A magyar-finn kapcsolatok hagyományosan barátiak, problémamentesek és kiegyensúlyozottak, fejlődésüket nagyban elősegíti a nyelvrokonságon alapuló kölcsönös szimpátia. A rendszerváltozás időszakában a finn politikai vezetés segítőkészsége, valamint a finn modell egyes megoldásai iránt mutatkozó magyar érdeklődés szintén hozzájárult a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez.

 

Magyarország és Finnország kapcsolatait problémák nem terhelik, rendszeresek a politikai érintkezések, a felsőszintű látogatások. Az európai uniós együttműködés szoros, amely annak is köszönhető, hogy az azonos értékrendből fakadóan a két ország hasonlóan vélekedik az Unió napirendjén lévő legtöbb kérdésről.

A finn-magyar kapcsolatok elmélyülése a nyelvrokonsággal, a nyelvi rokonság kutatásával kezdődött. A kulturális és oktatási együttműködés máig is kapcsolataink legintenzívebb részét képezi. Ezt egészíti ki a közvetlen intézményi és a társadalmi kapcsolatrendszer: jelenleg 53 finn városnak és községnek van magyar testvérvárosa, valamint fontos szerepet töltenek be a kapcsolatok ápolásában a baráti társaságok is.

A hagyományosan igen sokszínű, szoros és baráti magyar-finn kapcsolatok, melyek a finnugor nyelvrokonságnak a XIX. században elterjedt és népszerűvé vált eszméjében gyökereznek, több évszázados múltra tekintenek vissza.

 

Együttműködésünk elindításában úttörő szerepet játszottak a két ország nyelvészei, többek között Reguly Antal és Erik Aleksanteri Ingman, akik utazásaikról készült beszámolóikkal kölcsönösen ismertté tették a rokon népet hazájukban.

 

A két nyelv kapcsolatának kutatása a XX. században is tovább folytatódott, megtartották az első finnugor kongresszusokat, aláírásra került az első kulturális egyezmény, létrejött a Magyar-Finn Társaság (1937) és különösen a két világháború között igen aktívvá vált a diákcsere, valamint az evangélikus egyházak közötti együttműködés.  

 

Kapcsolataink Finnországgal a második világháborút követően is folyamatosan és intenzíven fejlődtek. Ezt jól mutatja, hogy Urho Kekkonen egykori finn elnök a hatvanas-hetvenes években három alkalommal is járt Magyarországon, hazánk pedig aktívan részt vett az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet munkájában. 1950-ben létrejött a Finn-Magyar Társaság (elődje már 1928-tól működött), 1959-ben, majd 1995-ben megújítottuk a kulturális egyezményt, kölcsönössé és folyamatossá vált a magyar, illetve a finn nyelv egyetemi szintű oktatása. A rendszerváltást követően bilaterális kapcsolataink fejlődése újabb lendületet vett, az elmúlt másfél évtized során politikai, gazdasági, kulturális és civil kapcsolataink egyaránt problémamentesen és példamutatóan hatékonyan működnek.  

Országaink között rendszeresek a felsőszintű látogatások. 2006. március 28-31. között Tarja Halonen meghívására Sólyom László tett látogatást Finnországba, a finn államfő pedig részt vett az 56'-os budapesti megemlékezésen 2006. október 22-23-án. Az elnökök közti találkozóra és kétoldalú tárgyalásra legutóbb 2009. június 27-én került sor, Tarja Halonen budapesti látogatásakor. A finn elnök asszony ekkor részt vett a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségeken.

 

A két ország miniszterelnökei lehetőség szerint minden évben találkoznak. A finn kormányfő 2008. április 22-én járt Budapesten, Bajnai Gordon pedig 2009. szeptember 2-3-án látogatott Helsinkibe.

 

A magyar-finn parlamentközi kapcsolatok intenzívek, rendszeresek a találkozók a házelnökök, a szakbizottságok, a mindkét parlamentben aktívan működő baráti csoportok között, emellett gyakoriak az egyes szakminiszterek találkozói, illetve a szaktárcák közötti konzultációk.