Dánia Gazdasága

Dánia gazdasági szempontból a világ élvonalába tartozik több nemzetközi indikátor szerint is. Az Economist Intelligence Unit Dániát 2008-ban a világ legjobbjának minősítette befektetőbarát üzleti környezete miatt. Az IMD 2009-es Versenyképességi évkönyve az 5. legjobb helyre rangsorolta az észak-európai országot. A Forbes Magazine évente kiadott üzleti rangsorban Dánia immáron másodszor is az elkelő első helyezéssel büszkélkedhet.

Dánia kapu a skandináv országok felé. Infrastruktúrája kiemelkedő. A koppenhágai reptér Észak-Európa legfontosabb légikikötője, autópálya hálózata sűrű és jó minőségű. Magas képzettségű, idegen nyelveket beszélő, flexibilis munkaerővel rendelkezik. Dánia gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől, nettó élelmiszerexportőr. A legjelentősebb dán iparágak: acélipar és gépgyártás, élelmiszer-feldolgozóipar, szállítmányozási gépgyártás, hajógyártás, szélerőmű-gyártás, orvosi műszerek, gyógyszeripar.

A Dán Energiaügynökség (DEA) közelmúltban megjelent tanulmánya szerint Dánia északi-tengeri kőolaj készletei alacsonyabbak, mint azt a korábbi becslések jósolták. A DEA számí­tásai szerint 2008 és 2013 között 40 százalékkal csökken a kőolaj kitermelés. Ez és az alacsonyabb földgáztermelés együttesen kb. 10-15 milliárd korona költségvetési bevételkiesést jelent. A kormány megelőző intézkedései között szerepel új olajmezők keresése, a meglévő készletek hatékonyabb kitermelése és a megújuló energiák minél nagyobb mértékű használata.

A skandináv jóléti modellből kiindulva tartják fent a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, amelyek finansz­írozásában az állam vállal oroszlánrészt. A rendszer fenntarthatóságát az EU összehasonlí­tásban is magas jövedelemadó rendszer biztosítja évtizedek óta.

Mindezek mellett a globális gazdasági válság, a nemzetközi kereskedelem gyengülése Dániát is sújtotta. A krízis kezdetekor pénzügyi helyzete erős volt, a költségvetési többlet a GDP 4,5-5 százalékával volt egyenlő. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a válság Dániát a gazdasági konjunktúra leszálló ágában érte. Az utóbbi években a munkabérek jelentősen emelkedtek, a termelékenység romlott és a dán fizető eszköz, a korona is gyengült. A dán kormány az elsők között reagált bankmentő csomaggal és válságkezelő intézkedésekkel. A munkanélküliség 4,2 százalékos és elemzők szerint folyamatos emelkedése 2011. év végéig fog tartani.

2009-ben Dánia bruttó nemzeti összterméke 5,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A gazdasági válság miatti dán vagyonvesztés közel 50 milliárd koronára tehető, amely a GDP 2,7 százalékának felel meg.

A fogyasztói árak 2009-ben 1,3 százalékkal emelkedtek. Dániában az egy munkaórára eső átlag termelékenységi mutató évente kevesebb, mint 1 százalékkal nőtt 1995 óta, az utóbbi időszakban pedig negatív irányban változott. Így a termelékenység viszonylatában a skandináv ország a leggyengébben teljesí­tő OECD-országok közé tartozik.

A munkanélküliség mértéke 4,2 százalékos, az állástalanok száma 2010-11-ben várhatóan tovább emelkedik és kb. 160.000 főben maximalizálódik.

Dánia áruexportja a múlt évben 17,6 százalékkal csökkent 2008-as évvel összehasonlítva. Legfontosabb felvevőpiaca továbbra is Németország, bár itt az átlagosnál nagyobb, 28,3 százalékos volt a visszaesés és a német gazdasági növekedés megindulását késve követte a dán export növekedése. A dán kivitel több mint 50 százaléka irányul az Európai Unióba. Dánia behozatala 22,7 százalékkal csökkent 2008-hoz képest. Legfontosabb beszállítója továbbra is Németország.

