell, akiktől a kérelmező magyar állampolgárságát eredezteti.

• Ha a kérelmező nő, nyilatkoznia kell családi állapotáról, valamennyi házasságkötésének helyéről és idejéről, házastársai személyi adatairól, továbbá a házastársak állampolgárságáról. Lehetőség szerint csatolja a házassági anyakönyvi kivonatait. Ha a kérelmező nő Magyarországon kötött házasságot és házassága fennáll, csak a házassági anyakönyvi kivonatba bejegyzett név viselésére jogosult.

• Ha a kérelmező és/vagy szülei elcsatolt területen születtek, fel kell sorolnia 1921 utáni, Magyarország mai területén volt összes lakóhelyüket, vagy igazolnia kell illetőségi helyüket.

Az állampolgárság vizsgálatához az anyakönyvi okmányokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell csatolni. A külföldi okmányokat hitelesített magyar nyelvű fordítással együtt kell mellékelni. Külföldön történt anyakönyvi esemény okirattal történő igazolásától nem tudunk eltekinteni!

Egyházi anyakönyvi okmányokat (keresztlevél, házasságlevél) csak abban az esetben tudunk elfogadni, ha az adott időpontban nem volt állami anyakönyvezés. Magyarországon 1895. október 1-jétől vezetik az állami anyakönyveket.

Az állampolgársági bizonyítvány kiadását megkönnyíti, ha a kérelmező csatolni tud – akár saját magára, akár felmenőire vonatkozó – állampolgársági okiratot (honosítási, visszahonosítási okirat, állampolgársági bizonyítvány), vagy illetőségi bizonyítványt.

Ha a kérelmező rendelkezik saját, illetve felmenői lejárt magyar útlevelével vagy személyi igazolványával, kérjük, mellékelje azt, vagy azon oldalak hitelesített fénymásolatát, melyek a személyi adatokat, az érvényességet és annak meghosszabbítását tartalmazzák.

Felhívjuk figyelmét, hogy kérelmét csak a kitöltött adatlap, az összes melléklet és az illeték átvétele után áll módunkban Magyarországra továbbítani.

Az illetékekről és a konzuli díjakról a „Konzuli díjtáblázat” menüpont alatt tájékozódhat. A konzuli díjat a kérelem benyújtásakor készpénzben, vagy a Konzuli Hivatal számlaszámára átutalással tudja befizetni (a Konzuli Hivatal számlaszáma: Nordea 120030-50211). Felhívjuk a figyelmet, hogy mivel minden ügy egyedi, a végösszeg több díjtételt is tartalmazhat. A befizetendő illetékek és díjak pontos összegének megállapítása csak a kérelem benyújtásakor lehetséges.

Mellékletek:

• születési anyakönyvi kivonat
• családi állapot igazolására:

·         házassági anyakönyvi kivonat

·         elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata

·         jogerős bontóítélet

• szülők születési, illetve házassági anyakönyvi kivonata
• lejárt magyar útlevél, illetve személyi igazolvány
• egyéb okmányok

A magyar állampolgárság visszaszerzése nyilatkozattal

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Állampolgársági Törvény), valamint a végrehajtásáról rendelkező 125/1993. (IX. 22.) Kormányrendelet értelmében, lakóhelyétől függetlenül nyilatkozattal visszaszerezheti a magyar állampolgárságot az a személy, aki:

o        magyar állampolgárságát megfosztással vesztette el;

o        mint német nemzetiségűt Németországba való áttelepülésre kötelezték 1949-ig;

o        a magyar állampolgárság kötelékéből 1947. 09. 05. ─ 1990. 05. 02. között bocsátották el.

A kérelmet magyar nyelven kell kitölteni, melyet a kérelmező saját kezűleg ír alá. A konzul a kérelem átvételekor a kérelmező személyazonosságát ellenőrzi, és aláírását hitelesíti. Postai benyújtás esetén a kérelmezőnek finn közjegyző előtt kell igazolnia személyazonosságát és hitelesíttetni aláírását. A kérelmet felülhitelesítés céljából meg kell küldeni a konzulnak.

Amennyiben szüksége van ilyen kérelemre, kérje Konzuli Hivatalunktól!

Finn nyelvű okiratot hiteles magyar fordítással együtt kérjük benyújtani.

Felhívjuk figyelmét, hogy kérelmét csak a kitöltött adatlap, az összes melléklet és az illeték átvétele után áll módunkban Magyarországra továbbítani.

Az illetékekről és a konzuli díjakról a „Konzuli díjtáblázat” menüpont alatt tájékozódhat. A konzuli díjat a kérelem benyújtásakor készpénzben, vagy a Konzuli Hivatal számlaszámára átutalással tudja befizetni (a Konzuli Hivatal számlaszáma: Nordea 120030-50211). Felhívjuk a figyelmet, hogy mivel minden ügy egyedi, a végösszeg több díjtételt is tartalmazhat. A befizetendő illetékek és díjak pontos összegének megállapítása csak a kérelem benyújtásakor lehetséges.

Mellékletek:

-        születési anyakönyvi kivonat

-        családi állapot igazolására:

·         házassági anyakönyvi kivonat

·         elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata

·         jogerős bontóítélet

-        eredeti elbocsátási okirat (elbocsátottaknál)

-        egyéb okmány: útlevél, személyi igazolvány (lejárt is)

A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL TÖRTÉNŐ LEMONDÁS

A magyar állampolgárságról történő lemondás feltételeit az 2001. évi XXXII. törvény az alábbiakban határozza meg:

·         az eljárás az érintett személy kezdeményezésére indul meg;

·         a kérelmezőnek külföldön kell élnie, azaz nem lehet bejelentett magyarországi lakóhelye;

·         külföldi (jelen esetben finn) állampolgársággal, vagy annak ígéretével kell rendelkeznie.

A magyar állampolgárságról történő lemondás iránti kérelmet csak személyesen a külföldi lakóhely szerint illetékes külképviseleten lehet benyújtani, tehát magyarországi tartózkodás során anyakönyvvezetőnél vagy a Belügyminisztériumban nem.

A kérelem benyújtásához szükséges iratok:

• két példányban kitöltött adatlap (konzulátuson szerezhető be)
• eredeti finn állampolgársági ígérvény és annak hiteles magyar fordítása;
• eredeti magyar születési anyakönyvi kivonat;
• eredeti magyar házassági anyakönyvi kivonat (házas, vagy elvált családi állapotúak esetében). Amennyiben a házasság vagy válás magyarországi anyakönyvezése még nem történt meg, úgy először az arra vonatkozó kérelmet kell benyújtani
• az utolsó magyarországi lakóhely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjének igazolása arról, hogy nevezett lakcímét végleges külföldi letelepedés szándékával megszüntette, vagy lakcímjelentő lap kitöltése a konzulátuson;
• kiskorú lemondásához mindkét szülő hozzájárulása szükséges, tehát a gyermek törvényes képviselőjének a szülői felügyeleti jogot nem gyakorló szülő hozzájárulását is csatolnia kell. Ettől eltekinteni csak akkor lehet, ha a törvényes képviselő hitelt érdemlően igazolja, hogy a másik szülő hozzájárulása beszerzésének elháríthatatlan akadálya van (pld. ismeretlen helyen tartózkodik).

Figyelem! Amennyiben a kiskorú az ügyintézési idő alatt betölti a 18. életévét a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BM BÁH), Állampolgársági Főosztálya automatikusan beszünteti lemondási eljárását és felkéri, hogy nagykorúként külön lemondási kérelmet adjon be, tekintettel arra, hogy a szüleinek kiadott svéd ígérvény ekkor rá már nem vonatkozik. Ezért javasoljuk, hogy a 17. életévüket betöltött személyek várják meg nagykorúvá válásukat, és ezután adjanak be külön lemondási kérelmet.

Házastársak, illetve a szülő kiskorú gyermekével együtt közös kérelmet terjeszthetnek elő, 14 éven felüli gyermeknek a kérelmet magának is alá kell írnia.

A kérelmet és az annak mellékletét képező nyilatkozato(ka)t az érintett(ek) a nagykövetségen, a konzul előtt személyesen írja(k) alá. Házastársak esetében, ha a kérelem mindkettejükre vonatkozik mindkettejük személyes megjelenése szükséges. A személyes megjelenés akadálya esetén a kérelmeket finn közjegyző előtt kell aláírni.

A kérelem benyújtásával egyidejűleg a szükséges illetékek készpénzben, vagy banki átutalással fizetendőek.

Állampolgársági ügyekben a belügyminiszter nevében a BM BÁH Állampolgársági Főosztálya jár el, és a lemondási kérelmeket elbírálásra a köztársasági elnökhöz terjeszti fel. Az ügyintézés határideje 6 hónap (ebbe a felterjesztéshez és visszaküldéshez szükséges idő -kb. 1 hónap- nem számít bele), amely indoklás nélkül 3 hónappal meghosszabbítható.

Ha a lemondás törvényi feltételei fennállnak, a belügyminiszter javasolja a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadását. Ha a törvényi feltételek hiányoznak, e tényt a BM BÁH Állampolgársági Főosztály határozatban állapítja meg. Ez utóbbi esetben a határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnál lehet keresetet benyújtani.

Felhívjuk figyelmét, hogy kérelmét csak a kitöltött adatlap, az összes melléklet és az illeték átvétele után áll módunkban Magyarországra továbbítani.

Az illetékekről és a konzuli díjakról a „Konzuli díjtáblázat” menüpont alatt tájékozódhat. A konzuli díjat a kérelem benyújtásakor készpénzben, vagy a Konzuli Hivatal számlaszámára átutalással tudja befizetni (a Konzuli Hivatal számlaszáma: Nordea 120030-50211). Felhívjuk a figyelmet, hogy mivel minden ügy egyedi, a végösszeg több díjtételt is tartalmazhat. A befizetendő illetékek és díjak pontos összegének megállapítása csak a kérelem benyújtásakor lehetséges.