Bajbajutott magyar munkavállalók
Rendszeresen feltűnnek a magyarországi munkaerőpiacon jól jövedelmező spanyolországi mezőgazdasági idénymunkát ígérő olyan „munkaközvetítő cégek”, melyek magyar állampolgárok rászorultságát kihasználva csábítják (általában narancsszedésre) a magyar állampolgárokat. Sok esetben a munkavállalót kiérkezése után sorra érik a kellemetlen meglepetések: nincs biztos munka, mindenki magának kell megkeresse a lehetőséget, ugyanis a közvetítő mögött nincs valós cég; az esetleges munkalehetőségről, illetve a helyszínre történő eljutásról – amit sok esetben mindenkinek magának kell megszerveznie – csak spanyolul adnak felvilágosítást, így nyelvtudás és helyismeret hiányában ez lehetetlen; a szállás nem olyan, amit ígértek; az ígértnél több órát kell dolgozni; a munkakörülmények rosszabbak az otthoninál, a beígértnél. A legkellemetlenebb meglepetéssel általában az első hónap elteltével – azután, hogy a becsapott munkavállaló a Magyarországról magával hozott megtakarított pénzét már felélte – szembesül: nevezetesen, hogy a beígért járandóságának csak töredékét kapja meg fizetésként.
Mivel egy diplomáciai képviselet mozgástere igen korlátozott a hasonló módon bajba jutott magyar állampolgárok problémájának orvoslásában, fokozottan javasoljuk, hogy mielőtt spanyolországi mezőgazdasági idénymunkát vállalnának, alaposan tájékozódjanak a munkavállalás és a munkáltató körülményeiről. Javasoljuk, hogy
1.) Képviseleteinken keresztül ellenőriztessék le, hogy a munkát ajánló spanyol cég valóban létezik-e. Minden spanyolországi vállalat megalapításakor rendelkezik adószámmal (spanyolul: NIF), ez alapján le tudjuk ellenőrizni, hogy valós cégről van-e szó.
2.) Csak érvényes, még Magyarországon megkötött munkaszerződéssel induljon útnak. Amennyiben nem beszél spanyolul, úgy spanyol nyelven írt szerződést ne írjon alá. Ha lehet, csak magyar nyelvű dokumentumot írjon alá.
3.) A lehetőségek szerint maximálisan bizonyosodjon meg a lakhatási feltételekről (pl., hogy a lakbér címén nem vonják-e le automatikusan a fizetésének felét, kétharmadát). Ugyanez igaz az étkezési költségekre, valamint a szállásról a munkahelyre történő eljutás költségeire is.
4.) Kell-e és ha igen, mikor közvetítői járulékot fizetni a munkaközvetítőnek? Ha előre kell, s Öntől kérik, akkor nem biztos, hogy jó szándékú a közvetítő. Közvetítői díjat ugyanis a nemzetközi szokások szerint a munkaadó fizet a munkaközvetítőnek a munkaerő toborzásáért „cserébe”.
5.) Mennyi időre szól a szerződés, s mikor van fizetés? Igyekezzen úgy megállapodni, hogy a munkabér minél gyakoribb (hetes, vagy kéthetes) turnusokban kerüljön kifizetésre. Így elkerülheti, hogy hosszú ideig hitelben – jobban mondva ingyen – dolgoztassák.
6.) Csak úgy induljon útnak, hogy a Magyarországra történő visszautazásának feltételeiről előzetesen gondoskodik pénztartalék formájában. Az előre megvásárolt repülőjegy nem segít, mert előfordulhat, hogy baj esetén azonnal utazni kell, és nincs mód arra, hogy várjon a gépe majdani indulásának napjáig.
9.) Otthon ne égessen fel mindent maga mögött. Ne adja el házát, autóját annak érdekében, hogy ki tudja fizetni az utazást, a kinn tartózkodás első hónapjainak költségeit.
10.) Utazási okmányait ne adja oda a munkaadónak. Ugyanis gyakran mondvacsinált indokkal elkérik azokat a munkaszervezők (általában adminisztrációs procedúrára hivatkozva), ezzel is magukhoz láncolva a már így is kiszolgáltatott, becsapott munkavállalót.
11.) Javasoljuk, hogy a spanyol nyelvvel legalább alapfokon ismerkedjenek meg, lévén Spanyolországban még a nagyvárosokban is igen kevesen beszélnek idegen nyelveket (akár az angolt, vagy németet).
12.) Iratairól készítsen fénymásolatot, s csak azokat tartsa magánál.
Fenti kérdések magyarországi munkavállalás során sokkal kisebb súllyal esnek latba, mint külföldön. Idegen nyelvi és kulturális környezetben az ember sokkal inkább ki van szolgáltatva a szervezőkkel együttműködő lelkiismeretlen munkaadóknak. A körültekintő eljárás azért is nagyon fontos, mert a madridi nagykövetségnek, illetve a barcelonai főkonzulátusnak (és egyetlen magyar külképviseletnek) sincs arra anyagi kerete, hogy baj esetén finanszírozza a kinnrekedt, becsapott munkavállaló honfitársaink csoportjainak hazautazását.
Amennyiben mégis bajba jutott és „munkáltatója” cserben hagyta, a következőkben tudunk segíteni: