1. Egyiptom gazdasága
1. 1. Egyiptom főbb gazdasági mutatói
[táblázat]
1.2. Az egyiptomi gazdaság fő jellemzői
Egyiptom gazdasága – a 2005-ben elindított reformoknak köszönhetően – dinamikusan növekedett az elmúlt években. Az új gazdaságpolitika célja a piacorientált gazdaság kiépítése és a fenntartható növekedés feltételeinek megszilárdítása. Az egyiptomi gazdaság – Szaúd-Arábia után – a második legnagyobb az arab világban. 2006-ban a GDP 6,9 %-kal, 2007-ben 8 %-kal nőtt. A külföldi befektetések kimagaslóan nőttek az elmúlt időszakban. A 2004-es 600 millió USD szintről 2006-ra elérték a 6,1 milliárd USD-t, 2007-re meghaladták a 8 milliárd USD-t.
Az egyiptomi gazdaság egyik meghatározó ágazata az energiaszektor, ezen belül az olaj és gáz, illetve a villamosenergia-termelés. Fejlett a szállítás és a turizmus. Az ipar legjelentősebb ágazatai a cementipar, a vas és acélgyártás, a közúti járműgyártás, a gyógyszeripar, a textilipar, valamint a növényvédő szerek és a műtrágyák gyártása.
Egyiptom jelentős forrásokat fordít a megújuló energiaforrások fejlesztésére, a nap- és a szélenergia hasznosítására. Céljuk, hogy 2020-ig az ország energiaszükségletének 20 %-át megújuló energiaforrásokból fedezzék. Ezen kívül prioritást élveznek a környezetvédelmi projektek az újrahasznosítás, a hulladékfeldolgozás és a víztisztítás területén.
Az infrastruktúra fejlesztése terén a vasút korszerűsítését tekintik a legfontosabbnak. Az elkövetkező években 8 milliárd EUR-t kívánnak fordítani a vasúthálózat fejlesztésére és korszerűsítésére.
A turizmus az egyiptomi gazdaság egyik meghatározó ágazata, a GDP 30%-át adja. A turisztikai beruházások változatlan ütemben fejlődnek. 2007-ben a beutazó turisták száma meghaladta a 11 milliót.
A mezőgazdaságban a déligyümölcsök és zöldségek, olívaolaj, az olajos magvak termelése és a különféle fűszerek előállítása meghatározó. A gabonafélék termelése és az állattenyésztés nem képes fedezni a lakosság folyamatosan növekvő szükségleteit, az ország tartósan behozatalra szorul.
A bankrendszer az elmúlt években átalakult. Jelenleg 61 bejegyzett bank működik Egyiptomban, amelyből 25 vegyes, illetve 100%-ban külföldi tulajdonú. A bankrendszer szilárd, a nemzetközi pénzügyi válság nem érintette súlyosan Egyiptomot. Az egyiptomi font 2008 második felében jelentősen erősödött az EUR-hoz képest, az import olcsóbbá vált a helyi cégek számára.
1.3. Külkereskedelmi tendenciák, külkereskedelmi statisztika, főbb partnerek, import termékek
Egyiptom legfontosabb külkereskedelmi partnere az Európai Unió. Külkereskedelmi forgalmának 45%-t az Unió országaival bonyolítja le, a kereskedelmi forgalom 2007-ben meghaladta a 16 milliárd eurót. 2008-ban a forgalom 20 milliárd euróra nőtt, az EU országokból 4,1 milliárd euró FDI érkezett Egyiptomba. Legfontosabb partnerei: Olaszország, Németország, Egyesült Királyság, Spanyolország. Az EU új tagállamai közül Magyarország – Románia után – Egyiptom második legfontosabb partnere a külkereskedelmi forgalom volumene tekintetében.
1.4. Egyiptom külkereskedelmi forgalma (milliárd USD)
2. A magyar-egyiptomi gazdasági kapcsolatok
2.1. A magyar-egyiptomi külkereskedelem áruszerkezete (millió USD)
Értékváltozás az előző évhez képest és a forgalom megoszlása (%)
A magyar-egyiptomi külkereskedelmi termékforgalom 2004-2007 között megötszöröződött.
2007-ben a magyar export 271 millió USD, az import 10,5 millió USD volt.
A magyar exportban a gépek, gépi berendezések dominálnak, nőtt az élelmiszerek, élőállatok kivitele.
Egyiptom kereskedelempolitikája liberalizált, az egyiptomi kormány az átlagos vámtételeket 25%-ról 6,95%-ra mérsékelte.
2005. óta az EU-Egyiptom közötti Társulási Megállapodás alapján a vámtételeket évente csökkentik.
A Magyarország és Egyiptom közötti tőkeáramlás, a befektetések nem jelentősek.
2.2. Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok
Orvostechnikai eszközök, gépek gépi berendezések (üvegipari és textilipari gépek, víztisztító berendezések, mobil hulladékégetők, újrahasznosítási technológiák,, műanyagipari gépek, papíripari berendezések, vasúti biztonsági berendezések, közúti járműipari alkatrészek, élőállat (szarvasmarha) fagyasztott baromfi, vetőmag.
2.3. Magyar szempontból perspektivikus privatizációs, akvizíciós, vagy zöldmezős tőkekihelyezési lehetőségek
Turisztikai beruházások, szállodák, búvárközpontok, szolgáltatások. Újrahasznosítási technológiák telepítése, műszaki segítségnyújtás, mérnöki munkát igénylő szolgáltatás.
3. Tudnivalók az Egyiptommal folytatott kereskedelemről
3.1. Általános információk
Az EU országokból származó EUR 1 minőségi bizonyítvánnyal rendelkező termékekre egyszerűsített vámeljárást alkalmaznak. Gyógyszeripari termékekre speciális eljárás vonatkozik, a terméket előzetesen regisztráltatni kell.
Az egyiptomi piac liberalizált – a cement és katonai felszerelés kivételével – egyéb termékek szabadon importálhatók.
Az Egyiptomba történő export csak a helyi kereskedelmi kamarába bejegyzett ügynökökön keresztül lehetséges, a vámeljárás lebonyolítása is az ügynök feladata. Az elmúlt évben a vámügyintézéssel kapcsolatos panaszok száma jelentősen csökkent, mivel a jogszabályok értelmezése, egységes eljárás alkalmazása gyakorlattá vált.
Az aktuális vámtarifa lista mellékletként elérhető angol és arab nyelven: www.customs.gov.eg
Egyiptomi Import-Export Ellenőrző Szervezet e-mail címe: oabdelmouaem@yahoo.com
Vámok az EU tagállamaiba exportált termékekre:http://europa.eu.int/comm/taxation_customs/dds/cgi-bin/tarchap
3.2. Magyar exportot kísérő okmányok
EUR 1, minőségi bizonyítvány, mennyiségi igazolás, kereskedelmi számla, fuvardíj igazolás, hatósági engedélyek, származási bizonyítvány.
3.3. Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó Egyiptomi Szabványügyi Hivatal adja ki a behozatali engedélyt.
Élelmiszerek behozatala esetén előzetesen engedélyt kell kérni az élelmiszerellenőrzési hatóságtól (egyiptomi Mezőgazdasági Minisztérium).
Ipari termékek esetében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium adja ki az engedélyt. Acélipari termékek importja esetén az Egyiptomi Atomenergiai Intézet előzetes engedélyét is szükséges beszerezni.
Egyiptom 2003-ban ratifikálta a szellemi jogok védelméről kötött megállapodást.
3.4. Jellemző, illetve javasolt fizetési módok
L/C, az üzleti kapcsolat első szakaszában fizetés előre. A kereskedelmi bankokon keresztül a fizetés zökkenőmentesen lebonyolítható. (CIB, CITIBANK, HBSC, Paribas)
3.5. A piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák
A termék fajtájától és annak minőségétől függ. Fogyasztási cikkek estében nagyobb áruház láncok (ALFA, Carfour)
3.6. Szállítmányozás, speciális csomagolási és címkézési előírások, javasolt szállítmányozó cégek
A szállítmányozás magyar és egyiptomi cégekkel bonyolítható. A leggyakrabban használt útvonal Koper vagy Konstanza-Alexandria. Koperben az egyiptomi cégek jelentős kapacitású raktárbázist tartanak fenn. A szállítmányozás módja a termék fajtájától és minőségétől is függ. A termék eredetét fel kell tüntetni.
Javasolt fuvarozási cég: MSC Magyarország, amelynek van egyiptomi partnere is.E-mail: bko@mscbud.huTel: +36 1 412-0879
3.7. Helyi kereskedelmi, üzleti szokások
A helyi szokások nagyon szerteágazóak, városokban és falvakban eltérőek. Vannak szabad áras és kötött áras termékek, a terméktől is függ. Élelmiszereket csak a nagyobb üzletláncokban célszerű vásárolni, a higiéniai körülmények is eltérőek.
Hirdetési lehetőségek a helyi és a helyben publikált lapokban vannak, illetve Internet szolgáltatóknál.
3.8. Kiállításokon, vásárokon való megjelenés feltételei, javasolt kiállítások listája
Kiállítások, vásárok: minden évben tavasszal rendezik meg a Kairói Nemzetközi Kiállítást és Vásárt, amelyen 50-60 ország cégei vannak jelen. Ezen főként ipari, mezőgazdasági és egyéb berendezéseket mutatnak be. A fentieken kívül szakkiállításokat rendeznek orvostechnikai, vízgazdálkodási, számítástechnikai eszközök bemutatása céljából.