2009-ben 11,1 Mrd EUR összeget fektettek be külföldön a dán vállalatok, m­g a beáramló külföldi tőke összege 7,22 Mrd EUR-tett ki. A dán működő tőke hagyományos célországai a szomszédos uniós országok, Norvégia és az USA. A külföldi befektetőket – Dániába, amely a világ egyik legdrágább országnak számít – elsősorban szintén a pénzügyi szolgáltatások, áruszállítás és IT terület vonzza. A legnagyobb befektetők általában Nagy-Britanniából és az USA-ból érkeznek.

Az első biztató adatok 2009. második félévében jelentek meg: a dán gazdaság - ugyan szerény ütemben, de - újra növekedni kezdett. Az ingatlanpiac stabilizálódni látszik, a háztartások fogyasztása kis mértékben emelkedett és a bankok hitelezési hajlandósága is megerősödött.

Lars Løkke Rasmussen kormányfő többször is hangsúlyozta, hogy a megoldás a termelékenység növelésében van, a magas fizetésekért több munkát kell megkövetelni. Dániának tovább kell fokoznia előnyét a környezetipari, „zöld” technológiák és termékek kutatása, gyártása terén. A növekedés alapja a kutatás-fejlesztés, a siker kulcsa pedig az eredmények minél hamarabbi „piacra dobása”. Új piacokat kell találni a dán termékeknek és minél több külföldi befektetőt kell vonzani az országba.

Dánia 2010. február végén nyújtotta be konvergencia programját az Európai Uniónak. A program célkitűzése, hogy a 2010-re várható 5,5 százalékos GDP arányos költségvetési hiány 3 százalék alá csökkenjen 2013-ra. Az új konvergencia program tükrözi, hogy a nemzetközi gazdasági válság miatt megbillent az egyensúly a költségvetés kiadásai és bevételei között és annak helyreáll­tása érdekében határozott intézkedéseket kell foganatosítani. Az állam kiadásai emelkedtek 2008. óta és a 2010-es „tavaszi” adóreform miatt is csökkentek a bevételek.

A cél érdekében a GDP 1,8 százalékának megfelelő, kb. 31 milliárd dán koronás kiigaz­ításra van szükség. A kormány ezért egy többéves programot dolgoz ki, amely 2011-ben indul és az a központi kormányzati, a regionális és a helyi önkormányzati közkiadásokat a mai szinten tartja.

A Dán Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2010-ben a GDP 1,3 százalékkal fog növekedni. A háztartások fogyasztása 2,8 százalékkal emelkedik, az állami beruházások viszont 10,6 százalékkal csökkennek. Az export várhatóan 2,9 százalékkal lesz magasabb a 2009. évinél, az import 5,1 százalékkal nő.

Kétoldalú gazdasági kapcsolatok

A nemzetközi gazdasági válság miatt 2009-ben csökkent a magyar-dán kétoldalú kereskedelmi forgalom, a magyar külkereskedelmi többlet azonban továbbra is megmaradt. Magyarország Dánia behozatalában 0,6 százalékos, kivitelében 0,5 százalékos részarányt képvisel. A magyar statisztikai adatok szerint 15,8 százalékkal maradt el a magyar export a 2008-as évtől. A Dániából származó magyar behozatal 24,2 százalékkal csökkent.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal. Számított adatok.

Az áruforgalom szerkezetét vizsgálva kitűnik, hogy a gépek, gépi berendezések teszik ki a magyar kivitel meghatározó részét, szám szerint 73 százalékát. A feldolgozott termékek 21,4 százalékot képviselnek. Nagyobb mértékben csökkent az élelmiszerexport.

A dán működő tőke magyarországi állománya (egyéb tőke nélkül) 2008 végén 324 millió euró volt. 2008-ban 7,3 millió euró értékű dán FDI áramlott Magyarországra. Ebből 4,8 millió euro volt a részvény és egyéb részesedés, 14,3 millió euro az újra befektetett jövedelem, m­g az egyéb tőkemozgások egyenlege -11,9 millió euro volt.

A Magyarországra irányuló 2009. évi dán működő tőke inflow (egyéb tőke nélkül) a Dán Nemzeti Bank adatai szerint (M EUR):

A legjelentősebb dán befektetők: