Dánia gazdasága

Dánia gazdaságát a csúcstechnológiára épülő mezőgazdaság, a korszerű ipar és a külkereskedelemtől való erős függés jellemzi. Az ország évek óta előkelő helyen áll a Forbes Magazin évente kiadott üzleti rangsorában, 2011-ben az 5. hellyel büszkélkedhetett. Az ország sikerrel reagált a 2008-ban kezdődő válságra, pénzügyi-gazdasági stabilitás tekintetében pillanatnyilag az egyik legjobb helyzetben lévő európai uniós tagállam.

Dánia kapu a skandináv országok felé. Infrastruktúrája kiemelkedő. A koppenhágai reptér Észak-Európa legfontosabb légikikötője, autópálya-hálózata magasan fejlett. Magas képzettségű, idegen nyelveket beszélő, flexibilis munkaerővel rendelkezik. Dánia gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől, nettó élelmiszerexportőr. A legjelentősebb dán iparágak: acélipar és gépgyártás, élelmiszer-feldolgozóipar, szállítmányozási gépgyártás, hajógyártás, szélerőmű-gyártás, orvosi műszerek, gyógyszeripar.

Az ország energiatermelésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energiatermelés, elsősorban a szélenergia és a biomassza hasznosítás.  A dán parlament 2012 márciusában elfogadott határozata szerint 2020-ra az ország energiatermelése 50 százalékát szélenergiából kívánja előállítani (jelenlegi arány 25%).

A szociális és egészségügyi szolgáltatások, valamint a közoktatás finanszírozásában - a skandináv jóléti modellnek megfelelően - az állam vállal oroszlánrészt. A rendszer fenntarthatóságát az EU-s összehasonlí¬tásban is magas jövedelemadó-rendszer biztosítja.

A globális gazdasági válság és nemzetközi kereskedelem gyengülésének következményei Dániát sem kerülték el, noha a dán kormány bankmentő csomaggal és válságkezelő intézkedések bevezetésével az elsők között reagált a nemzetközi krízisre. Az utóbbi években a munkabérek jelentősen emelkedtek, a termelékenység romlott és a dán fizető eszköz, a korona is gyengült valamelyest. A válság kitörésekor meglévő erős pénzügyi helyzet 2011-re némileg gyengült, de összehasonlítva más uniós tagállamokkal számos pénzügyi mutató még mindig kimagaslónak mondható.

2011-ben Dánia bruttó nemzeti összterméke 0,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az előrejelzések szerint a várható növekedés 2012-ben 1,1 %-os lesz. A fogyasztói árak növekedése 2011-ben 0,8 %-os volt.

A munkanélküliség mértéke 7,6 %-os. Az állástalanok száma2011-ben 215.000 fő volt és az előrejelzések e szám további növekedését vetítik előre.

Dánia áruexportja 2011-ben 9,8 %-kal nőtt. A dán exporttermékek legfontosabb felvevőpiaca továbbra is Németország, a dán export növekedése így jellemzően a német gazdasági növekedést követi. A dán kivitel több mint 60 %-a irányul az Európai Unióba. Dánia behozatala 2011-ben 8,9 százalékkal nőtt 2010-hez képest. Legfontosabb beszállítója továbbra is Németország.

A dán vállalatok 2010-ben 3,6 Mrd EUR összeget fektettek be külföldön, m¬íg a beáramló külföldi tőke összege -4,22 Mrd EUR-t tett ki. A dán működő tőke hagyományos célországai a szomszédos uniós országok, Norvégia és az USA. Dánia a világ egyik legdrágább országának számít, a külföldi befektetőket elsősorban a pénzügyi szolgáltatások, az áruszállítás és az IT terület vonzza. A legnagyobb befektetők általában Nagy-Britanniából és az USA-ból érkeznek.

A Dán Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2012-ben a GDP 1,1 %-kal növekszik. A háztartások fogyasztása várhatóan 1,3 %-kal emelkedik, az állami beruházások terén szintén növekedésre lehet számítani. Az export-növekmény 2012-ben várhatóan nem éri el a 2011-es szintet (2%), az import 2,5 %-kal nő.

Kétoldalú gazdasági kapcsolatok

A nemzetközi gazdasági válság miatt 2008 és 2010 között csökkent a magyar-dán kétoldalú kereskedelmi forgalom, 2010 óta azonban enyhe növekedés tapasztalható. 2011-ben a magyar export 530,4 millió euró volt, az import 433,9 millió euró összeget tett ki. Magyarország Dánia behozatalában 0,7 százalékos, kivitelében 0,6 százalékos részarányt képvisel. A Dániába irányuló magyar export 2010-óta 12,5 %-kal nőtt, a Dániából származó magyar behozatal 13 %-kal csökkent.

Az áruforgalom szerkezetét vizsgálva kitűnik, hogy a magyar kivitel meghatározó hányadát a gépek, gépi berendezések teszik ki (64 %). A feldolgozott termékek 25,4  %-os részarányt képviselnek.

2010-ben 2,1 millió euró értékű dán FDI áramlott Magyarországra, a teljes dán működő tőke magyarországi állománya (egyéb tőke nélkül) 2010 végén 371 millió euró volt.

A legjelentősebb dán befektetők:

Ib Andersen                 – acéldarabolás
ISS                             – takarító, őrző-védő szolgáltatás
COWI                          – tanácsadás
Coloplast                     – egészségügyi termékek gyártása
Grundfos                     – gépgyártás
Rockwool International  – szigetelőanyag gyártás
JYSK                            – áruház lánc
Nilfisk Advance             – gépgyártás
Lego                            – játékgyártás
A. P. Moeller-Maersk     – szállítmányozás, fuvarozás
Brdr. Hartman              – csomagolóanyag gyártás
Velux (VKR)                 – ablakgyártás
TDC                            – távközlési szolgáltatás
H. Lundbeck                 – gyógyszergyártás