Magyarország és Finnország közös tanulmányt készít az EU számára a keleti kapcsolatok jelentőségéről – Göncz Kinga tárgyalásai Helsinkiben

A magyar és a finn külpolitikai vezetés egyetért abban, hogy a grúziai válság után kiemelkedő jelentősége lesz az Európai Unió külkapcsolataiban az úgynevezett keleti dimenziónak, vagyis a kaukázusi országokhoz vagy a közép-ázsiai államokhoz fűződő viszonynak. Azt kívánják közösen megfogalmazni, hogy milyen kapcsolatokat kellene kiépítenie az integrációs szervezetnek a térség országaival.

A magyar diplomácia vezetője finn kollégájával, Alexander Stubb-bal valamint Astrid Thors bevándorlási és európa-ügyi miniszterrel folytatott megbeszélést. Göncz Kinga a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy mind Finnország, mind Magyarország nagyon erősen érdekelt abban, hogy az EU bővítse kapcsolatait keleti szomszédaival.

A két külügyminiszter eszmecseréjének egyik fő témája Oroszország jelenlegi nemzetközi szerepének valamint az unió és Moszkva viszonyának mérlegelése volt. Különös aktualitást adott a témának a grúziai válság és az a körülmény, hogy az EU most fogalmazza újra Oroszországhoz fűződő kapcsolatait.

Moszkva és az unió jövőbeni viszonyáról volt szó az orosz és kelet-európai témákban kutatásokat végző helsinki Aleksanteri Intézetben, amelyet Göncz Kinga a nap folyamán szintén felkeresett.

A magyar diplomácia vezetője úgy látja, hogy a szoros gazdasági összefonódás miatt Helsinki törekszik az orosz szempontok megértésére, és nagy súlyt fektet az oroszokkal folytatandó folyamatos párbeszédre. Az energiaellátás szempontjából viszont a finnek kevésbé vannak ráutalva az orosz szállításokra: a földgázt ugyan onnan szerzik be, de energiafelhasználásukban sokkal kisebb a gáz aránya, mert jobban állnak a megújuló energiák tekintetében.

A grúziai helyzettel összefüggésben Göncz Kinga nagyra értékelte azt az aktív szerepet, amelyet Stubb külügyminiszter - az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökeként – játszott a válság megoldásában.

Szóba került a nemzetközi pénzügyi válság is: a két külügyi vezető közösen próbálta felmérni, hogyan jelenik majd meg ez a kérdés az Európai Tanács következő, jövő heti ülésen. A magyar külügyminiszter és finn partnerei megvitatták a lisszaboni szerződés ratifikálásának továbbvitelét, a szerződést elutasító írországi referendum utáni helyzet megoldásának lehetőségeit is.

Mindkét külügyminiszter nagyon jónak nevezte a kétoldalú kapcsolatokat. Azt tartották a legfontosabbnak, hogy gyakorlati együttműködés hasznára fordítsák azt a kölcsönös rokonszenvet, amely részben a közös finnugor eredetből származik. Ennek jegyében kezdődött ifjúsági csereprogram, mert mindkét fél fontosnak tartja, hogy ne csak a hivatalos, de a civil kapcsolatok is bővüljenek.

(2008. október 7.)