Várható rendezvények 2009-ben
4. Befektetések
4.1. Általános információk
Egyiptom és Magyarország között van hatályos Kettős Adóztatást Elkerülő Egyezmény. A stratégiai ágazatok kivételével a külföldi befektetések minden területen megjelenhetnek. Jelenleg a legvonzóbb az olaj- és a gázipar, a cementipar, a gyógyszeripar, a bankszektor, a turizmus és a szolgáltatások. Jellemzően vegyes tulajdonú vállalatok jönnek létre, de 100 %-os külföldi tulajdonszerzés is lehetséges.
Az ingatlanárak viszonylag magas a nagyvárosokban, de azok vonzáskörzetében, illetve az ipari övezetekben lényegesen alacsonyabbak. Az energia ára viszonylag olcsó, kb. egyharmada a magyarországi árnak.
Kiemelt befektetők részére – 3 millió EUR felett – egyedi kedvezmények adhatók miniszterelnöki döntés alapján.
A befektetéseket ösztönző intézmény a GAFI (General Authority of Foreign Investment). Tájékoztatást ad a befektetési lehetőségekről, kapcsolatot tart a legnagyobb partnerekkel, egyablakos ügyintézési rendszert épít ki, biztosítja a cégbejegyzést 24 órán belül.
4.2. Külföldi befektetések elől elzárt ágazatok, legnagyobb megengedett külföldi tulajdoni hányad
A Sínai-félszigeten külföldiek nem szerezhetnek földtulajdont, csak a rajta lévő épület tulajdonjogát nemzetbiztonsági ellenőrzés után. A rendvédelmi szervekhez tartozó stratégiai ágazatokban a külföldiek nem szerezhetnek tulajdont.
A külföldiek tulajdonszerzési jogát egyéb rendelkezések nem korlátozzák, 100%-os tulajdonosok is lehetnek. 4.3. Vállalatalapítási feltételek (Vállalkozási formák, minimális alaptőke, időigény, költségek)
Vállalatalapítási feltételek: Kft. esetében legalább 10 ezer EGP (kb. 1.400 EUR), Rt. esetében legalább 20 ezer EGP (kb. 2.800 EUR) alaptőke.
Bankalapításhoz szükséges minimális alaptőke: 500 millió EGP (kb. 71 millió EUR)
A bankok ingatlanfedezetre folyósítanak hitelt vállalkozók részére.
A társasági adó 20%, az olajszektorban 45%. (A korábban érvényben lévő 42%-os társasági adót 2006-ban eltörölték, a beruházási kedvezményeket, adómentességeket egységesen megszüntették.)
Az ÁFA átlagos mértéke 10%, de az alapvető élelmiszerekre 0%-os a kulcs.
Kiemelkedően magas a gépkocsik importját terhelő ÁFA, amelynek értéke 164%-ot is elérhet.
Szerződéskötésnél helyi ügyvéd igénybevétele elkerülhetetlen, szükség szerint a külképviselet ajánlhat kompetens irodákat.
4.4. Befektetési kedvezmények
A külföldi befektetések tízéves adókedvezményben részesülhetnek.
4.5. Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok Az állami bankok 5-11%-os kamatra adnak hitelt, jelzálog fedezet mellett. (al-Ahli Bank, Mezőgazdasági Fejlesztési Bank, Mezőgazdasági Credit Bank, Export Development Bank / Egyiptomi export finanszírozásra) Ingatlan beruházásra az átlagosnál magasabb, 11-12%-os kamatot számítanak fel. Javasolt bankok: Alexandria Bank, Citibank, HBSC, NSGB.
4.6. Bérek és járulékos költségek
Évi 5000 EGP (kb. 700 EUR) jövedelemig adómentes a személyi jövedelem.
5-15 ezer EGP (kb. 700-2.100 EUR) között 10% szja.15-40 ezer EGP (kb. 2.100-5.700 EUR) között 20%, 40 ezer felett 40% az szja.
A biztosításokat egyéni alapon fizetik a foglalkoztatottak.
4.7. Ipari ingatlanok és irodabérleti árak, egyéb versenyfeltételek, energiaárak
Az ipari ingatlanok ára változó, városban 300-700 EUR/m2 vétel esetén. Bérlet esetén négyzetméterenként havi 1,2 euró - 200 euró között. Vidéken a fenti árak 25%-ába kerülnek, illetve bérelhetőek az ingatlanok.
4.8. Prioritást élvező ágazatok
Turizmus, szolgáltatások fejlesztése, infrastruktúra fejlesztése, közút, vasút, folyami hajózás környezetvédelmi technológiák.
4.9. Privatizációs lehetőségek, pályázatok
A privatizálásra kerülő cégek listáját évente teszik közzé. 2009-ben a vasútállomásokat is privatizálják, valamint a szállítási ágazat döntő részét.
5. Munkavállalási lehetőségek magyar állampolgárok számára
Magyar állampolgárok részére munkavállalási és tartózkodási engedélyek feltételei:
A dokumentumok benyújtása és az ügyintézés érdekében helyi ügyvéd részvétele szükséges.